Szeretsz, Idióta? - Átírás Alatt

3. Kasszás Pult

Morogva csaptam le az ébresztőmet, és dörzsöltem meg az arcomat. Ma nincs Mike, tehát ha netán történne egy kis baleset,magamnak kell elintéznem. Csodálatos. Érzem hogy ez a nap szar lesz.
- Jó reggelt kicsim. - köszöntött anya,amikor meglátta hogy totál kómásan battyogok át a fürdőbe. - Jézusom,mi történt a hátaddal?
- He? - kérdeztem vissza udvariasan, aztán eszembe jutott angyalka,ahogy a hátamba vésve körmeit, próbál kapaszkodót találni. - Jaa. Verekedtem. Látnád a másikat. - legyintettem fáradtan, és meg sem várva a válaszát,be léptem a mosdóba,be csukva magam után az ajtót.
Rá kéne szoknom,hogy pólóban aludjak,de valahogy nem visz rá a lélek. Hu, tényleg szép sebet csinált. Fel szisszenve köröztem egyet a vállaimmal, és a kezembe vettem fogkefémet. Miután megvoltak a reggeli rutinjaim,ami igazából fogmosásból állt,vissza battyogtam a szobámba, és be dőltem az ágyba,kezembe véve a telefonomat. Egy ismeretlen számtól jött egy üzenetem hajnali négykor, bár az első sort elolvasva, már el vigyorodtam.

Ismeretlen Szám:
Szia,Mike vagyok,csak azért szerettem volna írni,hogy tudjuk tartani a kapcsolatot,ha nagyon hiányoznék.

Ezt az egoista nyomorékot... imádom.
Automatikusan be állítottam neki a nevét. Ő is így tett, bár két dolog miatt kuncognom kellett. Gyorsan válaszolt,mintha csak arra várt volna hogy reagáljak az üzenetére, és az a becenév amit be állított nekem...szemtelen kis mocsok.

Idióta:
Na most már hajlandó vagy elmondani,hova is mentél?

Angyalka:
Nem kéne neked suliban lenni?

Idióta:
Még van pontosan három percem,ami bőven elegendő arra,hogy dalolj nekem,angyalka.

Angyalka:
Miért pont angyalka?

Idióta:
Angyalian nyögtél alattam. ;)

Erre válaszul kaptam egy kapd be jelet, amitől el mosolyodtam.
- Min mosolyogsz ennyire? - nyitott be anya a szobámba.
- Angyalkán. - rántottam vállat, és fel állva az ágyról bele dobáltam a táskámba még néhány tankönyvet mára.
- Úristen, barátnőd van? - csillant fel anyum szeme. Lesajnálóan pillantottam rá, és fel vont szemöldökkel válaszoltam.
- Nem teljesen.
- Mikor ismerhetem meg? - kezdett el faggatni izgatottan.
- Angyalkát? Ha minden jól megy soha. - nevettem el magam a nyomoromon, és gyorsan magamra kaptam az ingemet.
- Mindig félre gombolod. - csóválta a fejét fáradtan, és oda jőve hozzám segített rendesen felöltözni. - Miért nem ismerhetem meg?
- Mert nincs is semmiféle barátnő,anya.
- Tessék? - nézett fel rám értetlenkedve. - Várj,azt mondod nekem hogy...
- Mike Morgan. Ismerősen cseng? - dörzsöltem meg az arcomat egy nagy sóhaj kíséretében.
- Jonny Rossy William, mióta lettél te meleg!?
- Nem vagyok meleg! - vágtam vissza gondolkodás nélkül.
- Oh, látom én ha szerelmes vagy, és most igenis azt látom amit!
- Anya,el fogok késni...
- Ezt még megbeszéljük ha haza jöttél. És egyébként. Mike aranyos fiú.
- Jézusom... - hátamra kaptam a táskámat, és zsebemből elő véve a kocsikulcsot,ki léptem a lakásból. Le szaladtam azon a kemény két lépcsőfokon, és a garázs elé menve be indítottam az autót.
A suliban dögunalom volt végig szenvedni az órákat, csupán egy dolog tartott életben. A Mike - al váltott beszélgetéseink.

Angyalka:
Egyébként a válás miatt mentünk Sárvárra. Papírokat intézni,meg a többi szar...

Idióta:
Jah,ezt át érzem. De tudod mit nem értek. Miért kellett így titkolgatni ezt? Nem olyan nagy cucc,vagy tévedek?

Angyalka:
Apám vert minket. Ő is ott volt. Nem volt kellemes.

Idióta:
Oh. Sajnálom...mikor jössz haza?