57.rész. /Szilveszter/

207 11 13
                                    

Georgi szemszöge

A tükörbe nézve erősen koncentráltam, hogy a szempillámra felvitt második réteg tökéletes legyen. Elégedetten hátra dőlve az egész arcomat szemügyre vehettem. A hajam művészi összevisszaságban hullott a hátamra és a vállamra. Nicole most felülmúlta önmagát, tökéletesre sikerült ez a csokoládé barna szín. Már untam a rózsaszínt. Ahogy végigsimítottam az arcomon, körmeimen megcsillant a vadiúj piros dögös körömlakk. Tudtam, hogy Harry megőrül érte. A felső és az alsó ajkamat egymáshoz dörzsölve egyenletesen eloszlattam vadító vörös rúzsomat. Az estét várva izgatottan keltem fel a székből. Fekete koktél ruhámat es térdig érő magassarkú csizmámat megigazítottam. Meglepetés lesz ez a ruha Harrynek, mert nélküle vásároltam. Az egyszerű ujjatlan ruha második bőrként tapadt testemre. A tükörtől elfordulva szemem sarkából megpillantottam ahogy a lámpafény szikrázva megcsillan fülbevalómon. Ez volt az egyetlen ékszer amit viseltem mert ruhám magasított nyaka miatt nyaklánc szóba sem jöhetett. A karjaimon pedig nem bírtam elviselni semmit. Utolsó mozzanatként egy-egy csepp parfüm került a pulzus pontokra. Még egy utolsó pillantás a tükörbe, kicsi ezüst levél táskámat vállamra kanyarítva kiléptem a szoba ajtón. Elindultam a lépcsőn, Harry nekem háttal ülve halkan telefonált. Nagyon titokzatos volt.. soha nem suttogott a telefonban. Épp befejezte a hívást, mikor a lépcső aljára értem. Teljes csendben álltam, de Harry mintha megérezte volna jelenlétemet, lassan megfordult. És a tekintete a csizmámtól indulva szép lassan végig söpört rajtam, majd megállapodott a szememnél. Csak álltunk és némán néztük egymást. Széttártam a karjaimat és így szóltam.

-Na? Jó leszek? - Harry mint aki révületből ébredt, megrázta a fejét.

-Hihetetlen vagy! Bár ha jobban meggondolom nem is kellene, hogy kiengedjelek az utcára ebben a ruhában a ragadozó pasik közé. - közölte velem. Mérgesen néztem rá, mire elnevette magát. -Nyugi nyugi csak hülyülök! - emelte magasba megadóan a kezeit, majd az orra alatt motyogva így szólt. -Vagy mégsem?

-Hallottam ám! - kiáltottam rá nevetve, majd felugrottam a csípöjére.

-Tényleg csodálatos vagy, szerelmem! - adott egy csókot ajkaimra.

-Köszönöm! Te is igazán jól nézel ki! - kacsintottam rá. -Egyébként mennünk kéne, nem? Megbeszéltem a többiekkel, hogy 22:30-ra ott leszünk a buli helyszínen!

-Megbeszélted velük? Tényleg?

-Igen. Baj?

-Jaj nem, dehogyis! Viszont akkor picit késésben vagyunk, szóval induljunk el! - mondta, mire csöngettek. -Ki lehet az? - kérdezte, majd ajtót nyitott.

-Sziasztok!

-Vera, Dennis! Ti is a buliba mentek? Jöhettek velünk! Épp most akartunk indulni! - mosolygott rájuk Harry.

-Nem! Beszélni szeretnénk veletek! - vigyorgott Veronika.

-Rendben, akkor gyertek be!

-Szia drága! - adtam két puszit barátnőm arcára. -Dennis! - öleltem át.

-Akkor egy picit késni fogunk, de sebaj! Hozzak valami italt?

-Nem kell semmi, Harry! Ülj csak le! Egy hatalmas hírünk van!

-Mondjátok csak! Kíváncsiak vagyunk!

-Szóval... képzeljétek el, hogy terhes vagyok!

-Micsoda? Jézusom csajszi! Gratulálok! Nagyon örülök nektek! - öleltem szorosan magamhoz barátnőmet.

-Te jó ég! Ez csodás hír! Gratulálok nektek!

-Apa leszek! - gördült le egy könnycsepp Dennis arcán.

First&Last /H.S. Fanfiction/Where stories live. Discover now