II. évad 2. rész

153 4 0
                                    

Másnap reggel iszonyatos fejfájásra keltem. Oldalra fordultam, és egy ismerős szobában voltam. Gyorsan felkeltem, majd a földről is felvettem a ruháimat, és a fürdőbe zárkóztam. A telefonomat a kezembe vettem, majd egy sms-t írtam Ben-nek, hogy vegyen fel engem Christian házánál, és azt hiszem, hogy most mindent elrontottam. Gyorsan felöltöztem, majd halkan kiosontam a szobából, és lesiettem. A konyhába mentem egy pohár vízért, de bár ne tettem volna. A bejárati ajtó nyitódott, és Christian lépett be rajta egy táskával a kezében, amiből tojás, olaj, tej, és zöldségek látszódtak ki. Gondolom reggelit akart csinálni nekem, vagyis nekünk. Belépett a konyhába, és ledermedve állt ott. Velem szemben. Farkasszemet néztem vele.

- Jó reggelt!- törte ő meg a csöndet végül.

- Jó reggelt!- mondtam, majd elraktam a poharamat a mosogatóba, és indulásra kész voltam.

- Elmentem a boltba vásárolni, gondoltam reggelizhetnénk együtt- pakolt ki a pultra.

- Én már írtam Ben-nek, hogy jöjjön értem- mondtam és megállt a pakolással.

- Értem- fordult velem szembe, és csak a szemeimbe nézett.- Az éjszaka- kezdte el, de közbe vágtam.

- Felejtsük el, hiba volt az egész!- mondtam, mire ő közelebb jött s a kezemért nyúlt.

- Mi?! Nem! Vagyis nekem nem!- fogta meg a kezemet majd a mellkasára nyomta, a szívéhez.- Érzed?- kérdezte.

- Igen- bólogattam szomorúan.

- Ez a szív miattad dobban újra!- nézett a szemembe könnyes szemekkel.

- Christian!- kezdtek a szemembe könnyek gyűlni.

- Phoebe! Tudom, hogy tettem olyat amit nem kellett volna, de már megbántam.- mondta.

- Én ezt nem!- kaptam ki a kezemet a kezei közül, és kikerültem, majd a kijárathoz vettem az irányt.

- Megint elmész?!- kérdezte feldúlt hangon.

- Nem, én hazudtam valakinek!- fordultam hirtelen felé.

- Én megpróbáltam helyre hozni, de letiltottad a számom!- lépett közelebb.

- És mit akartál közöttünk helyre hozni?- kérdeztem karba tett kézzel.

- Szóval, akkor úgy tekintesz ránk, mintha sosem lettünk volna?- kérdezte kitárt karokkal.

- Mi,- mutattam magamra, majd rá- soha nem is voltunk!- fordultam háttal neki, majd nyitottam az ajtót, de Christian mögém lépett, és a karomnál fogva vágta be az ajtót.

- Tudom, hogy hazudsz!- suttogta a fülembe, majd egy dudaszóra lettünk figyelmesek.

- Megjöttek értem!- azzal egy kicsit hátra löktem Christian-t, majd kimentem az ajtón.


Sziasztok! Mindenkinek szeretnék Kellemes karácsonyi ünnepeket és, ha addig nem írnék Boldog Újévet! 

Remélem tetszik ez a rész is, ha igen vote/komment.

Tiktok:csakegywattpadiro

Instagram:wattpadiro


Where's my love? Christian Pulisic ff. /BefejezettWhere stories live. Discover now