Új életem Buzás Bencével

15. rész ❤

~Buzás Bence szemszöge~

Szofi ott volt, ahol tippeltem.
Beszélni szerettem volna vele, megbeszélni a történteket, és rendbehozni az életemet. De ő, nem szerettett volna velem társalogni, egy-két szót vágott a fejemhez, majd elment.
De abból a pár szóból, a flegmaság és érzelemmentesség sugárzott.
Miért változott így meg? A tegnap még egy kedves, aranyos lány volt, ma meg mintha egy idegennel beszéltem volna aki minél hamarabb lerázni akar.
Mi üthetett bele?
Talán jobb lenne ha kiverném az eszemből, és új életet kezdenék?-ezek a gondolatok jártak a fejemben miközben hazafele ballagtam.
-Bence, hogy vagy? Olyan rég láttalak.-ált utamba Hajni, ő egy ismerősöm aki fülig szerelmes belém, és már évek óta abba reménykedik hogy egyszer összejövünk.
-Élek, te?-fogtam rövidre, mivel nem szerettem volna bevonni a történtekbe.
-Mi az hogy élek? Mi történt?-aggódott, közben jobb kezével a karomat kezdte simogatni.
-Hosszú.-zártam megint rövidre a témát, közben elhúztam a karom.
Ahogy ezt kimondtam, a vér is megfagyott bennem, ugyanis a másik utcán Szofi rohant el, ahogy láttam pont meglátott.
Csak áltam ledermedve. Így is haragszik rám, most meg azt fogja hinni csak kihasználni akartam, és Hajnival kavarok. Szuper!
De ő a másik irányba indult el, most mit keres itt?
-Hahó, Bencee-legyezte előttem a kezét Hajni.
-Mi? Csak elbambultam.-válaszoltam zavartam.
-Aha, azt a lányt bámultad.-mutatott Szofi után.
-Közöd hozzá? Ki vagy te hogy felelősségre vonj?

Megsem várva válaszát elindultam haza fele.
Hajni cseppet sem érdekel, sosem volt az esetem, nem csúnya, de csak egy barátként tekintek rá, semmi több.
Otthon csak hevertem az ágyamban, és csak Szofira tudtam gondolni.
Úgy fáj, hogy ilyen távolságtartó velem.

Itt a lenne a folytatás. ❤
Hogy tetszik?