Szeretsz, Idióta? - Átírás Alatt

28. Rendelő [18+]

- Jonny. - nyögött bele a párnába,miután letértem a nyakára.

Ágyéka a kanapé karfáján,fejét az egyik díszpárnába temette,míg én teljesen hozzá simulva támasztottam magam,hogy ostromolhassam kicsit a nyakát. Gyengéden bele haraptam vállába,jólesően szisszent fel.

- Lazítsd el magad. - egy ideje már nem csináltuk,szóval lehet fájni fog szegénynek...

Fel egyenesedtem,bele markolva csípőjébe húztam magamhoz közelebb,és lassan,óvatosan el kezdtem betolni ágaskodó férfiasságom a szűkös járatába.
Erősen szorította a párnát,fejét teljesen bele temette,így csak tompán hallottam ahogy felnyög.

- Istenem... - adtam hangot tetszésemnek,és el kezdtem gyúrni,szét feszegetni almáit.

Édesen nyögdécselt,egy fokkal magasabb hangon,amitől csak mégjobban megkívántam. Lassan kezdtem el mozogni,erősen fogva csípőjét húztam még,még közelebb. Egyszerűen nem tudtam betelni vele...

Minden lökésnél aranyosan nyögött bele a párnába,ahogy egyre jobban hozzá szokott méretemhez, már kevésbé hangzott fájdalmas,annál inkább élvezkedőnek.

Erősen fogtam meg karjait,még mindig nem húzódtam ki belőle,úgy húztam fel magamhoz.

- Idióta. - szidott le fátyolos tekintettel,még mondott volna valamit,de szorosan magamhoz öleltem,benne rekesztve a szót. - Ahg.

Teljes hosszom benne tudhattam,erőtlenül dőlt nekem,remegő kezeivel megfogva enyéimet.

Le feküdtem a kanapéra,magamra fektettem Mike - ot,aki először megpróbált fel térdelni,viszont amikor nem sikerült neki,magamhoz öleltem felső testét,majd újból el kezdtem mozogni.

Fülembe sóhajtott,mégjobban ingerelve ezzel is engemet. Megőrjít...
Ijedten húztam ki magam belőle,és élveztem telibe a kanapét.

Megéreztem meleg ondóját a hasamon,ahogy kicsit hangosabban nyögve élvezett el.

Erőtlenül nehezedett rám teljes testével,le hunyt szemmel simogattam hátát,és hallgattam,ahogy aranyosan liheg.

- Kicsim. - szólítottam meg hirtelen,fejét egy centivel alrébb rakta,ezzel jelezve,hogy ébren van még. - Nem azt akartam meglepetésnek,hogy holt részegen találj rám hajnalban a parkban.

- Hanem? - dünnyögte,még jobban bevackolva magát a mellkasomba.

- Hát... - nem. Nem mondom el neki. Ma ténylegesen el megyek megvenni őket. - Mást.

- Miért nem mondod el nekem? - emelte fel fejét,mérges szemekkel méregetett,amik a következő mondata után szomorúvá váltak. - Nem bízol bennem?

- Ne beszélj butaságokat. - oda hajolva adtam egy puszit a fejére,mérgesen fel szusszanva döntötte vissza fejét mellkasomra. - Minden titkomat megosztottam már veled.

- Akkor ezt miért nem mondod el?

- Mert fáradt vagyok. - adtam meg a leghülyébb választ,ami eszembe jutott.

Gyengéden csapott rá mellkasomra.

- Gyere,öltözzünk fel,mielőtt Vöröske meglát minket anyaszült meztelenül. Így is sérti az egómat hogy vele alszol helyettem. - ültem fel az ágyban,szorosan magamhoz ölelve Mike-ot.

- Féltékeny vagy? - mászott le rólam,a ruháit keresve indult egy körre a nappaliban.

- Vöröskére? Ugyan. - fel vettem a kanapé mellől egy pólót,de az Mike-é volt,szóval oda dobtam neki. - Csupán az böki a csőrömet hogy veled aludhat,én meg...