Kezeket fel Mr. Kim ~Taekook~

2. Fejezet

Unottan ül, csak mered maga elé a sok papír felett. Nincs neki ehez kedve. Jobban szeret terepre menni. Úgy érzi a rendőri munka egyetlen hátránya, a sok papír munka! Kegyetlennek érzi azt, hogy ezt a rengeteg jelentést neki kell megcsinálnia! Edzene már, terepre menne, de sajna most nem tehet semmi mást! Meg kell csinálnia ezt a jelentést a legutóbbi gyilkosságról!

-Hey Kuksi! - Csapódott be az ajtón Jimin.

-Mit szeretnél? - Mondta unott hangon, a papírok felett görnyedve. Legjobb barátja érkezése sem vonhatja el figyelmét a kitöltendő sorok és táblázatok, valamint kifürkészendő leírások felől!

-A főni hivat! - Azzal leült a bőr kanapéra ami barátja irodájában volt található. - Még mindig ez a furcsa gyilkosság? - Kérdezi halkan.

-Igen Jiminie, még mindig nem értem, hogyan is történhetett! Nem csak sima tűz volt! Valaki tudta, hogy az áldozat otthon lesz abban az időpontban! Nincs meg a személyazonosságon, a dátumon és egy-két épségben maradt kamera felvételen kívül! - Sóhajtott majd felkelve kiindult a főnök irodájához. Kopogott majd egy 'szabad' után bement. A parancsnok pedig minden kertelés és köszöntés nélkül a közepébe vágott.

-Jungkook, te egy igazán kitűnő tiszt vagy és pontosan ezért szeretném rád és a titkos szolgálat egyik tagjára bízni a következő ügyet! - A férfi megilletődve állt, nem akart hinni a fülének. Ő együtt dolgozna a titkos szolgálat egyik tajával? Ráadásul egy igazán fontos ügyről volna akkor szó! Itt nem lehet hibázni! - Mr. Jung Hoseokról lenne szó! A CIA és az FBI is megpróbálkozott már magához csábítani, viszont Jung nyomozó mégis inkább a Dél-Koreai Titkos Szolgálat-nál maradt a hazáját segítve! Szerintem ez egy igazán gyümölcsöző együtt működés lesz! - Tette kezét a még mindig sokkos állapotban lévő férfi vállára.

-D-De biztos ebben uram? - Hitetlenkedett.

-Igen, halálosan biztos vagyok benne. - Jelentette ki. - Nem szeretnéd tudni milyen ügyről volna szó? - Erre a fiatalabbik hevesen bólogatni kezdett. - Egy eddig ismeretlen névvel rendelkező hatalmas és befolyásos mafiáról volna szó! Lassan hét éve tevékenykedik a mafia és titkos források és ember áldozatok lévén, tudtuk csak meg a létezését! Hihetetlen vér profi emberek dolgoznak abban a mafiában, nagyon dörzsölt ott mindenki, de főleg a vezér! Még nem láttuk, és fogalmunk sincs ki lehet, illetve kik tartozhatnak a mafiába! Két emberről tudtunk, de őket meggyilkolták mielőtt bármit léphettünk volna! Nagyon felkészültek, soha sem félnek kockázttni, rendkívül veszélyesek! - Mondta komoran. - A két személy akikről tudunk az Jackson Wang és Kim Namjoon. Miután a neveiket és személyazonosságukat megszereztük, fel szerettük volna kutatni őket. Ám holtan találtak rájuk! - Vett elő egy vastag aktát. - Ebben részletesebb leírások vannak. Minden más munkádat add át! Ez az egy most mindennél fontosabb! - Nyomta a fiatal kezébe a sok papírt.

Jungkook érezte, hogy a kezében tarzott összes sornak tonnányi súlya van! Minden rajta és ezen a Jung Nyomozón áll vagy bukik! Nekik kell cselekedniük! Remegő lábakkal tért vissza az irodájába ahol Jimin még mindig ott tespedt. Aggódó barát lévén segíteni szeretett volna a sok papírral, valamint nem tudta miről is lehet szó. Ám ahogy ránézett a papír rengetegre és az aktákra... A fekete borítás, vörös felirattal. Azonnal leesett neki, hogy a Dél-Koreai Titkos Szolgálatról van szó! Meglepetten, s riadtan fürkézte Jungkook arcát, hogy rá tudjon jönni miről lehet szó. A fiatalbbik arcán viszont csak félelmet lehetett látni, semmi mást.

