Minden idetévedt olvasóban egy a közös; fantáziáltak már arról mi lett volna más az adott történetben ha van még valaki. Van aki magát látja ezekben, van aki teljesen új embert alkot, de mind egy helyre vezet. Az olvasó bátorságot merít és üzenetben...
Remélem elnyeri tetszésed a nagyobb várakozási idő ellenére. Ha valami nem tetszik nyugodtan jelezd és átírom/újra írom.
Alaric&Carol Hernandez: T/N Hernandez szülei
Artemis mindig azt tette amire a szülei kérték, éppen ezért vigyorgott egy újabb estélyen amit a háta közepére sem kívánt, de mivel édesanyja szervezte így testvéreivel együtt a kirakatba került. Az estélyekkel eddig nem igazán volt baja mivel a Hernandez vállalat örököse mindig jó kedvre tudta deríteni, barátságuk remek volt az évek alatt, majd a közönség előtt barátok maradtak, zárt ajtók mögött szerelmesek. Ez az idill egészen 7 hónappal ezelőttig tartott mikor is kiderült, T/N Hernandez állapotos. Juan Hidalgo, Artemis apja egyenest tombolt mikor megtudta, hogy fia teherbe ejtette a lányt. Juan szentül állította, hogy a lány hazudik, de ha valami csoda folytán Artemis az apja T/N születendő gyermekének akkor az akár tönkre is teheti a Hidalgo vállalatot, Artemis minden ideje a gyermek nevelésre menne rá és igyekezne kimaradni a vállalati életből. A Hernandez lány viszont annak ellenére sem volt hajlandó beleegyezni az abortuszba, hogy Juan a szüleivel akart szerződést bontani. Alaric és Carol Hernandezt sem érdekelte különösebben Juan fenyegetőzése, rengeteg befektető és vállalat állt mellettük a férfi nélkül is, ráadásul egyetlen lányuk boldogságánál semmi sem jelentett többet nekik. T/N így a szülei támogatásával vészelte át az elmúlt hónapokat, és csak néhány üzenetben informálhatta Artemist a születendő gyermekükkel kapcsolatos információkkal.
Artemis a lány terhessége alatt továbblépett, legalábbis mindenki így látta a környezetében, a fiatal férfi tudta, hogy az egész csak látszat, egy múló ábránd, egy hóbort. Claudia csak feledésre volt jó, vagyis lett volna ha nem a Hernandez család örököse jelent volna meg Artemis minden második gondolatában. Ez az első időszak amikor Artemis utálta a Hidalgo nevet, tudta, hogyha más családba születik akkor nyomon követhette volna születendő gyermeke minden mozdulatát, nem csak üzenetben, de apja csak annyit engedett meg és azt, hogy a születés után meglátogassa a magán klinikán T/N-t.
A kedélyes beszélgetésektől Artemis gyomra felfordult, és megkönnyebbülve nyúlt zakója zsebébe mikor telefonja rezegni kezdett. Öröme egészen addig tartott míg meg nem látta a hívó nevét. Az elmúlt hónapokban egyszer sem beszéltek hívásban, mindig csak egy kép és némi magyarázat érkezett az Hernandez lány felől. Artemis elnézést kérve ott a társaságot, majd egy félre eső folyósora sietett.
- Mit történt? - kérdezte megrémülve Artemis.
- Az út végére értünk Artemis - vigyorgott a kamerába Artemis beszélő partnere. - Köszöntsd a lányod, Alicet - mutatta kissé ügyetlenül a kamerában az újszülött lányukat T/N.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- A család neve? - kérdezte kíváncsian Artemis.
- Még nem döntöttem el - sütötte le zavartan a tekintetét T/N. - Gondoltam erről beszélhetnénk személyesen, azon a magán klinikán vagyok amit megbeszéltünk.
