Forza Milan

44. fejezet

Mattia

- Te teljesen megőrültél? - kérdezte dühösen a parkolóban Sandro. - Ha nem jövök, simán lesmárolod a Fáraó barátnőjét, te idióta!

- Lexy - mondtam halkan - Lexy a neve.

- Tudom - folytatta kicsit higgadtabban. - Mi van, ha nem én jövök ki, hanem mondjuk Mario vagy ne adj Isten, Stephan? Hiányzik neked, hogy laposra verjen, mert nem bírsz a véreddel? Balo meg olyan, mint egy pletykás vénasszony, biztos elcsicseregte volna mindenkinek így kínos helyzetbe került volna Lexy is - nyomta meg a nevét.

- Igazad van - sóhajtottam fel. Nem is gondoltam rá, hogy ebből baja lehet a lánynak. Csak az járt az eszembe, hogy megakarom ízlelni édes ajkait, amik csábítóan hívogattak magukhoz.

- Basszus - csóválta meg a fejét Matri - te aztán rendesen belehabarodtál. Tudod mi kell neked? - vigyorgott rám. - Nő! Este elmegyünk megünnepeljük a győzelmünket és összeszedünk neked valakit, de a Fáraó barátnőjét el kell felejtened - szótagolta, hogy megértesse velem.

- Oké - bólintottam rá lemondóan.

Hazamentem, átöltöztem és vártam, hogy Alessandro értem jöjjön. Gondolataim minduntalan Lexyn jártak. Miért voltam akkora idióta, hogy félreálltam és átengedtem Stephannak a lányt? Ha kicsit jobban nyomulok, talán ma rám várt volna a folyosón és nem Shaarawyra. Merengésemből a csengő éles hangja szakított ki.

- Mehetünk? - nézett rám vigyorogva a barátom a kocsijának dőlve, mikor kiléptem a kapun.

- Ja - válaszoltam tettetett örömmel.

- Több lelkesedést - röhögött fel és hátba vágott.

Beültünk az autóba és meg sem álltunk az Aphrodité klubig. A bejárat előtt hatalmas sor állt, de nekünk mázlink volt, mert felismertek így azonnal bejutottunk.

- Ú, apám - nézett körül Sandro - itt aztán van választék - legeltette a szemeit a kínálaton.

- Aha - néztem unottan körül.

- Sasold csak meg azt a feketét - mutatott az egyik lányra - azóta minket bámul, mióta beléptünk az ajtón - vigyorgott.

- Tied lehet - csóváltam meg a fejemet.

- Arról volt szó, hogy neked szedünk össze valakit, hogy kiverd a fejedből a rózsaszín hajú csajt.

- Nem megy - sóhajtottam fel.

- Mattia - fogta meg a vállaimat Matri és maga felé fordított. - Felejtsd el Lexy! Ő a Fáraó barátnője!

- Felfogtam! - rántottam ki magam a kezei közül és a bárhoz siettem. - Egy vodka narancsot légyszíves - szóltam a pincérnek, aki perceken belül már elém is tette az italt, amit egy húzásra megittam. Beleborzongtam az ízébe, de visszatoltam az üres poharat. - Még egyet, de most tisztán.

- Soha nem láttalak még így kibukva - ült le mellém Sandro. - Miért más ő, mint a többi?

- Fogalmam sincs - döntöttem magamba egy újabb kört. - Egyszerűen csak kibaszottul vonz. Minden pillanatban rágondolok. Ha ránézek egy csajra, azonnal vele hasonlítom össze, és mindig ő kerül ki belőle győztesen.

A dübörgő zene ellenére is néma csend ereszkedett ránk. Sandro elmélyülten pörgette az ujjai között a poharát, míg én már a sokadik felesemet gurítottam le a torkomon. Egy idő után teljes filmszakadás állt be nálam. Emlékeim sincsenek róla, hogy kerültem haza, csak azt tudom, hogy reggel a saját ágyamban ébredtem, rettenetes fejfájással.