Nem vagy az esetem

32.rész

10 perc múlva már úton is voltam. Szerencsére Blake indulás előtt lecsekkolta a pontos címet, hogy merre is kell mennie. Amit a laptopon ki is tudtam lesni..

Mivel már esteledett elkezdődött az éjszakai zsongás. Sok velem egyidőst láttam be-becsípve nevetni nagyokat, az utcán sétálva, miközben egyik bárból a másikba tartanak. Láttam több fiút és lányt magányosan üldögélni egy padon, miközben maguk mellett valami olcsó alkohol hevert.

Miközben vezettem, szerintem említenem sem kell, hogy rettentően görcsben volt a gyomrom és izgatott voltam, csakhogy a rossz értelemben. Egyre jobban haladtam kifelé a városból. Kevesebb embert láttam, kevesebb épületet. A gondolataimat sem tudta lekötni semmi más, csak a levél. Beférkőzött a gondolataimba Michael, hiszen ő közel sem százas. Viszont lecsukták, az lehetetlen, hogy ő legyen. Más nem jutott eszembe. Jack? Áh nem lennék jó nyomozó annyi szent.

- Ó a francba -mondtam miután láttam a jelzést, hogy meg kell állnom megitatni a kocsit. Pár kilométer múlva meg is láttam, annyi a bibi, hogy egy kocsma mellett volt, ahol előszeretettel tanyáztak motorosok. Na ők igazán balhésak.
Nem volt mit tenni megálltam. Balszerencsémre senki másnak nem kellett tankolnia, így egyedül álltam kint a csövet fogva, miközben próbáltam nem arra figyelni, hogy susmorognak valamit a kint bagózó motorosok.
Amikor elértem a kívánt mennyiséget elindultam a benzinkút bejárata felé fizetési szándékkal. Haha egyszerű is lenne igaz? Dehát valami izgalom is kell az életembe.
-Héj Szöszi- szólt az egyik. Gondolom külső leírás nélkül ne menjek el mellette. Pedig nem veszítenétek sokat. Egy igazi motoros pöcs. 30+ büdös olcsó cigi a szájában, hosszú lófarok alul összefogva és természetesen felül kopasz. Bőrszerkóban volt, bár ez nem dobott rajta.
Ilyenkor mit tesz az ember? Én miután gyorsan lecsekkoltam figyelmen kívűl próbáltam hagyni és igyekeztem tovább haladni a célom felé.

- Ácsi, ez nem volt szép- gügyögött nekem, miután elém lépett. - Hát illik ezt?-nyalta meg a felső ajkát.
-Elnézést -próbáltam kikerülni, ez viszont nem ment. Megfogta a vállamat és tolt a banda felé. Elkezdtem sikítani kalimpáltam rúgtam mindent amit lehetett, de mintha ez erre normális lenne, senki nem csinált semmit. Helyette pofont kaptam és a keze belevájt a bőröm alá.

- A kurva életbe -mondta a pasas és abbahagyta a tolásomat. El akartam futni, de hallottam egy lövést. A mellettem lévő fickó elterült. A lövés irányából pedig léptekre lettem figyelmes.
Mire folytattam volna a futást, egy kéz ért hozzám. Nem úgy mint az előbb, hanem finoman.
- Jól vagy?- kérdezte. A kéz tulajdonosára néztem. Na neki a bemutatását viszont, ha kihagynám bánnátok. Fekete bőrdzseki szakadt farmer és fehér póló, ami a benzinkút fények miatt kissé rikítónak hatott. Sötét beletúrós haj, világos szemek, aggódó tekintettel.
- I-igen köszönöm. -habogtam.
- Oké figyelj, jön ide valaki ne ijedj meg. -mondta. Hm fura eléggé. Na mindegy attól még helyes.
- Hát Zack sikerült megölni még egy embert.-mondta egy öblös, olasz akcentust viselő hang. A tónus viselője körülbelül 5 évvel lehetett idősebb nálam. A külseje, uh. Ez ennyi. Na jó nem, az első fiú idősebb változata, ha lehet, akkor még vonzóbb volt. Ő fekete pólót viselt és csak úgy csillogott az óra a kezén. Vállasabb és izmosabb, mint Zack, akinek a nevét megtudtuk.
-Na hogy vagy kislány?-nézett rám szórakozottan.
- Hah- horkantottam fel. -Kik vagytok? Mi a szar ez az egész te jó ég. -Erre a mondatomra mind a ketten elkezdtek nevetni. Megvillantották tökéletesen fehér fogukat a gödröcskékkel együtt.
- Kislány, kislány -cicceget. Úgy tűnik az idősebb a főnök. -Olvasol híreket esetleg? Vagy jártál Olaszországban?- mosolygott veszélyesen.
- Nem.- feleltem unottan, és ezzel az egy szóval küldtem el a picsába. Aha, azt hittem.

- Akkor keress rá.-felelte a kisebb.
- Mi? Most? -kérdeztem.
-Igen, mire vársz? -sürgettek. -Írd be, hogy olasz maffia.
- MI A FRANC? - kérdeztem, talán túl hangosan. Amire csak két mosolygós szempár volt a válasz.
-És engem most bántani fogtok?- kérdeztem teljesen elvesztve a fejemet.
- Az attól függ.-kaptam a választ. - Figyelj, senki sem tudhatja meg, hogy itt vagyunk Amerikában. Ez egy titkos ügy. Mivel még tőlünk is elég szemét lenne, hogy miután lelőttünk egy pasast aki bántani akart téged, a lányt is megöljük, akit megvédtünk, ezért nem fogunk bántani. De lenne pár kérdésünk.- a pár kérdés azt jelentette, hogy elmeséljem nekik az életemet kb. Legalább nem halok meg. Kinyomozták, hogy Michael küldte a levelet a sittről, szóval nem tud bántani. Közben kiderült, hogy nem rossz emberek, csak hát igen, ölnek rendesen. Miután kifizettem a benzin, el akartam köszönni tőlük, ami ismét érdekes volt. Zack és (mint kiderült) Marco is megölelt. Viszont Zack valami érdekeset súgott nekem.- Még úgyis találkozunk.-mondta. Marco csak megsimogatott és mélyet szippantott az illatomból.

Így indultam ismét tovább..