-Kuksi? - Kérdezte kétségbeesetten. - Mi történt? -

-E-Ez nem lehetséges.. - Sóhajtott a fiatal rendőr. - Ilyen ügyet nem lehet megoldani, és egyáltalán, hogy csinálta ez az ember..? - Ahogy nézegeti az akta tartalmát, csupán egy fél év eladás-vétel illetve emberrablás és gyilkosság található benne. Csupán ennyi. Fél év alatt ennyi mindent vittek véghez és ez már több mint hét éve tart! Bele sem mer gondolni, hány ember halhatott meg! - Nem félnek bárkit feláldozni.. - Nézekette a két képet a halott maffiózókról. - Ez a két férfi tagok voltak, mégis kevesebb mint egy nappal az információk kiszivárgása után.. - Mutatta barátja felé a meggyilkolt férdiakról készült képeket. Jelentéseket kezdett el olvasni, ugynais hiába szerette volna belevonni Jimint is, nem tehette. Nemzet biztonsági ügy volt, s minnél többen tudnak róla, annál valószínűbb, hogy kiszivárog!

"Dulakodás jeleit nem találtuk, az áldozatok valószínűleg tudták, hogy meg fognak halni.
Nem szuicid cselekményeknek köszönhetők a halálesetek."

Tudták, hogy meg fognak halni. A mafia ezzel jár. Tudták. Jungkook homlok ráncolva a sírás szélén állva, fújta ki a levegőt. Azt gondolta lehetetlen ez az egész, képtelen lesz megoldani, hiába kap ehez a feladathoz egy nyomozót aki a titkos szolgálatban dolgozik! Hiába nagyobb Jung Hoseok tapasztalata, hiába jobb az észjárása, hiába képzettebb az a nyomozó, hiába lesznek ketten! Azt gondolja nem tudják majd ezt megoldani! A mafia vezér túl profi, mintha erre született volna!

Talán igaza volt Jungkooknak. Taehyung valóban vér profi volt. De tévedett, Taehyung egy kedves és aranyos gyermek volt, tele álmokkal, azért született a világra, hogy boldog lehessen, változást hozhasson! Taehyung öt éves korában tűzoltó szeretett volna lenni, hogy embereket mentsen meg! Ám mégsem az lett belőle! Valahol, nem is az ő hibája volt, hogy ez történt. Ez az egész csak egy domino effektus volt, melyet Taehynug apja indított el!

Jungkook rettenet sokat dolgozott. Szinte el sem hagyta az irodáját, a fogaskerekei megállíthatatlanul pörögtek! Képtelen volt leállni! Barátja, Jimin is nagyon aggódott már érte, s minden egyes nap bejárt Kuksihoz, hogy vigyen neki ételt, italt és, ha kell, bármiben segített volna! Jeon azonban nem kért segítséget, nem kért senkitől. A nyomozóval egyesztetett találkát, ennyi. Tudja, rengeteg élet múlhat ezen.

-Holnap találkozom a nyomozóval. - Sóhajtott Jiminre nézve.

-Ez szuper! - Bólogatott kávéját szürcsölve. - De annak örülök a legjobban, hogy ezer év után végre kidugtad a fejedet abból a lukból! - Sétáltak az utcán, kezükben az elvitelre kért kávékkal. Este van, mégis iszonyat meleg. Érződik a fülledt levegőn és az éjszakai hoszunnyolc fokon, hogy június végére hajlik már az idő. Így koffeinos italaik jéggel töltve hűsítették őket.

-Ne is mondd. Jól esik a friss levegő! Viszont rettentően aggódom, nagyon fáradt vagyok, s mégis úgy érzem tele energiával! Ezt az ugyet meg kell oldanunk! - Magyarázta azz éjszakába meredve.

-Nyugi Kuksi! - Paskolta meg a fiú vállát. - Tartsunk ma ott alvós bulit? -

-Jiminie, nincs semmi otthon, gyanítom neked se, és nem tudom mi van ilyenkor nyitva! - Panaszkodott nyűgösen. Ekkor azonban egy furcsa érzés kerítette hatalmába, mintha figyelnék őt. - Jiminie, furcsán érzem magam. Te nem? - Súgta oda oldalra nézve.

-De, nagyon is. - Motyogta a kávéját iszogatva. Viszont alig hogy Jimin ezeket a szavakat kielytette száján, egy fekete autót véltek felfedezni a látó körükben.

-Rossz előérzetem van.. - Pusmogta Jungkook az orra alatt azonban már késő volt még csak sejteni is, mi fog követtkezni. Azonnal összeesett. Jimin ilyedten kapott volna legjobb barátja után, de ő is ugyan úgy az aszfalton fetrengve végezte. Nem voltak eszméletüknél. Miért? Lehet, hogy valaki vAlAmIt tett a kávéjukba? Ugyanis nem valószínű, hogy két huszon éved fiatal rendőr csak úgy összeessenek az utca közepén. Ráadásul milyen furcsa, csak a fekete autó volt az utcán. Igazán kihalt lett a főút.

Mindenhol az a gyilkos csend uralkodott, mint mikor a vihar előtt ott lóg az a kellemetlen ijesztő csend, vagy mint a háború előtti kínzó percek. Mikor azonban nagy koppanással az első hideg nyári esőcseppek az aszfaltnak csapódtak, már senki nem tartózkodott a főúton. A fekete autó, benne a két rendőrrel, mintha ott sem lett volna, mintha nem is létezett volna.