Nem értem a világ merre forog,
Csak nem látok érzelmet az arcokon,
Hallgatás, üres tekintetek minden hol,
Nem értem miért, ez nem a pokol.
Mosoly nehéz és ritka csendben,
Harag tartós, nincs ez rendben,
Ha ez csak álom valaki ébresszen,
Világ nem lehet ennyire lelketlen.
Mindenütt álnok csalfa szemek,
Befagy a tó, kihülnek a szívek,
Eleven fagy mindenütt tombol,
De a változáshoz elég egy mosoly.
