Veszélyben is együtt-Stray Kids ff. (Befejezett)

40. Maradjunk ki!

Felix

Az elhangzott beszélgetés után mindenki maga elé bámulva várta, hogy valaki megtörje a kellemetlen csendet. Ez nem akart egyhamar bekövetkezni. De végül Chan nagy nehezen megszólalt.

-Én komolyan nem értek már semmit.-dobta a telefonját a kanapéra, majd leült mellé.-Mi az hogy nem az igazi volt?

-Ezen nincs mit megérteni igazából..Mivel nem tudjuk, hogy pontosan mi volt a céljuk ezzel, így fölösleges ezen agyalni. Tippelni lehet, de azt hagyjuk Woojin hyungékra. Mi már mindent megtettünk amit lehetett.-osztotta meg velünk bő véleményét Seungmin.

-Végülis amúgy igaza van. A lényeg, hogy figyeljünk egymásra, a többi nem a mi szakmai területünk.-helyeselte a Min mondandóját Minho.

-Én értelek titeket srácok, de továbbra sem játék ez az egész!-idegeskedett Chris.

-Chan..értjük, hogy aggódsz, de gondolj bele. Hányszor voltunk úgy igazán védtelenek? Például tegnap amikor Innievel elmentünk a városba egyedül. Simán elkaphattak volna, de nem tették.-próbáltam nyugtatni.

-Jó ez mondjuk tényleg jogos. Ahj..okés. Akkor meghagyjuk a melót Woojinnak és társainak, mi pedig folytatjuk átlagos életünk.-sóhajtott.

-Ez most nagyon furcsán hangzott, viszont az ötlet tetszik.-nevetett Changbin.

-Okéés, akkooor mit csináljunk?-ült fel felpörögve Innie.

-Gőzöm sincs.-vont vállat Minho.

-Mivel nem vagy gőzmozdony?-vonta fel az egyik szemöldökét Hyunjin.

-Nekem fájt..-szívta be a levegőt Han.

-Ez nekem is, hidd el..-motyogtam.

-Mért van az, hogy akárhányszor elkezdünk megvitatni valamit, ők tuti, hogy valami nagy marhasággal fognam lefárasztani minket?-rázta meg a fejét hitetlenkedve Changbin.

-Mert ők Hwang Hyunjin és Lee Minho.-adott ésszerű választ Jisung.

-Mért ezt a díszpintyet említetted előbb?-morgolódott Minho.

-Tudod kit hívjál díszpintynek!-duzzogott be Hyunjin.

-Ezt légyszi hanyagoljátok!-fogta a fejét Chan, de látszott rajta, hogy jót szórakozik a két balhéson.

-Akkor visszatérve az eredeti kérdéshez. Van valakinek bármi értelmes, megvalósítható ötlete?-érdeklődött Jeongin.

-Ez engem is érdekelne..-szólaltam meg.

-Na jól van gondolkodjatok rajta én addig beszélek Woojinnal.-kapta fel a telefonját Chan.

-Csak okosan.-szólt utána Changbin.

-Oké, oké.

Chan

Ahogy mondtam nekik, fel is hívtam Woojint. Ahogy általában, most se telt sok időbe mire felvette.

-Szia Chan! Na minden oké?

-Szia! Most jelenleg úgy néz ki igen.

-Örömmel hallom. Kell valami segítség?

-Igazából azt beszéltük a srácokkal, hogy nem szeretnénk jobban belekavarodni, mivel ez az ügy nem miattunk kezdődött így nem vagyunk felelősek kimondottan. Vagyis mi így véljük.

-Megértem az álláspontotokat. Legyen hát. Akkor hagyjátok ránk ezt. Lehet lesz pár dolog amit kérdezünk még, de ennél jobban nem keverünk titeket bele.

-Jó, rendben. Köszönjük szépen! Ezzel nagy tehertől szabadítottál meg!

-Hívjatok meg egy vacsorára és minden oké lesz.

-Megegyeztünk!-vigyorodtam el.

-Akkor tartsd a szavad! Most viszont megyek, hív a kötelesség! Majd értesítelek, ha bármit megtudunk. Vigyázzatok magatokra! Szia!

-Rendben. Te is vigyázz magadra! Szia!

Visszaindultam a nappaliba ahol, ismét káosz várt.