Hobi szomorúan nézett rám, én pedig elhúztam a számat. De miért pont ő? Mit ártott ő? Ahhj...
-Én nem akarom ezt... félek mi lesz...-mondta, össze szorított szemekkel, könnyeit vissza tartva.
-Menjünk, szerintem.-mondta.- Alszol nálam?-kérdezte, de nem nézett rám, a tekintete a padlót vizsgálta.
-Persze.-fogtam meg a vállat.- Ne félj nem lesz semmi baj.-nyugtatgattam.
Kimentünk a épületből, rajtunk kívül még a gondnok volt bent az irodában,mint mindig aludt, majd ő bezár, beszálltunk a kocsiba és Hobihoz mentünk. Leparkoltam és bementünk. Mrs. Jung már aludt, szóval halkan beszélgettünk.
-Holnap meg mondom T.O.P.-nak, hogy hagyjon békén téged meg a családomat én pedig vissza megyek Gwangju-ba. Ezt választom.-sóhajtott.
-Mi? Nem, nem dehogy mész vele. Kitudja miket csinálna veled, és én sem bírnám ki nélküled, meg a csapatot sem hagyhatod itt.-estem kétségbe.-Ne menj vele majd megoldjuk valahogy. Tudod mit? Menjünk el a nagybátyámhoz ő is halász volt régebben, talán tudhat valamit a halakról.-javasoltam.
-Nem is tudom, nem szeretném bele keverni őt, ez az én dolgom, én keveredtem bele.-húzta el a száját.
-Nem lesz semmi baj, T.O.P. nem fogja megtudni, hogy neki elmondtuk. Reggel 8kor elmegyünk hozzá.-néztem rá biztatóan.
-Rendben, de miután meg beszéltük egyből jövünk haza.- szegezte felém a mutatóujját. Én csak bólintottam.
-Először rá kell jönnöm, mi ez az egész, az uszony a szomjúság...-gondolkodott el.
-Én megyek zuhanyozni jó?-kérdeztem.
-Aha-válaszolt.- addig én eszek valamit.- ment a konyhába.
Elmentem a fürdőbe, fogat mostam és letusoltam. Most jut eszembe nem hoztam alvó ruhát. Egy törülközőt tekertem a derekamra és úgy léptem ki a fürdőből, majd a konyhába sétáltam. Hobi a konyha pulton evett... egy tinta halat nyersen? Okké, ha neki ízlik egyen.
-Hobie, tudnál nekem adni egy pólót megy egy alsót?-kérdeztem, mire rám emelte tekintetét.
-Persze.- mondta, azzal leugrott a pultról és a szobájába ment, ahova követtem. A szekrényéből elővett egy nagyobb fehér pólót megy egy alsót, majd oda adta nekem.
-Köszi.-mosolyogtam rá. Ő kiment zuhanyozni, én addig átöltöztem. Befeküdtem az ágyba és elkezdtem telefonozni. Írtam a nagybátyámnak, hogy holnap ráér-e. Azt válaszolta,hogy nyugodtan jöhetünk.
Kb 5 perc múlva Hobi jött be. Látszott rajta, hogy nincs jól.
-Jin nézd-mutatott a lábára.-megint elkezdett pikkelyesedni. Most miért, nem csináltam semmit.-sóhajtott.
-Hm...-gondolkodtam el-lehet akkor jön elő amikor vízben vagy sokáig. Mert mielőtt a medencébe mentél volna nem volt semmi, amikor meg kijöttél ott volt. Most pedig vagy negyed óráig fürödtél.- vázoltam fel az elméletem.
-De akkor így hogy fogok úszni ha 10 percnél nem lehetek tovább a vízben?- tette szét a kezeit.
-Nem tudom... majd megoldjuk de lassan fel 11 gyere aludjunk.- emeltem fel a takarót. Ő bemászott mellém és fejét mellkasomra tette. Pár perc múlva elaludtam.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Arra kelek, hogy valami nedves folyadékot érzek a mellkasomon. Majd egy reszkető valamit mellettem. Kinyitom a szemeim,de nem látok semmit, ezért felkapcsolom az éjjeli szekrényen a lámpát. Negyed négyet olvastam le az óráról. Majd Hobira néztem, aki még mindig a mellkasomon feküdt. Álmában sír és reszket. Valahogy fel kell ébresztenem. Óvatosan megfogtam a vállait, és letettem az ágyra, majd fölé másztam és a füléhez hajoltam.
-Hobi-szólítottam meg- Hobi, ébredj fel!-mondtam kicsit hangosabban. Még mindig semmi, najó, megfogtam a vállainál és óvatosan megráztam közbe a nevét ismételtem. Mikor harmadszorra ráztam meg, kipattantak a szemei és félelmet tükröztek. Majd még jobban elkezdtek folyni a könnyei és magához szorított.
-Azt hittem meg...meghaltál... annyira féltem. Azt álmodta, hogy... hogy T.O.P. fegyvert szegez rád... és ...és lelől. -mondta sírva. Én csak haját simogattam és csitítgattam.
-Semmi baj nem lesz, itt vagyok.-mondtam.
-Kérde...zhetek va...valamit?-mondta kipirulva.
-Persze.-mosolyogtam rá.
-Meg...megcsókolhatlak?-nézett rám félve?- nem kell, ha nem aka...-nem tudta befejezni mert az ajkaimat az övéire tapasztottam. Meglepődhetett, mert pár másodpercig nem csókolt vissza, de aztán vette a lapot,hogy éppen valakinek az ajkai az övéin vannak. Végig nyalt alsó ajkamon én pedig elnyitottam a számat. Nyelve átsiklott az számba, minden szegletet feltérképezett, majd táncra hívta az én nyelvemet. Nem volt vad se gyengéd. Mondhatni egy szerelmes csók.Testem minden porcikája megborzongott a jól eső érzésre. Levegő hiány miatt el kellett válnunk, amit nem szívesen tettem, mert ha tehetném egész nap ezeket a dús és édes ajkakat csókolnám.
-Fejét nyakhajlatomba döntötte, engem a hátamra fektetve. Átöleltem a derekát és úgy aludtunk el.
---------------------------------------------------Itt lennék a kövi résszel!
Köszi,hogy elolvastátok!
Ha lenne valami amin javítanom kéne akkor irjatok kommentet.
Szép estét mindenkinek!😚
YOU ARE READING
Átlagon felüli [2SEOK/JINSEOK]Befejezett
FanfictionKim Seok Jin egy átlagos életet él , úszómesterként dolgozik.Sajnos a szülei meghaltak, így nagybátyával élt. Úszócsapatát imádja, szinte már egy családként élnek.Viszont egy nap belép az életebe Hoseok akinek egy fura titka van. Együtt egy izgalmas...