Part 14

2.2K 40 1
                                    

Hétvége van ezáltal nem kell dolgoznom , mondjuk az is igaz, hogy csak heti 3 napot dolgozok hisz a Doktornő így rendel, amit mg kell, hogy valljak nem annyira bánok így van időm magamra és másra is amire éppen szeretnék. 

Olyan szép idő van kint ezért úgy gondoltam, hogy el megyek egyet sétálni a városba és meg iszok egy kávét a kedvenc kávézómban. 

Gyönyörű idő van, süt a nap aminek érezni lehet a melegét, a madarak csicseregnek amitől az embernek a kedve már is jobb lesz. Imádom a tavaszt, a sok borús hónap után végre itt a jó idő és végre kint lehet lenni, és nem kell úgy fel öltözni, hogy a ruhák vastagságától meg se tudok mozdulni. 

Imádom ezt a várost mintha ide születtem volna, pont nekem való hely, egyszerre van nyüzsgés de ha az ember úgy gondolja vagy úgy érzi akkor el tud vonulni az emberek elől.  Van pár kedvenc helyem itt de szerintem ezt nektek meg is tudom mutatni a későbbiekben most előszőr a kedvenc kávézókat mutatom meg, remélem nektek is pont annyira fog tetszeni mint nekem. 

-Szia Maja! Szokásos kávé lesz ? - Kérdi az egyik itt dolgozó a kávézóban akivel mondhatni tök jól ki jövök, hisz ha nem mindennap akkor minden második nap ide jövök hiszen isteni a kávé higgyétek el nekem, ha erre jártok mindenképpen  gyertek ide és próbáljátok ki. 

-Túl jól ismersz Joe- Mosolygok - Hogy vagytok? - Sétálok végig a pult mellet, hogy milyen finom édeséget válasszak a kávé mellé.

-Meg vagyunk, megy a bolt, lassan készen lesz a másik üzlet is tudod amit múltkor meséltem. - Meséli miközben a kávémat készíti.

-Na ez nagyon szuper! Annyira örülök, hogy sikerült összehozni mindképpen meg fogom azt is látogatni. Joe milyen sütit ajánlasz ?  Mindegyik tetszik és nem tudok választani.

-Hmmm...Nekem személyes kedvencem a tripla habos csokis szelet... Én azt választanám.

-Bízok benned, akkor kérnék még egy olyat és kint fogok szerintem helyet foglalni. 

-Rendben...A szokásos - Mosolyog, imádom ezt az embert annyi de annyi szeretet van benne, hogy azt nem lehet elmondani. Kifizettem a kis kávémat és a süteményt és már mentem is ki helyet keresni.

Hát nem csodálatos és magával ragadó egy hely ez ? Én imádom szívem szerint minden percet itt töltenék

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Hát nem csodálatos és magával ragadó egy hely ez ? Én imádom szívem szerint minden percet itt töltenék.

Éppen élvezem a fergeteges kávémat és a nyugalmat és, hogy végre nem kell töprengenem semmi egyszerűen csak vagyok és ez annyira ki tud kapcsolni.

Meg kell mondanom az őszintét hazudnék ha nem jutna eszembe néha a múlt, nem jutna eszembe Luke na és persze az, hogy vajon tényleg sikerült e tőle végleg meg szabadulni. De próbálom az ilyen gondolatokat minél gyorsabban is el hessegetni, hisz azt a részét az életemnek meg próbálom ki törölni mintha nem is lett volna...De azért ez meg nem úgy megy. Mennyi de mennyi idő eltelt azóta és végre sikerült megszabadulnom attól a beteg állattól de még mindig kísért és rengetegszer be pánikosok mikor egy hasonló alakot látok meg az utcán. Mondhatni tönkre tette az életem ezzel. Rengetegszer égig futott az agyamon, hogy mit csinálnék ha újra találkoznék vele. Mindig arra lyukadok, hogy nem tudnék magamon uralkodni és valószínűleg megpróbáltam meg ölni. De ezután mindig eszembe jut az is, hogy Luke azért izmos és sokkal magasabb mint én igazából simán felém tud tornyosulni, de pont ezért kezdtem el edzeni járni, hogy ha lesz ilyen alkalom fel legyek készülve amennyire csak lehet. Mert sajnos én úgy gondolom a fiúk szerint nem de szerintem igen , hogy Luke még fog nekünk bajt okozni és szerintem nem is kicsit hisz nem kis feladat lesz minket felkeresni és Ő benne csak gyűlik és gyűlik a düh mondjuk bennünk is...

