A bátyám haverja

1.fejezet

1.fejezet

-Ella? -jött be Noel a szobámba.

-Igen? -hajtottam le a laptopomat.

-Betudnál ma segíteni a kávézóba? -kérdezte miközben leült mellém.

-Dehát szabadnapom van-kezdtem volna bele.

-Légyszi-vetette be a kiskutya szemeket. Ki is tudna nemet mondani ennek a szempárnak?

-Legyen-álltam fel az ágyról és a szekrényem felé vettem az irányt.

-Kint megvárlak-jelentette ki miközben odalépett hozzám és egy puszit nyomott a homlokomra.

Gyorsan felöltöztem, majd elindultunk dolgozni. Odaérve gyorsan átöltöztem, utána pedig elfoglaltam a helyemet.

A kávézóról tudni kell, hogy az asztalokhoz leülve, valamint a pulthoz idefáradva is tudnak rendelni. Az egész hely bézs és fekete színben pompázik. Meg kell hagyni a bátyámnak van ízlése.

-Jó napot! Mivel szolgálhatok? -mértem fel a vendég igényeit a szokásos szöveggel, és persze a mosoly sem maradhatott el.

-Jó napot! Egy kávét kérnék két cukorral és tej nélkül elvitelre. -közölte.

-Máris készítem-feleltem. Kiszolgáltam a vendéget és jött is a következő.

-Mivel szolgálhatok? -mosolyogtam.

-Egy kapucsínót kérnék és a számodat-kacsintott rám.

-A kapucsínót megkapod, de a húgom számát nem-lépett mellém Noel. Hogy termett itt ilyen hirtelen?

-Készítsd el kérlek a rendelést-nézett rám, én pedig tettem, amit mondott.

-Bocs a bátyám miatt, kicsit védelmező típus.

-Semmi baj-mosolygott, majd távozott.

-Minden okés? -jött oda hozzám Noel amikor már elment a srác.

-Persze, aranyos srác. Nem kellett volna így bánnod vele.

-Sajnálom, de azok után, ami történt-itt közbe szóltam.

-Megértem-feleltem, majd felvettem a következő rendelést és ez így ment egész nap. Szerencsére jó forgalma van az üzletnek. Rövid idő alatt elég nagy hírnévre tett szert, aminek mind nagyon örülünk. Jó látni ilyen boldognak a bátyókámat.

-Ezzel kész-szólalt meg a bátyám, amikor végeztünk a takarítással. Bezártunk és szupergyorsan hazafelé vettük az irányt.

Hazaérve egyből a fürdőbe mentem és vettem egy zuhanyt, ami iszonyatosan jól esett, majd felkaptam a rövidgatyából és pólóból álló pizsamámat, elővettem a laptopom és elindítottam egy filmet.

-Mi jót csinálsz? -lépett a szobámba Noel.

-Filmet készülök nézni. Csatlakozol? -érdeklődtem.

-Aha-mondta, majd bevágódott mellém. Körülbelül fél óra telhetett el a filmből, amikor csörögni kezdett a telefonja. Ethan, ennyit láttam. A bátyám fogadta a videóhívást én pedig arrébb húzódtam, hogy engem ne lásson.

-Csá haver! -szólalt meg a srác.

-Csá Ethan! Mizujs? -kezdtek el beszélgetni.

-Gondoltam rád csörgök, rég beszéltük. Minden a régi, nehezek a vizsgák és hiányzik a haverom.

-Jól tetted, hogy felhívtál. Te is hiányzol nekem, a vizsgákra meg ne parázz rá. -kicsit meglepett milyen jól beszéli a nyelvünket.

-Nem parázok. Oh, még mindig jó az ízlésed-nézett telibe a szemembe a srác, ezek szerint Ethan. Úgy látszik a tervem, hogy észrevétlen maradok, csődbe ment.

-Ő a húgom te seggfej-nevetett Noel.

-Nem mondtad, hogy ilyen szép-mosolygott.

-Ah-ah, még csak meg se próbáld. -mondta full komolyan az én védelmező bátyókám.

-Jó-jó. Lassan megyek, holnap vizsgám lesz és még tanulnom kell rá.

-Oké. Vizsga után hívj fel.

-Jólvan. Jó éjszakát!

-Jó éjt!

-Nem semmi a haverod-nevettem, majd megdobtam Noelt egy párnával.

-Ő a nem semmi? Te dobálsz engem párnával-mondta miközben megdobott az előbb általam fegyvernek használt tárggyal. Persze ebből egy kisebb párnacsata lett, hála nekem.

-Jó, hagyd abba! Fegyver szünet-raktam fel a kezem bizonyítékul.

-Ez egy átverés? -fogdosta az állát, a drámaibb hatás érdekében.

Nem-ingattam a fejem. Noel lerakta a párnát és elindította a filmet, amikor pedig nem figyelt sunyin fejbe vágtam.

-Na, mostantól van fegyver szünet-kacagtam.

-Okés, te akartad-mihelyst kimondta csiklandozni kezdett, amit utálok.

-Nee, kérlek hagyd, hagyd abba-nyögtem ki a nevetéstől nagy nehezen.

-Kérj bocsánatot! -csikizett tovább.

-Bo-bocsánat-böktem ki végül Noel pedig abbahagyta.

Mindig is jó tesók voltunk. Folyton együtt játszottunk, a bátyám pedig kiskorunk óta óvott engem. Nem is kell szerintem mondanom mennyire örülök neki, hogy itthon van. Az én okos, kibaszottul aranyos, de seggfej bátyuskám, akire a szüleink nagyon büszkék és én is. Persze a lányokkal nem áll ilyen jól. Nincs barátnője pedig lehetne, hiszen helyes srác és még normális is, de ő azt mondja neki most jelenleg nem kell kapcsolat. Szeretne a kávézóval és a családjával foglalkozni.

-Itt vagy Ella vagy már megint agyalsz valamin? -csettintett egyet az arcom előtt, hogy kizökkentsen a kis gondolkozásomból.

-Igen, csak azon gondolkoztam milyen jó tesóm van-mondtam majd a nyakába ugrottam.

-Én is szeretlek te hülye-nevetett.

Ha tetszett a fejezet dobj egy vote-ot.

Jöhetnek komiba a vélemények.