Forza Milan

16. fejezet

- Kurva ügyes vagy baszd meg! - ütötte össze a tenyereit Zsolti és vigyorogva nézett rám. - Ez olyan ügyes volt, hogy két kekszet is kapsz.

- Hogy dűljön rád a meggyfa, focistákkal haverkodsz? - rázta a fejét Roni.

Noncsi csak nevetett, az egyik ismerőse szerint úgy, mint egy tizenkilencedik századi prosti.

- Kedves Roni - szólalt meg Réka -, kívülállóként mi a véleményed az intelligenciáról?

- Te mi a faszról beszélsz? - vihogott Roni.

- Veronika, csak egyszer, egyszer az életben ne lennél ilyen geci buta! - hülyéskedett Zsolti és nekem könnyek szöktek a szemembe, mert tényleg nagyon hiányoztak a közös baromkodások.

- Képzeljétek, tegnap találkoztunk Zs.Zs-vel az állomáson - kezdett új sztoriba Zsolti és Roni hangosan röhögni kezdett. - Megállt a vonat és pont előttünk nyílt ki az ajtó, ez a hülye meg beszólt a fent álló utasoknak: "Hangok vagytok leszállni!" Szerintetek? Majdnem bepisiltünk a nevetéstől.

- Ez hülye - vihogtam én is.

Kopogásra kaptam fel a fejem.

- Szabad - szóltam ki, mert azt hittem, hogy valamelyik családtagomnak hiányzok. Az ajtó halkan kinyílt és egy szőke fej bukkant fel benne.

- Ciao, Lexy! Anyukád engedett be - magyarázkodott rögtön.

- Ciao, Lorenzo - álltam fel és öleltem meg a barátomat.

- Zavarok? - nézett félszegen a laptopom felé.

- Dehogy - fogtam meg a kezét. - Gyere! - húztam magam után és leültettem a gépem elé. - Pofa be! - szóltam rá a többiekre, akik eddig egymással hülyéskedtek, de most hirtelen ránk kapták a tekintetüket. - Ő itt Lorenzo - mutattam be nekik. A lányok elhűlve nézték, míg Zsolti kapcsolt leghamarabb.

- Ciao, Lorenzo! Mi chiamo Zsolti. Come stai? - vette elő olasz tudását és én már láttam magam előtt Maris önelégült arcát.

- Szia! - vigyorgott rá, érdekes akcentussal ejtve ki a magyar köszönést, amit én tanítottam neki. - Sto bene grazie, E tu?

Végre a lányok is megtalálták a hangjukat és egymás szavába vágva fitogtatták az olasz tudásukat.

- Lexy, baszd meg, tényleg úgy néz ki, mint Draco Malfoy - nézett a kamerába, csillogó szemekkel Roni. Tudtam, hogy mit jelent ez a nézés.

- Sajnos le kell, hogy hűtselek Roncimonci - nevettem rá - Lorenzo meleg.

Roni szemei elkerekedtek.

- Milyen kár! - hallottam meg a hangját, ami csöpögött az iróniától. - Ez a női nem számára egy újabb hatalmas veszteség - sóhajtott fel.

Lorenzo rám kapta a tekintetét és kérdőn nézett rám.

- Jól hallottam, hogy rólam van szó? - érdeklődött.

- Igen, Roni - mutattam a lányra, aki intett egyet -, azt mondta, hogy olyan vagy, mint Draco Malfoy a Harry Potterből.

- Tudom, hogy kicsoda Draco - nevetett fel. - Én is ismerem a HP-t.

- Nekem kell ez a pasi - hisztizett Veronika a gép előtt.

- Mit mond? - kérdezte Lolo.

- Hogy kár, hogy nem szereted a lányokat - nevettem, de Lorenzo arcára nézve lefagytam.

- Ők...ők, tudják? - kérdezte dadogva, miközben elpirult.

- Igen és nem zavarja őket - fogtam meg a kezét.