Éppen a közlekedést figyelem meg az embereket, ha le ülsz és kicsit figyelmesen nézed a körülötted lévő dolgokat annyi mindenre rátudsz jönni mennyi boldog illetve szomorú ember van, mennyi gond terhelt ember van úgy alapvetően mennyi féle ember van. Szeretem figyelni az emberi testnek a beszédét mindig is érdekelt...Pl most is látok az utca túl oldalán egy férfit és egy nőt ha jól veszem ki a gesztusokból akkor első max második randin lehetnek. a Hölgy a testével igazából minden mozdulatával azt jelzi, hogy teljessen oda és vissza van a pasiért miközben a pasi ha jól hallom a szavai egyáltalán nem egyeznek meg a teste által közvetített dolgokkal a szájával azt mondja, hogy nagyon jól érezte magát mindenképpen lesz folytatás míg a testével pedig azt mondja, hogy alig várja, hogy el tűnjön innen és nem lesz folyatatás talán még a nőt is le tiltja mindenhonnan ....Szegény nő pedig olyan szép...

Megfigyelésemből hirtelen kizökkentenek egy srác ül le mellém napszemüvegben és baseball sapkában kissé lihegve. Hirtelen meg se tudtam szólalni nem vagyok általában felkészülve az ilyen dolgokra. Szerintem látta rajtam a meglepődöttséget hisz ahogy helyet foglalt már mondta is - Kérlek, maradj csöndben és ne csinálj semmit, csinálj úgy mintha sima barátok lennénk kérlek...

-Okééé...- Inkább bele kortyoltam újra a kávémba mert úgy érzem ez egy olyan sztori lesz amihez kell egy ki energia.

Ahogy helyet foglalt mellettem az utcán nem tudom, hogy most 4 ember őt kereste vagy csak véletlen egybe esés fogalmam sincs...Elmentem mellettünk de nem néztek ki lesi fotósoknak inkább 20 éves sima lányoknak tűntek.

-Jövök eggyel.. őő.....Mi a neved ? 

- Maja  s a tiéd ?  

-Nicholas - Láttam szerintem  rajtam a teljesen nagy kérdőjelet mert ebből még mindig nem tudom, hogy ki ő -...Nicholas Hoult... - Mondta lassan mintha valamit nem értett volna..

-Örülök Nicholas- Mosolyogtam- Nem tudom mi volt ez az előbb de talán jobb is ha nem tudom...

-Várj egy kicsit...- Vette le a napszemüveget ami alatt rejtőzött egy gyönyörű kék szempár. - Nem is tudod ki vagyok ? 

- Jaj de hát persze Nicholas ! - Tettem a nagy fel ismerést majd hirtelen vissza váltottam normális hangsúlyra  - Nem gőzöm sincs, hogy ki vagy . Tudnom kéne , találkoztunk már ? -  Ráncoltam a homlokom.

- Nem...- Mosolygott...Gyanús ez a Nicholas...De nagyon helyes azt me kell hagyni.- Össze kevertelek valakivel.  

-Hát oké...- Vettem kezembe a kis táskámat - Örültem Nicholas, de szerintem én most megyek ha csak nem kell tovább tettetni, hogy barátok vagyunk bár még mindig nem értem, miért kellett...

-Öhm...Mivel segítettél szeretném viszonozni ezért állom én a kávét meg a sütit...

-Már kifizetettem...-Álltam fel és lassan el indultam - Örültem Nicholas - Mondtam vissza fordulva hozzá egy mosolyt eresztve.

-Várj! - jött utánam - S Mit szólnál ha holnap meghívlak egy kávéra ? - Gyalogolt előttem háttal mindennek, majd egyszer csak meg állt ezáltal én is és neki dőlt az egyik épület falának.- Na mit szólsz ? - Mosolygott

-Fura egy teremtés vagy Nicholas...

-Ezt ki kérem magamnak - Nevetett fel- Na ? 

-Rendben...Holnap ugyan itt ugyan ekkor ? - Kérdeztem .

-Tökéletes, Örültem a találkozásnak Maja 

-Szint úgy Nicholas...- S tovább mentem, nagyon kiváncsi vagyok, hogy holnap tényleg itt lesz e. Van valami érdekes benne, gyönyörű szemek barna haj, magas jó képű és szerintem nem is ide valósi minta brit akcentusa lenne bár szerintem ez iszonyat sexy...


---

Halihó meghoztam az új részt! Ha tetszett kérlek jelezd számomra vagy esetleg szavazz a részre. 

Ha esetleg van tipped, hogyan fog alakul a történet írd meg, kiváncsi  vagyok,

 Sok ölelés : E 

 Sok ölelés : E 

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Daddy's favourite /L.H./Where stories live. Discover now