Sajnálom, megbántam [H.S.]

28.

"I will be alright. One day. Someday. Just not today."

Kint még mindig szakad az eső, de ezzel mit sem törődve szaladok ki. Ez a leghidegebb dolog amit most találhatok. Csak rohanok a medencéhez és beleugrom. Átjár a hideg, de jól esik és minél tovább vagyok benne, annál jobban megnyugtat.

- Lia! Gyere ki onnan! - hallom Danielle kiabálását, de csak a víz alá merülök. Sokáig vagyok a felszín alatt, lebegek.

- Lia! Kérlek! - szólít meg újra Dan amikor feljövök levegőért.

- Nem megyek ki.

- Nem akarom, hogy megfázz. Gyere ki. Kérlek. - nyújtja felém a kezét. Nem tudom mi késztet rá, de megfogom a kezét és kimászok a medencéből. Dan átölel és sietve visszahúz a házba.

- Csinálok neked egy forró fürdőt.

- Ne, nem kell. Nem akarok semmi meleget.

- Rendben. - mondja, de hoz egy vastag plédet, amit rám terít. Magam köré csavarom, nem sokkal később egy forró bögre teát is a kezembe ad. Flynn is megjelenik.

- Jól vagy? - kérdezi. Nemlegesen rázom a fejem. - Hadd nézzem. - mondja és megvizsgálja az arcom. - Basszus. - szólal meg, amikor meglátja a nyakam. Gyorsan tűnik el a fürdőben, majd tér vissza egy fertőtlenítővel átitatott kendővel. - Nem lesz jó. - figyelmeztet, mielőtt a nyakamra nyomná. Eddig észre sem vettem, hogy vérzek. Felkiáltok, de összeszorítom a szám és több hangot nem adok ki. Mikor Flynn ellátja a sebem, megiszom a maradék teámat, majd felmegyek és amilyen gyorsan csak tudok, átöltözöm. Harry az ágyban fekszik és a horkolásból ítélve, mélyen alszik. Elhagyom a szobát és lesietek. Kiveszem a táskámból a pénztárcám és abból a benne lévő pénzt és a hitelkártyámat. A telefonomat fogom még a kezembe, majd a nappaliba megyek.

- Itt maradtok?

- Igen, persze.

- Jó. - már hajnali négy van. - Chloe-nak erről egy szót se, rendben?

- Persze.

- Én mentem.

- Lia!

- Hová?

- Csak el.

- Nem...

- De. Nem tudok itt maradni! El kell mennem.

- Lia, ne.

- Figyeljetek... nem lesz bajom. Tényleg, de én nem maradok itt. Amúgysem tudnék aludni.

- Kérlek, ne menj.

- Eh... én... megleszek. - mondom és a kocsikulcsot a kezembe fogva kilépek a házból. Kinyitom a kocsim ajtaját és beülök. Beindítom a motort és elhajtok. Lefékezek a Luxin előtt.

- Sziasztok! Bezártatok már? - kérdezem a két ajtónállót.

- Igen, már csak az elszámolást csinálják a lányok.

- Rendben. Visszajöttem, ahogy ígértem.

- Örülünk neked. Gyere. - tárják ki előttem az ajtót. Kapucni van rajtam, így nem látják a sérüléseket az arcomon. Még. Amint belépek, letolom a fejemről az anyagot és a pulthoz megyek. Flo felpillant.

- Lia! Úristen! Mi történt?

- Mióta elmentem innen úgy hét éve? Elég sok minden.

- Nem. Úgy értem az arcoddal. Amikor elvittétek a fiúkat, még nem...