46. Fejezet

98 8 3
                                    

Korán reggel egymást csókolva bújnak egymáshoz, míg a reggeli nap sugarai éppen, hogy bepillantanak szobájukba.

Apró lábak gyors tipegései üti meg fülüket, így egymástól elválva pillantanak az ajtó felé, amin be is szalad hozzájuk egy alacsony kisfiú.

-Gyere ide, picikém! - Mosolyogja a férfi, s széthúzódnak, hogy fiuk bemászhasson közéjük az ágyba.

-Rosszat álmodtál? - Kérdezi aggódva a nyuszi fiú, ahogy észre veszi a könnyeket az apró arcocskán. Mindketten szorosan ölelik magukhoz pici gyermeküket, s nem győzik puszikkal és apró simításokkal elárasztani. Yeosang persze továbbra is szipog, ám sokkal nagyobb biztonságban érzi magát a szülei karjai közt.

-Azt álmodtam, hogy jött egy csúnya maszkos férfi aki elhurcolta aput és.. és apát lelőtte! - Vékony hangja remegett a félelemtől, s azt se tudta, Taehyung vagy Jungkook mellkasába bújjon jobban.

-Ssh... Semmi baj babukám, semmilye maszkos férfi nem fogja lelőni apát, és semmilyen maszkos férfi nem fog elhurcolni engem! - Simogatja Yeosang arcát Jungkook, s egy apró puszit is nyom homlokára, ám mégis kissé riadtan nézett fel párjára, ugyanis ők nem mondanak semmit Yeosangnak az ő munkájukról, akkor mégis, hogyan álmodhat ilyeneket?

-Figyelj Yeo, nem lesz semmi baj! - Mosolygott Taehyung is, ám legbelül, hevesen dobogó szívvel próbált meg, kétségbeesetten rájönni, vajon hogyan juthatott ilyen dolog a kisfiúk eszébe.

-Megyek, csinálok reggelit! - Motyogja Kook és egy apró puszit nyom Yeosang arcára, majd egy apró csókot párja ajkaira.

Fáradtan kikel a puha ágyból, s lassan a konyába totyog. Egy ásítás kíséretében megdörzsöli szemeit, s elkezdi lefőzni a kávét magának, s szerelmének. Míg a kávé lefolyik, a hűtőt kinyitva gondolkozik el azon, hogy mit is főzzön a kis családjának. Egy hosszas álldigállással és még egy nagyobb ásítással később előveszi a kimchit és rízst kezd el főzni. Amíg a rízs főtt, elkezdett rántottát sütni, s unottan megtámaszkodott a pulton. Még félálomban volt, s megerőltető lett volna bármin is gondolkozni, viszont hirtelen jutott eszébe, hogy tegnap este, mielőtt Taehyungot elküldte a boltba, betett egy adag mosást a mosógépbe, az pedig azóta ott punnyad.

-Ah! A kurva életbe! - Eresztette el egy frusztrált káromkodást.

-Na, és még én ne beszéljek csúnyán a gyerek előtt!? - Húzta fel szemöldökét Taehyung, s lassan átkarolta Jungkook derekát.

-Apa mit jelent az, hogy kurva? - Kérdezte Yeosang amíg szokásos helyére ült.

-Semmit, csúnya szó, nem szabad mondani! - Pironkodott Jungkook ahogy Taehyungnak átemgedve a sütőlapot szalad a fürdőszobába, hogy a mosással szenvedjen.

Pár órával később, már a nappaliban párnákból, pokrócokból és talarókból készítenek egy kellemes kis kuckót, ahová Yeosang plüsseit is beköltözteti.

-Apaaa! - Kiáltja a kis csöppség miközben Taehyung ölébe felmászik. -Te mit dolgozol? Miért vannak nagy pisztolyaid? - Kérdezi csillogó szemekkel. A kisfiút igazán érdeklik a pisztolyok és a nagy autók, így elképesztően fúrja oldalát a kíváncsiság.

-A munkámhoz kell. - Mondja komor arccal míg az ölébe húzza fiát.

-Engem is megtanítasz lőni velük? - Lett egyre izgatottabb.

-Nem.. - Nézett Jungkookra aki idő közben leült mellé és bicepszét átkarokva bújt a férfihez.

-Miért akarsz te lövöldözni? - Nézett Yeosangra.

-Mert akarok segíteni apának! Namjoon Hyung azt mondta, hogy apának sok a dolga a csúnya bácsikkal! Szóval segíteni fogok apának, hogy gyorsabban kész legyen és több időt lehessen velünk! - Mondta komolyan és kócos hajkoronájába túrt. A két férfi csak elmosolyodtak és csendben egymásra néztek, végül egy apró szájrapuszit nyomtak egymás ajkaira.

