My trainer

26.

Majd jött az ötlet!

A csengővel együtt. Anya az ajtóhoz sietett és kinyitotta, majd másodpercek töredéke alatt Cameron lépett be a szobába és elém lépkedett. Fejemet felemelte, leült, majd az ölébe helyezte.

-Hogy érzed magad?- kérdezte és keze közé vett egy hajtincset.

-Jobban!- motyogtam, míg arcát kémleltem. Cam lehajolt és egy puszit nyomott homlokomra.- Milyen volt az edzés?

-Nélküled rossz! Ja, és van egy új lány! Elméletileg már egyből hozzám kerülhet, mert annyira ügyes!- mondta tele szarkazmussal.

-Miért? Mennyire az?-felültem és feléje fordultam, lábaim pedig az övéjére raktam.

-Inkább a haladókhoz raknám!- a haladok azok, akik egy vagy több éve járnak edzésre és ügyesebbek, mint a kezdők, de nem olyan jók, hogy versenyezzenek.

-Akkor szólj Davenek, hogy szerinted oda való!

-Már szóltam, de ő nem engedett!-bólintottam egyet és fejem a vállára hajtottam. Cam átkarolta a derekam és ölébe húzott. Csendben ültünk és elvoltunk gondolatainkkal. Én anyukat figyeltem és próbáltam kivenni, hogy mit is beszélnek. De ez nem nagyon sikerült! Így inkább Cameront kémleltem.

-Min gondolkozol?- nekidőltem mellkasának, karjaim pedig nyaka köré tekertem.

-Az új lányon! Számomra furcsa!- kinézett az ablakon, majd rám és meg akart csókolni, de leállítottam.

-Majd csak holnap! De ha már a holnapnál vagyunk, akkor úgyis meglátom a csajt és megnézem mennyire furcsa!

-Nem, te holnap itthon maradsz és pihensz! Nem fogsz te nekem pattogni edzésen, majd hidegbe kimenni utána. Csak az kellene!

-Izé vagy!- motyogtam lehajtott fejjel.

-Törődő?

-Gonosz!- kiöltöttem rá a nyelvem. Két másodperc múlva alatta találtam magam és azon gondolkodtam, hogy hogyan volt ilyen gyors.

-Mit mondtál?- kérdezte, de ajkain ott volt az a kaján vigyor.

-Azt, hogy gonosz vagy!

-Ohh.. Tényleg?- a fülemhez hajolt és suttogni kezdett.- Nem csak szavakban tudok gonosz lenni, hanem máshol is!- szemem kétszer akkorára nyílt, mint volt és csak bámultam. És vagy negyed órán át csak néztem Cameront és vártam, hogy valamit mondjon, de nem tette.

-Cam, most már kiengedsz? Szeretnék inni teát!- bólintott egyet és felugrott az ágyról, majd a konyhába sietett. Hallottam, ahogy megkérdezte anyát, hogy hol találja a teát, majd nem sokkal később egy bögrével lépett be. Gyorsan felültem és a kezembe adta a teát.- Köszönöm!- bólintott egyet és leült újra mellém.- De holnap akkor is elmegyek edzésre!- makacsoltam meg magam, bár tudtam, hogy sem anyu, sem Cam nem engedne el.

-Van egy jó ötletem! Holnap nálunk alszol, nálunk pedig van ping-pong asztal! És nem kell edzésre jönnöd!- megvontam a vállam.

-Davevel mi lesz? És itt nem lesz itt az új csaj, hogy megismerjem!- most ő vonta meg a vállát.

-Ráér megismerned a csajt! Dave, pedig ma megy el egy versenyre és három nap múlva jön csak haza!- bólintok egyet.

-Legyen!- fejem a vállára hajtom.- De te kérdezed meg anyutól!

~~ 22 órával később ~~

Végül anya elengedett engem Cameronhoz. Fél órát győzködtük, de megérte! Cam körülbelül egy óra múlva jön, de én még mindig pizsamában fekszem az ágyon és olvasom az egyik kedvenc könyvem. Alig száz oldal van hátra. Úgy utálom mikor egy könyvnek vége van!

Vere -a főszereplőlány- pont most verekedte át magát a sajtótömegen, hogy Hunterhez -aki inkognitóban volt náluk- jusson, de persze a szobám ajtaja nyílt és Cameron lépet be rajta.

-Azt hittem kész leszel!- mondta nevetve, én pedig hozzávágtam a könyvet, melyet reflexeivel el is kapott. Hát igen, a ping-pongtól jó reflexei lesznek az embernek.

-Ne izélj, ez a kedvenc könyvem!- Cam lerakta az éjjeliszekrényemre a könyvem és befeküdt mellém.

-Akkor miért vágtad hozzám, ha kedvenced?- kérdezte míg egy apró puszit nyomot számra.

-Ha már annyira elhasználtam, ez a dobás nem számított neki már- vontam meg a vállam.

-Jól van!- nevetett még mindig rajtam.- Összepakoljak vagy összepakolsz?

-Ne sürgess! Időnk van és én még pizsamában vagyok!- Camen csak egy pimasz mosoly jelent meg.

-Segíthetek felöltözni, bár félek attól nem abból nem lesz öltözködés!- megforgattam a szemem és kimásztam a takaró alól.- Soph, ennél nincs takaróbb pizsamád? Lehet ezért fáztál meg!- ő is feláll és mellém lépkedett, míg én a szekrényem elé álltam.

-Nincs!- rákacsintottam, csak a következményekkel nem számoltam. Cam a csípőmnél fogva felkapott és az ágyra dobott. Rám mászott és a combomra ült.

-Maradsz! Én pakolok neked!- felállt rólam és a szekrényemhez ment.-Táskát hol találok?- háta mögé mutattam, ahol a babzsákfotelemben a táskám pihent. Cam olyan alaposan elkezdett pakolni, hogy fogalmam sem volt róla éppen mit rak el.

-Végeztél?- ültem fel az ágyon.

-Még nem! De öltözz fel!- megforgattam a szemem.

-Igenis anyu!- melléje mentem és kikaptam egy farmert és egy pólót a szekrényből.

-Hogy jött ez az anyus dolog?- megrántottam a vállam.

-Olyan voltál, mint anya!

~~~~

Egy óra múlva már Cameronéknál voltunk! Életemben nem vittem magammal ennyi cuccot sehova se! Még a hat hetes utazásunkra se!

-Végre! Otthon, édes otthon!- a vigyoromat visszafogva vonszoltam fel a táskámat az emeletre. Ezt a mondatot is rég hallottam.

-Kérhetek inni?- sétáltam le a lépcsőn, Cam felé. A nappaliban ült és a telefonját nyomkodta.

-Persze, mit?- egy vállvonással követtem a konyhába.- Almalé?

-Megfelel!- bólintott egyet és töltött nekem egy pohárba, majd kezembe adta.- Mehetünk játszani?- kérdeztem csillogó szemekkel, miután megittam a pohár tartalmát.

🙊Fanny❤