~Lucille ~
Ha korábban kételkedtem is Nickben, aki kijelentette hogy eljön vásárolgatni velem, a pláza elé érve, tényleg biztos lehettem abba, hogy nem hátrál meg. Még csak kellemes útitársnak se mondhattak, ugyanis a tanítás végére szinte remegtem egy szál cigiért, amióta Gabriel ledobta mellénk a menzán a tálcáját és végig szóval tartotta Nicket, rólam tudomást sem véve.
És ez még csak a kezdet volt.
Kémián a csoportmunkánál névsor szerint lettünk beosztva, hogy elvégezzünk valamilyen idióta kísérletet pár vegyszerrel párban, amihez valamilyen Daisey Cross-szal voltam beosztva. Egész jól elvoltunk azalatt az öt perc alatt, amíg együtt ácsorogtunk a kísérleti asztalunk előtt, aztán hangos vihogás és kiáltozások hallatszottak a terem másik végéből, ahol Gabriel és valamilyen vörös pomponlány helye volt.
Erre a tanárnő is felkapta a fejét és egy petricsészékkel teli tálcával sietett a helyszínre, ahol ezek szerint Gabriel és a pompomlány elbénázott valamit a kísérlettel, aminek a következtében kigyulladt az egyik csésze. A tűzjelző pillanatokkal később már be is kapcsolt és hangos sípolásba kezdett. Többen a fülükre tapasztott kézzel igyekeztek hátrébb húzódni az illetékesek asztalától, ahol még mindig égett valami.
A tanárnő végül egy nehéznek tűnő poroltóval a vállán ugrott oda és fújta el a lángot. Úgy nézett ki, mint akivel ez naponta előfordul. Hátra se nézve küldte a szurkolólányt az új partneréhez, aki nem más volt mint Daisey Cross.
Olyan erősen haraptam az ajkamba, hogy kiserkent a vérem. Így lett Gabriel az új párom.
Nick az egyik első padból nézett ránk aggódva, miközben a mellette álló szemüveges fiú nagyban magyarázott neki valamit talán a feladatról. Könnyen le lehetett olvasni az arcáról, hogy nem helyesli a tanárnő döntését, de addigra már késő volt és ledobta a cuccait a mellettem lévő megüresedett helyre Gabriel.
Éreztem a belőle áradó színtiszta energiát, ő táplálta a lángokat, amit ha a tanárnő nem olt el, nagysikerrel elszabadul és leég a terem, mielőtt bárki is csinálhatna bármit.
- Te megőrültél? - hajoltam oda hozzá. - Miért nem fékezted meg?!
Gabriel haragos pillantást vetett rám. - Nem direkt volt, oké? Még csak nem is én gyújtottam meg!
Megvontam a vállam. - Fogd vissza magad, mielőtt leég az iskola. - Az asztalunkon lévő bunzenégő lángja megremegett és felcsapott egy pillanatra.
Gabirel állkapcsa megremegett egy pillanatra. - Igyekszem.
- Akkor igyekezz jobban! - nyúltam oda az égőhöz és oltottam el a kezemmel. Még se kellett érintenem a lángot, máris kialudt.
A Merrick fiú szemében ijesztő fény csillant. - Mit akarsz Nicktől?
Kacéran elmosolyodtam. - Azon kívül, hogy még ma rámászni következő szünetben a férfi mosdóban? Semmit az ég világon. - Ő nyelt egyet, mire felvihogtam. - Nem hiszem el, hogy ilyeneket gondolsz rólam!
Gabriel haragosan méregetett. Az izzó újra kigyulladt.
Mindketten az asztal felé kaptuk a fejünket. - Tudod...segíthetnék.
Felhorkant. - Ugyan miben?
Lassan kifújtam a levegőt, mire a teremben lévő összes égő lángja a magasba csapott, aztán kialudt. Ugyanabban a pillanatban. - Szerinted?
YOU ARE READING
Elementálok: Egyetlen szikra //BEFEJEZETT//
同人小說Új tanulóként beilleszkedni és nem felgyújtani az iskolát az első napon, annak is nehéz lenne, aki átlagos. Csakhogy Lucille Coleman nem csupán a tüzet uralja, hanem mind a négy elemet és hamar rájön, hogy az unalmas kisvárosnak kinéző település, ah...