Story Of My Life (Befejezett)

9. fejezet

Ma kidagadt szemmel ébredtem. Miért is csodálkozom, hiszen egész éjjel sírtam. Hiányzott a barátnőm. Aki nem csak a legjobb barátnőm volt, hanem mint ha a testvérem lett volna. És most elveszítettem. Mert én hülye még esélyt sem adtam neki. Pedig még soha nem csalódtam benne. És most ő bennem igen. És ez nagyon fájt. Hiába hívtam, nem vette fel, hiába írtam neki sms-t, hogy hívjon vissza, hogy meg tudjuk beszélni a dolgokat, de semmi. Egyszerűen úgy kezel engem, mint ha nem is lennék a világon. Reggel nem érdekelt, hogy hogy nézek ki, hogy tetszem-e Harrynek. Úgy mentem le a lépcsőn, mint egy élőhalott. És körülbelül az életkedvem is ennyi volt.
- Jó reggelt- köszöntem Harrynek, aki már ott ült az asztalnál.
- Neked is!- mondta kedvesen- hogy vagy?
- Valójában? Rémesen!
- Figyelj…- kezdte, de a menedzsere félbeszakította.
- Harry, beszélnünk kell!- kezdte.
- Mi a baj Fred?- kérdezte.
- Szerintem ezt neked is látnod kell!- mondta, majd oda dobott egy újságot Harrynek. Aminek a címlapján én és Harry voltunk a diszkóban, a tömegben. Harry rám nézett.
- Ez mi?- kérdezte.  Elvettem a kezéből az újságot és jobban megnéztem.
- Nem tudom!- mondtam.
- Na, ne hülyéskedj! Te is rajta vagy! Valamit csak tudsz róla!- mondta Fred.
- Attól, hogy rajta vagyok a fotón, attól még nem tudok semmit. Ahogy Harry sem, pedig mégis rajta van!- feleltem.
- Figyelj, tudom, hogy csak azért jársz Harryvel, mert híres és blablabla- mondta Fred.
- Ez igaz?- nézett rám döbbenten Harry.
- Ezt te most komolyan kérdezed? Ha egyáltalán TE jobban ismernél, tudhatnád, hogy nekem marhára nem kell a te hülye hírneved és a hülye vagyonod! Figyelj, most ehhez igazán nincs kedvem!- mondtam.
- Menekülni akarsz, mert tudod, hogy igazunk van!- mondta Fred.
- Nem, csak tegnap vesztem össze a barátnőmmel, HARRY miatt- emeltem ki.
- Ahhaa!- mondja Fred- Érzelmi zsarolás!
- Harry, szólsz Frednek, hogy szálljon le rólam?- kérdeztem. Harry nem válaszolt. Ahha, jó tudni, hogy ő is így gondolja-, Tudod mit? Tök jól esik, hogy két hónapja együtt vagyunk, és te jobban hiszel a menedzserednek, mint nekem!
- Figyelj Mary…- kezdte Fred.
- May- szakítottam félbe.
- Mindegy, ne befolyásold Harryt érzelmileg! Látod, hogy érzi, hogy igazam van!- mondta Fred.
- Harry?- néztem rá. De ő nem Válaszolt- Oké. Akkor én el is megyek!- mondtam idegesen.
- May, ne…- kezdte Harry.
- Nem Harry!- fojtottam belé a szót- Ezek után, hogy nem tudtál megvédeni, nehogy azt gondold, hogy itt maradok!- rohantam föl és pakoltam be a cuccaimat a bőröndömbe. A sírást már nem tudtam visszatartani.
Mire végeztem, már a könnyeim folytak. Szó nélkül elmentem, majd hívtam egy taxit.
- Hova akar menni a kisasszony?- kérdezte a sofőr.
Először nem tudtam, hiszen Stellával is rosszba vagyok. Így rájöttem ki az az ember, akinek ki tudom önteni a szívem. Niall már a kapujába várt.
- Niall- ugrottam a karjába.
- May, mi történt?- ölelt át.
És elmeséltem. Az egész Stellás sztoritól addig, hogy ma reggel Harry menedzsere berontott a házba és megvádolt azzal, hogy Harryt egyáltalán nem szeretem. És, hogy ez nekem nagyon rosszul estek.
- Figyelj, ne sírj, majd kitalálunk valami!- mondta. Én bólintottam, de tudtam, hogy már soha nem lesz nekem sem Stella sem Harry. El kell kezdenem a saját életemet.
- Nagyon köszönöm Naill, hogy meghallgattál, de nem akarok a terhedre lenni, így haza megyek.
- Hova haza?- kérdezte.
- Hát ahol laktam egészen addig, amíg a szüleim nem utaztak el a baba miatt- mondtam.
- Figyelj, ha szeretnél, itt is maradhatsz. Nem szeretném, ha egyedül valami meggondolatlanságot csinálnál.
- Köszi, de nem. Ha Harry itt talál nálad, tuti csak a balhé lenne- mondtam, majd elindultam.
- May- ragadta meg a karom- én szeretném!- mosolygott rám.
- Köszi!- mondtam majd egy kis mosolyt is sikerült kicsikarnom magamból.
Niall megmutatta a szobám, aminek külön mosdója volt és egy hatalmas plazma tévéje.
- Ez csodálatos!- ámuldoztam.
- Ez a szoba rád hasonlít- mondta.
- Ha ezzel kedveskedni akartál nem jött be!- mondtam nevetve.
- Hát olyan modern, mint te és olyan szép, mint te!- mondta, de már nevetve.
- Köszi!- nevettem el magam.
- Akkor én megyek, mert próbálunk a srácokkal.
- Ó, légyszi, ha Harry rólam kérdezne, ne mondd el neki, hogy itt vagyok. Nem akarom most látni.
- Persze!- mosolygott rám- Akkor, szia!
- Szia!- mondtam.
És ott maradtam egyedül a gondolataimmal.

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! :) Ha érdekel titeket, hogy mi lesz Mayyel, tartsatok velem! ♥