Szeretsz, Idióta? - Átírás Alatt

24. Fiúkérés

Immár két hete hogy Párizsba költöztünk. Eleinte húzósan mentek a dolgok,de kezdünk sínen lenni. Sikeresen leérettségiztünk mindketten,Mike segített hogy rágyúrjak kicsit legfőképp a matekra. Vettünk,szüleink segítségével egy takaros kis házat,közös szobánk lett,ráadásul még egy kisebb kertünk is van. A beilleszkedéssel nem volt baj,mindketten jól beszéljük a nyelvet,csupán itthon beszélgetünk az anyanyelvünkön. Már az utolsó hetekben vagyunk,a hasa már jó méretes,sehova nem engedem,ezáltal én is csak boltba megyek le,minden percben mellette vagyok. Ez alatt a nyolc hónap alatt sok minden történt,vissza tért Mike apja,elvették a jogsimat,új magántanárt kellett keresni Mike - nak,vissza kaptam a jogsimat,és mindketten változtunk. Nekem kicsit hosszabb lett a hajam,Mike viszont maradt az ártatlan,angyali külsejével,csupán a hasa lett csöppet nagyobb. Anyát majdnem minden nap felhívom,vagy ő keres engem,bár szerintem ez csak az elején lesz így. 

- Nem,még minden rendben. - győzködtem tovább anyát,fejemmel tartva a telefont,miközben bezárom magam után az ajtót,és a szatyrokkal a kezemben a konyha felé indulok. - Na,leteszem. Puszillak,légy jó! - megvárom amíg ő is elköszön,lerakom a szatyrokat a pultra,és kinyomom a telefont. - Megjöttem! - kiáltottam ki a vállam felett.

- Mindent sikerült venned? - sétált ki hozzám Mike.

- Nutellát nem vettem,böszme drága volt. Meg van még itthon,tarts ki vele. 

- Nem értem miért szeretsz egészségesen táplálkozni. - mosolyogva húztam magamhoz,hogy megcsókoljam,azonban amikor hozzám ért hasa,egyből megéreztem,hogy elkezd rúgkapálni a kicsi. 

- Nem értem miért nem szeret engem ez a csöppség. - hajoltam le a hasához,megbökködve a bőrét. 

- Gondolkoztam,és már igazán kitalálhatnánk neki egy nevet. - simogatta meg a hajamat,miközben felegyenesedtem.

- Nem is tudják biztosra,hogy milyen nemű lesz. 

- Meglepetés. Először is. Másodszor pedig akkor kitalálunk kettőt. 

- Oké,oké,de először ülj le szépen. Mindjárt megyek,gyors kipakolok. - tessékeltem ki a helyiségből,puffogva ült le a nappaliban. Nem sokkal utána én is leültem mellé,kezemben egy tál csipsszel,amit egyből kikapott a kezemből. - Na van ötleted?

- Ha lány,lehetne mondjunk Marselin.

- Vagy Machita. Napsugár. 

- Napsugár? És hogyan becéznéd?

- Sugi. - rántottam vállat felvont szemöldökkel. - És ha fiú?

- Phil?

- Telehessy. Vagy Columbus. 

- Komolyan,honnan jönnek neked ezek a nevek? - fogta a fejét szórakozottan. 

Mellé térdeltem,lehajoltam a hasához,és arcomat neki nyomva,mélyen Mike szemébe néztem.

- Szerbusz kicsi Columbus. - suttogtam a hasának,mire Mike gyengén tarkón vágott,vele egyidőben pedig megrúgott a pici. - Na és mit szólsz a Phil - hez? - újjabb rúgás. - Telehessy? - nem jött egyik oldalról sem ütés,amit én egyértelmű jelnek vettem. - Látod. Tetszik neki.

- Telehessy. Nem is tudom,nem túl hosszú?

- Hessy. Ne feledd kicsi Mike,mindent is lehet rövidíteni.

- Igazán? - pillantott le nadrágomra.

- Lehetne. Csak fájdalmasan. - húztam el a számat,ahogy elképzeltem. - De akkor benne vagy a Telehessyben?

- Tulajdonképpen egész jó a csengése. Tetszik. - bólintott egy halvány mosollyal. - És ha lány?

- Sugiiii? - húzogattam a vállam vigyorogva.