A bátyám haverja

8.fejezet

-Úristen! Ella. Sajnálom-nézett rám. -Tehát ezért lépett le olyan hirtelen Noel. -gondolkodott el.

-Ugyan-mosolyogtam. -És igen. Ezért lépett le.

-Nem bántam meg semmit. Sokat tanultam belőle.-mondtam néhány másodperc némacsönd után.

-El tudom képzelni min mentél keresztül-fogta meg a kezemet.

-Minden okés. Jól vagyok-mosolyogtam rá. -De lassan indulnunk kell melózni. Munka után te jössz a meséléssel. -kacsintottam rá, mire ő felmosolyra húzta száját.

-Oké. De azt ígérd meg, hogy nem fogsz megutálni-nézett mélyen bele a szemebe.

-Sosem tudnálak utálni-nyomtam egy puszit az arcára.

Hipergyorsan összeszedtük magunkat majd elindultunk a kávézóba. Ott előkészítettünk mindent a nyitáshoz, majd végül kinyitottunk.

Nem kellett sok idő már meg is érkezett az első vendég.

-Szia. Mit adhatok?

-Szia. Egy látté lesz elvitelre-mosolygott a velem szemben álló lány.

-Máris adom-mosolyogtam rá. -Tessék-adtam át a poharat pár perc múlva.

-Szia. Mit adhatok? -ment oda a következő vendéghez a „barátom".

-Szia. -dobta hátra a haját. -Egy forrócsokit kérnék-mondta.

-Máris-mondta majd nekiállt. -Tessék-adta át neki a kész rendelést.

-Köszi. A telószámod is megadhatnád-kacsintott.

-Oh, bocsi, de van barátnőm. -mondta Ethan kedvesen, ami kicsit meglepett az igazat megvallva. Mármint nem az hogy kedves volt, hanem a barátnő rész. Vajon miért mondta ezt?

-Hát jó-mondta a lány, majd fizetett utána pedig távozott.

-Miért nem adtad meg a számod? -léptem mellé.

-Minek? Itt vagy nekem te-varázsolta arcára azt a szokásos félmosolyt.

-Nem vagyok a barátnőd-vontam meg a vállam.

-Talán majd az leszel-kacsintott. -Ha elérem, hogy a bátyád bízzon bennem-mondta alig hallhatóan így inkább nem szóltam rá semmit.

-Sziasztok-jött oda egy srác.

-Szia-mondtuk egyszerre Ethannel.

-Van valami sütitek? -kérdezte.

-Sajnos, nincs-mondtam.

-Azért köszi. Sziasztok.

-Szia-köszöntem el.

-Szia-köszönt el Ethan is. -Lehetne sütink is-nézett rám.

-Ezt, hogy érted?

-Te tök ügyes vagy és lenne rá kereslet.

-Noel nem tudom mit szólna hozzá-ingattam a fejemet.

-Egy próbát megér-mosolygott. -Légyszi. -tette össze kezeit.

-Oké, benne vagyok-adtam be a derekam.

Eljött az este így kitakarítottunk, majd bezártuk a kávézót utána pedig hazamentünk.

-Csinálok vacsit-mondta Ethan.

-Kitalálom. Spagetti? -nevettem.

-Igen-felelte magabiztosan.

-Oké. Én sütök valami sütit. -vettem fel a kötényt.

-Uh, csinálsz muffint? -nézett rám. Olyan volt, mint egy kisfiú.

-Csinálok-mosolyogtam.

Ethan nekilátott a spagettinek, én pedig elkezdtem muffint sütni.

Kimértem mindent majd kikevertem a tésztát, utána pedig formákba muffin papírt tettem, amit megtöltöttem a tésztával, aztán betettem a sütőbe.

-Hoppá! -szólalt meg Ethan, majd annyit vettem észre, hogy tiszta liszt vagyok.

-Ethan. Te most komolyan megdobáltál liszttel?

-Nem. -mondta majd megdobott egy újabb maréknyival.

-Legközelebb magadnak sütsz muffint. -mondtam teljesen komolyan.

-Oké. Befejeztem. jött oda hozzám, majd magához ölelt.

-Most te is lisztes lettél-kuncogtam.

-Nem baj. -nevetett. -Nyugodtan zuhanyozz le én befejezek mindent.

-Oké-mondtam majd elmentem zuhanyozni, utána pedig felvettem a pizsamámat, mert értelmetlennek tarottam mást felvenni, hiszen már úgyis este van.

-Ella -kopogtatott az ajtómon.

-Gyere-mondtam.

-Kész van a vacsora-mondta.

-Megyek-mosolyogtam.

Lementünk majd asztalhoz ültünk.

-Hogy te milyen elegáns vagy-ironizált.

-Köszönöm Seggfejkém. -mosolyogtam rá, majd megvacsoráztunk. -Na te jössz. Mesélj-emlékeztettem a megbeszéltekre.

-Jólvan-vett egy nagy levegőt majd belekezdett.

Remélem tetszik a következő fejezet, ha igen dobj egy vote-ot

Tiktok:wattpad_writer1210