Pillanatokkal később azonban egy autó hangjára lettek figyelmesek, s fél perc múlva a ház csengőjének hangja hasított a levegőbe. Jungkook kissé értetlenül rámcolva homlokát, kelt fel és ment a bejárati ajtóhoz. Lassank kinyitva az ajtót, azonban két fekete öltönyös, milliméter pontossággal beállított hajú, fekete napszemüveges férfit talált maga előtt. Azonnal elkomorult és arca megkeményedett. Nem tudta mire vélje ezt, s hogy kik ezek a férfiak, de egy biztos, nem hívta őket senki.

-Kim Taehyungot a WMB tanács tagját keressük. - Mondta a magasabbik mély hangon. Jungkook felhúzta szemöldökét.

-S ugyan miért? - A két férfi rezzenéstelen arccal ált még fél pillanatig, viszont félre lökve Jungkookot hatoltak a házba. -Hey! Maguk! Mit képzelnek magukról? - Be sem zárta a bejárati ajtót, úgy szaladt utánuk. A nappaliban Taehyung erős kezei közt tartotta Yeosangot, míg a két érkezőt gyilkos szemekkel nézte. -Maguk meg mit képzelnek, hogy csak így félrelöknek és bepofátlankodnak ide? - Kiabált rájuk Jungkook és egy erőteljes ütéssel a földre tarítette az alacsonyabbikat. A másik persze ügyet sem vetett a mellette történő eseményekre. Sötét napszemüvegje mögül fixírozta Taehyungot.

-Mr. Kim, ön ezennel meghívást kapott az WMB gyűlésére. Az információk. - Nyújtott át a férfinek egy zárt, fekete borítékot. Taehyung komor arccal átvette, s párjára nézett, majd vissza az előtte állóra.

-Legközelebb, örülnék, ha nem érnének a mocskos ujjaikkal a páromhoz. - Majd a földön fekvőre nézett. -A társát meg takarítsa el innen! - Parancsolt rá a férfira. A váratlan vendég csak lehajolva kivonoszolta az eszméletlent a házból, s már ott sem voltak. Az ajtó továbbra is tárva nyitva állt, de senki nem zárta be. Yeosang persze megilletődötten, remegve bújt apjához. -Látod kicsim? Apa az ilyen rossz emberek miatt kell fegyvert hordjon magánál. - Mondta komoran és Yeosangot megsimogatva ül le a borítékot szugerálva. Jungkook fújtatva ült le mellettük és nagy morgolódva vette el a borítékot.

-Mocskos vadállatok! Meg amúgy is mi a fa-.. Akarom mondani, csuda ez a BMW vagy mi ez..? - Bontotta fel a borítékot.

-WBM. - Mondta Taehyung nyugodtan. - Az angol rövidítése a Világ Maffia Főnökei-nek. - Nézett szerelmére. -World Mafia Bosses. -

-Aha, jó tudni.. - Morgott.

2024. 11. 01. 23:00
Los Angeles
Boyle Heights street

Ennyi állt a borítékban. Taehyung egy nagyot sóhajtott, s hajába túrva Jungkook karjaiba adva Yeosangot kelt fel.

-Sejthettem volna. - Mondott csak ennyit.

-Mit? - Húzta fel szemöldökét a fiatalabb, míg fiúkat karjaiba ölelve szerelmét fixírozta.

-Alex Wilson. - Mormogta. - Túlélte azt a kibaszott találkozót.. - Nézett oldalra, s frusztráltan ajkait harapdálta. - Tudhattam volna, hogy a morfium kevés lesz ahoz, hogy kicsináljam.. Masszív drogos. - Morgta.

-Ki az az Alex Wilson? - Kérdezte.

-Egy amerikai ipse.. - Indult meg a szobájuk felé, ám ekkor Namjoon rohant be a házba, keservesen sírva, visítva.

-ELRABOLTÁK! -Sipította.

-Kit?? - Pattant fel a nyuszi fiú, közelebb szorítva magához a hat éves Yeosangot. Namjoon azonban térdre rogyott, keservesen sírva összekuporodott, nem bírt megszólalni sem. Csupán keservesen sírni tudott. Taehyung megfeszült, de barátja mellé lépve legugolt és vállát simogatta.

-Kit raboltak el tesó? -

- Seokjint! -

Kezeket fel Mr. Kim ~Taekook~Where stories live. Discover now