Fény és sötétség: örökösök. [Bleach fanfiction] (BEFEJEZETT)

Chapter 23

- Apu! - kiáltották egyszerre a gyerekek aggódva.

- Minden rendben! Minden rendben lesz! - mondtam, és nagyon nehezen, de felálltam, és tovább mentem. Végül elértem az emelvényt, felléptem rá, és Hikari két vállára tettem a kezem. 

- Hikari! Hikari, kelj fel! - kiabáltam miközben rázogattam a vállát. Nem kelt fel, és ettől kétségbeestem. 

- Hikari! Térj magadhoz, kérlek! - könyörögtem, de ez sem használt. 

- Miért nem ébred fel?! - értetlenkedett Ichigo.

- Őfelsége, kérlek, térj magadhoz! - mondta a 0. osztag, de ez sem használt. 

- Most mit tegyünk?! - kérdezte Ayumi kétségbeesve.

- Emeld fel a trónról! Amiatt nem kell fel! - mondta Ichibei. Úgy tettem ahogyan mondta, és Hikari magához tért, és a reiatsu-ja is újra normális volt. Gyorsan vette a levegőt, és látszott rajta, hogy valami nincs rendben. Amint rám nézett, könnyek szöktek a szemébe, és, a ruhámat szorongatva, a fejét a mellkasomhoz szorította és zokogott.

- Sousuke! - mondta.

- Anyu! - kiáltották egyszerre a gyerekek és iderohantak. Lejöttem az emelvényről. A többiek körül vettek.

- Anyu, mi történt? Mi a baj? - kérdezte Ayumi. Hikari csak rázta a fejét. 

- Ichibei-san, eltudod mondani, hogy mi ez az egész? - kérdezte Ichigo.

- Inkább ti mondjátok el, hogy mi történt. - mondta erre Ichibei.

- Huh? - értetlenkedett Ichigo. 

- Ilyen soha nem történt a Lélek Királlyal, csak egyszer. Akkor történt, amikor Yhwach először akarta elvenni a trónt. A Lélek Királyt nyugtalanította az ügy. Akkor is egy hasonló dolog történt... Felzaklattátok valamivel, ugye? Úgy ült rá a trónra, hogy a lelkében viharok dúltak, ugye? - kérdezte felénk fordítva a tekintetét. Hikari abbahagyta a sírást és jelzett, hogy tegyem le, amit meg is tettem. Ichigo rám nézett, mire mindenki megismételte tettét. Hikarira néztem.

- Nem... Ez nem igaz... Tévedtek! Mind tévedtek! Nem Sousuke hibája! Az enyém! - mondta Hikari.

- Elég, Hikari... - mondtam halkan. Újra eleredtek a könnyei.

- Nem... Tévedsz... Zenno miatt történt az, ami! - mondta Hikari. 

- Huh? - értetlenkedtek a többiek.

- Zenno? Ő kicsoda? - kérdeztem. 

- Mikor leültem a trónra, akaratlanul is elvesztettem az eszméletem, és a lelki világomba kerültem. Tiszta káosz volt ott... Aztán megjelent ő... Azt mondta... Azt mondta, hogy ő Yhwach öccse, a Lélek Király fia!... Azt mondta, hogy megöl és elveszi az erőmet, majd átveszi az uralmat... De nem csak velem akar végezni... Mindenki mással is. - mondta Hikari miközben könnyek folytak le az arcán. 'Tessék?... A Lélek Királynak van még egy fia?' Gondoltam magamban.

- Micsoda?! És erről mi miért nem tudtunk eddig?! - értetlenkedett Ichigo.

- Ne kiabálj már, Kurosaki! Ha nem fogod be, esküszöm, leütlek! - mondta Grimmjow.  

- Mindenki nyugodjon le! Ez nem a megfelelő időpont erre! - mondta Ichibei, mire mindketten elhallgattak. - Őfelsége, tudja mi sem tudtunk erről az egészről. De mindent megfogunk tenni a biztonságotokért. - mondta Ichibei.

- Hikari, mondott neked bármit is arról, hogy mikor akar támadni, vagy valami ilyesmit? - kérdeztem.

- Nem... Nem mondott semmi ilyesmit... Olyan hihetetlen és gyorsan történt... Nem akarom ezt... Még az is lehet, hogy a végén... - kezdte Hikari, de újra zokogni kezdett, így nem tudta befejezni a mondatát. Szorosan magamhoz öleltem.