28.rész. /A gyógyulás útján/

257 9 2
                                    

Harry szemszöge

1 hónappal később...

-Ma mikor megyünk Gemmához? - kikászálódott mellőlem, nyújtózkodott egy nagyot majd öltözni kezdett.

-Ha elkészültünk mehetünk. Mindenki jön? Mármint hogy anya, Rob, meg mi, ugye?

-Aha! Na én lementem enni. Majd gyere. - rám mosolygott aztán kiment a szobából.
Felkeltem és öltözni kezdtem.
Megcsörrent a telefonom.
A kórházból hívtak...

-Igen?

-Jó napot! Charles vagyok. A fő orvos.

-Mi történt? Miért hívott? - válaszoltam idegesen..

-Nyugodjon meg. Csak azért hívtam, mert közölni szeretném hogy a nővére ma haza mehet.

-De.. biztos? Komolyan haza mehet? Nem lesz itthon semmi baja?

-Harry... nem lesz semmi baja. Ma haza mehet! Annyit kérek hogy késő délután jöjjenek. Addig lesz vizit, újra kötözés, a papírok aláírása, egyeztetés és mi egymás.. Megoldható hogy olyan 18;00 körül jöjjenek Gemmáért?

-Igen, persze. Akkor majd megyünk. Köszönöm Charles. Viszont hallásra.

~

-Sziasztok! - köszöntek a lányok.

-Csak én vagyok! Rob elment dolgozni. Hol voltatok?

-Boltba. Vettünk egy pár dolgot.

-Igen fiam. Bevásároltunk. Mikor megyünk a kórházba?

-Hívott reggel az orvos és mondta hogy késő délután jöjjünk Gemmáért és akkor haza mehet.

-Ez szuper! Végre itthon lehet! - örvendezett Georgi.

-Ez nagyszerű hír! Jaj de örülök gyerekek!

-Nekem mennem kell.

-Hova mész drágám? - tettem fel neki a kérdést.

-El kell intéznem pár dolgot.

-De ne menj már. Maradj itt velünk. - könyörögtem neki.

-Muszáj mennem.

-Londonba?

-Igen. - válaszolta, majd felkapta a táskáját és az ajtó felé sietett. -Estére vissza érek nyugi. Szeretlek. Sziasztok.

-Szia Georgi. - intett neki anya.

-Hova ment? Mi lehet ilyen fontos? Kéne aggódnom anyu?

-Nem kell.. mindig túl reagálod a dolgokat. Felesleges.

-De nem szokott csak úgy elmenni. És ez fura.

-Dolga van Harry. Elintézi aztán majd jön. Ne tartsd ennyire szoros pórázon. Szabad ember. És nem kell egyből a rosszra gondolni. Georgi szerelmes beléd. Nem csalna meg. És te se őt. Szóval nyugodj meg. Inkább örülj, hogy a nővéred ma már haza jöhet.

-Jaj anya annyira szeretlek. - szorosan magamhoz öleltem.

-Én is szeretlek Harry. - simogatta arcom.

-Ma tarthatnánk egy anya-fia napot. Mit szólsz?

-A legjobb ötlet.

-Akkor mehetünk?

-Mehetünk...

/Délután/

-Georgi még nem jött meg? - kérdezte az ablakon kibámulva Rob.

First&Last /H.S. Fanfiction/On viuen les histories. Descobreix ara