Almost Love [BEFEJEZETT]

🎵 23 🎵

"10 perc és itt lesznek," mondtam neki egy hatalmas mosollyal az arcomon.

"Ugye ez nem komoly? Képes vagy idehívni őket? Nem fogom őket sem megérinteni, sem a lábukra lépni, ez veszett ügy Hsoeok. Egyet sose felejts el, hogy ti a példaképeim vagytok," nézett rám, olyan 'te sem gondoltad ezt most komolyan' fejjel.

"De ide fognak jönni, ha már itt tartunk segítenek is. Legtöbb fan meghalna azért, hogy hozzánk érjen és vagy te Yoo BitNa," magyaráztam neki.

"Vicces, de én ezt nem tartom helyén valónak,"

"Furcsa lány vagy, mit ne mondjak," néztem furán, de elengedtem mindent és folytattuk a táncolást.

Nem sokkal később Jimin, Jungkook és Taehyung léptek be az ajtón. Kicsit ledöbbenve álltak, miközben mi csak csináltuk a dolgunk tovább.

"Állj, állj, állj," szólt közbe Taehyung, "Túl közel vagytok egymáshoz," tiltakozott, de gyorsan leesett neki, hogy miről van szó.

"Gashina?" kérdezte Jungkook nagyra nyílt szemekkel. Egyszerre bólintottunk válaszként, majd abbahagytuk.

"De mi miért kellünk ide? Azt hittem ti ketten remekül megtudjátok oldani," mondta Jimin összezavarodva.

"Ah igen, nos, BitNa kijelentette, hogy nem fog hozzám érni, mert én a tanára vagyok, ezért hívtalak ide titeket, hátha nektek képes rendesen megcsinálni a táncot,"

"De kis butus vagy, ilyenkor szabad," simogatta meg TaeTae a fejét, "Félsz tőlünk?" kérdezte felvont szemöldökkel.

"Hogyan is félhetnék tőletek?" kérdezett vissza BitNa.

"Miután ezt kitárgyaltuk, csináljátok rendesen," mondta Jimin és ő is beállt hozzánk.

Egy ideig élveztük egymás társaságát, majd elmentünk közösen vacsorázni, azután pedig mindenki elment, még a dolgára. BitNa összeszedte még Holly dolgait és ő is elindult haza. Én pedig maradtam, hogy a holnapra megtudjam nekik mutatni a koreót. Élvezem, hogy hajnalokig kell ébren lennem miattuk. De megéri.

"Holnap suliban," intettem neki.

~másnap reggel~

Sétáltam a megszokott terembe, ahol hihetetlen sebességgel öltöztem át. Ígyis késésben voltam, mert már mindenki ott ült a padlón engem várva. Egy perc volt az első óráig, mire beestem az ajtón. Szép reggel mondhatom.

"Jobb reggelt mindekinek," köszöntöttem a lányokat, "Tegnap este kiválasztottam a következő táncot," betettem a zenét és feléjük fordultam, hogy lássam a reakcióikat. Örültem, hogy mindenki jól fogadta.

"Akkor ez a tánc lenne hozzá," indítottam el újra a zenét és a terem közepére sétáltam, miközben ők a tükör előtt ültek egy sorban.

Büszke voltam BitNa-ra, jó dalt és táncot választott. Talán ő kicsivel jobban ismeri a lányokat, mint én. De őszintén boldog voltam, hogy elégedettek voltak a többiek. Habár ezt nem mutattam ki.

"Menni fog lányok? Én őszintén hiszem és tudom, hogy most nehéz lesz, de meg kell próbálnunk. Max többet próbáltok és újra bejártok hozzánk gyakorolni," jelentettem be mire mindenkiből csak egy elkeseredett 'ohh'-t váltottam ki.

"Nem volt túl meggyőző. Erre vállalkoztatok, azt hiszek, en pedig arra, hogy segítek nektek," magyaráztam nekik, "Ne ijedjetek meg az ehavi zárás tökéletes lesz, onnantól pedig nem lesz megállás senkinek sem.

"Még van 25 perc, kezdjük el, mert ígyis nehéz a tánc, megeshet, hogy nem is tudjuk befejezni, bár ez rajtam nem fog múlni csak a ti szorgalmatokon,"

Rövid bemelegítés után megmutattam nekik az első pár lépést. Habár kevés időnk maradt semmi sem lehetetlen. Főleg egy tánc. Remelém most már élvezni fogom velük a táncórákat.

Gyakoroltunk és gyakoroltunk míg ki nem csengettek. Észre sem vettem, hogy ilyen gyorsan elment az idő. Ennyi idő alatt is mosolyt tudtam csalni az arcukra, amitől legbelül nagyon boldog lettem. Feltöltött energiával, hogy így láttam őket.

"Ne gyere ma, vagy csak ha kedved van," mondtam neki, ahogy kifelé ment az ajtón.

"Rendben," motyogta és elindult kifelé.