Mar 2017et írunk legalább 2 hónapja...Talán 3 hónapja...Nem tudom.
Nem tudom milyen nap van , hányadika....Össze folynak a napok ahogy lassan az életem is, monoton napok , monoton megaláztatás....
Most éppen az ágyamon ülök és a takarót magara terítettem, hogy ebben a nyirkos pincében ami szerintem inkább egy lyuk ne fagyjak szét. Nagyjából Luke mostanában fog be futni a reggelimmel, aminek kivételesen tudnak örülni, mert a gyomrom majd ki lyukad.
Nem kelett sokat várnom és az amlített szemly be is lépett a szobaba. Most a megszokodtól más, hogy viselkedett. Feszült volt. Száját harabdálta.
A Zsömlémből tépkedtem a darabkákat és közben egy pillanatra sem vettem le róla a szemem.
-Meg tennéd, hogy nem figyelsz?! -Robbant ki.
_Meg tennéd, hogy el engedsz? -Vágtam vissza.
-Nem! - Tette zsebre a kezét és a hideg beton falnak támaszkodott.
-Akkor kvittek vagyunk...Te nem engedsz el én meg figyelek - Nem mondott semmit csak cipőjének az orrát bámulta, egy pillanatra el gondolkodtam, hogy vajon mi a fene baja lehet. Úgy döntöttem, hogy meg kérdezem ha netán a kérdés miatt meg ölne úgyse vesztek semmit. - Mi a baj? Miért vagy ilyen feszült?
-Mindegy -Reagált flegmán
-Hát jó. Én csak meg kérdeztem, mivel eléggé ideg beteg fejed van...Mondjuk mikor nem? Egy ideg beteg ember nem tud úgy ki nézni, hogy ne legyen idegbeteg, nem de bár? -Tettem fel a kérdői választ.
-Ha nem fogod be a szádat, nagyon meg járod...-Nézett rám
-Igen? Gyere...Legalább ki végeznél...Látnád a holt testemet és talán meg szólalna benned a sötét lelked mélyén lakozó emberiséged, hogy egy pszichopata vagy - Húztam már félmosolyra a számat, hisz tudtam, hogy ezzel tudom a legjobban felhúzni. A gyenge pontja az ha ne úgy mennek a dolgok ahogy az ő akarja.
-Ch - Húzta száját mosolyra- Cicám nem fogom, túl értékes vagy te ahhoz nekem...De lehet egy nap találok, jobbat és meg döglesz a picsába
-Azt a pillanatot várom amióta ide kerültem
-Hát várhatsz még egy ideig szépségem -Nevetett fel. Viszont nincs időm arra, hogy te végezz, majd Ash jön és elviszi a kajádat.
Nem válaszoltam csak csendben ettem tovább. Ashton-al már találkoztam ő talán normális...Talán, de nem biztos
Már rég végeztem az ételel ,de Ashton nem jött érte. Nem nagyon zavart inkább csak bámultam a falat és gondolkodtam azon,hogy vajon meddig fog ez még tartani, ez az örök valóságnak tűnő várakozás. Vajon mikor lesz vége? Mikor szabadulok?!
Kerek 3 óra el teltével Luke lépett be az ajtón, mosolyogt. Értitek? A pszichopata is tud mosolyogni. - Hallom Ash nem jött be hozzád el vinni a kaját, tudom miért nem jött szóval nem fogom le cseszni...-Nyugtatott meg
-Jó, És ez engem hol érdekel?
-Nem tudom. Azt hittem ...Na most van egy kis időm végre rád is szépségem.- Ült le az ágyamra.
-És megint meg akarsz dugni? -Kérdeztem undordva
-Szeretnéd? -Csillant fel a szeme az állatnak
-NEM! Eddigse akartam ha nem vetted volna észre
-Hát én nem úgy vettem észre...-Húzta mosolyra száját.
-Mivel az esetek 99%-ban be drogozol
