First&Last /H.S. Fanfiction/

63.rész. /Szétszakadt hazugságháló/

Harry szemszöge

-Fiam muszáj elmenned Kendallhez!

-Nem tudom.. nem látom értelmét ennek az egész dolognak.

-Micsoda? Hogy mondhatsz ilyet? Eszednél vagy? Majdnem eltelt 1 hónap, amióta elment Georgi és te belebetegedtél a hiányába. Egész végig csak azon agyaltál, hogy hogyan szerezd vissza. Mi pedig mindenben támogattunk. Most elmennél Kendallhez, felvennéd hangrögzítőre az igazságot és egy lépéssel megint közelebb kerülnél Georgihoz. Harry, ne idegesíts, hogy most fogod feladni... Te nem ilyen vagy! Küzdj a szerelmedért! - szólt rám dühösen anya.

-Rendben, elmegyek hozzá! Csak... tudod, lelkileg nagyon szarul vagyok és már nem bírom ezt. De össze szedem magam és tényleg elmegyek Kendallhez.

-Ez a beszéd! Szerintem ne vesztegesd az időt, készülődj és menj!

~

Felkerestem a Londoni házát. Nagyon remélem, hogy itt van most. Bekapcsoltam a hangrögzítőt, telefon vissza a zsebbe és azt hiszem készen állok..
Remegő kézzel becsöngettem.

-Hé Harry! - nyitott ajtót, mosolyogva. Alig bírok ránézni, de örülök, hogy itt van, mert végre megtudhatom az igazságot..

-Helló.. - motyogtam. -Bejöhetek?

-Persze, gyere csak! - beengedett, majd becsukta az ajtót. -Menjünk a konyhába! Ülj csak le! Kávét? Bort? Whiskyt? Vagy vezetsz? Mit kérsz? - kérdezgetett.

-Egy kávét elfogadok, köszönöm..

-Miért jöttél? Hiányoztam? - kacsintott rám. Te jó ég..

-Igazából azért jöttem, hogy megtudjam az igazságot. Mi történt aznap, amikor a képeket készítetted rólunk? Lefeküdtünk egymással?

-Harry.. hát persze! Na, nem is tudtam, hogy te is láttad a képeket! Egy hatalmasat keféltünk és annyira elfáradtunk utána, hogy egyből bealudtunk. Aztán én felkeltem valamikor hajnali 4órakkor és olyan édesen aludtál, hogy muszáj volt képet készítenem úgy, hogy melléd bújok. Most komolyan nem emlékszel arra a csodálatos éjszakára? - legyezett kezeivel az arcom előtt. Szemembe könnyek szöktek.. Megcsaltam Georgit. Lefeküdtem Kendallel. Undorító vagyok.. -Mi a bajod, Harry? Miért sírsz?

-Most csak hazudsz! - kiabáltam rá.

-Ugyan már baby, miért hazudnék? Neked mindig csak az igazságot mondom! Te is tudod...

-Ha nekem mindig csak az igazságot mondod, akkor most miért hazudsz? Mi nem feküdtünk le egymással! - ordítottam zokogva.

-És ezt miből gondolod?

-Mert! Csak egy csók volt és ennyi!

-Te smároltál le! Konkrétan egyből letepertél.. és már akkor meg akartál baszni, de mondtam, hogy várjunk.. Elmentünk bulizni és este tényleg szexeltünk. - harapta be ajkait. -Nem lehetsz ennyire idióta, hogy nem emlékszel!

-De ne hazudj már baszki! Nem én kaptalak le, hanem te engem! Nem tepertelek le és nem akartam semmit tőled! Hiába voltam távol Georgitól...mi a faszért hazudsz? Örülhetsz, már nem vagyunk együtt Georgival. De akkor legalább mond el az igazságot nekem! Csak nekem! Meg akarom tudni az igazat.. és ismerlek téged, ne hogy azt hidd, hogy nem! Arra ment ki ez az egész, hogy szétválasz minket! De megtörtént, szóval gratulálok.. úgyhogy most mond el az igazságot!

-Jaj Harry...

-Nincs 'jaj Harry.' Azt mondtam, mond el az igazságot! Felfogtad? Megértetted?