sms │✓

chapter fifteen - first day without you

❝ i'm mr. loverman and i miss my lover, man ❞

- Hallod ez komoly volt - pillantott rám Lilo amikor kiértünk az épületből. Egy pillanatra még visszanéztem a hatalmas építményre és láttam ahogy Josh az ablakban áll és minket, pontosabban engem néz. Egy másodpercre összekapcsolodott a tekintetünk, végül elfordultam és mentem tovább. A nézése örökre bennem maradt. Csalódott, dühös, és szomorú. Ezek egyszerre ültek ki az arcára.

- Aha - bólogattam, bár nagyon nem is figyeltem.

- Minnie? - állt meg Lils, de én csak tovább batyogtam. - Na jó, hagylak. Hazakísérlek - simogatta meg a hátam miközben egymás mellett mentünk. - Minden rendben lesz - tette hozzá halkan.

A ház elé érve automatikusan nyúltam volna a rózsaszín kistáskámért, de hirtelen csapott belém a felismeés, hogy az bizony nem lóg a vállamon, mint általában. 

- Baszki - sziszegte Lily. - Azért szólt utánad Joshua, te hülye - sóhajtotta az eget bámulva. - Visszamegyek a táskádért - simította meg a hajam.

- Csá! Mi a helyzet? - nyitott ajtót Milan. - Minden oké? - mért végig.

- Nem, semmi sincs rendben - tört ki belőlem a régóta visszatartott sírás.

- Hé, gyere - húzott magához a bátyám, Lils pedig visszament a táskámért. - Mesélj - simogatta meg az arcom.

Elmeséltem neki mindent azt is, hogy hogy éreztem magam amikor Josh velem volt és milyen lett amikor elköszöntem tőle. Majd leültem tv-t nézni és a Modern Családdal próbáltam elterelni a gondolataimat.

- Figyelj Minnie - kezdte Milan. - Minden rendben lesz - suttogta, és az ajtóhoz sétált, mivel közben csengettek. - Akarod, hogy beszéljek vele? - nézett hátra rám. 

- Ami azt illeti én már megtettem - lépett be Lilo a házba. - Visszamentem, felengedtek - ült a kanapéra és elképedve pillantott rám. -, érted felengedtek. Na mindegy. Szóval Joshua ugyanott és ugyanúgy ült ahogy hagytuk. Rögtön oda adta a táskát de látszott rajta, hogy nem engem várt. Azt mondta, hogy - köszörülte meg a torkát. - Mond meg neki, hogy a karrierem és a munkám forog kockán de kiadok ennél a kiadónál egy utolsó albumot, a fele már úgy is meg van, és utána átmegyek egy másikhoz. Meg is van már, hogy kihez. Ott nem kötnek pórázra, azt csinálok amit akarok, kis kereteken belül persze, de érted. Szóval 3 hónap múlva már ott leszek náluk addig is vigyázz rá, nyugodtan kereshet úgyis tudja, hogy én nem akarom, hogy vége legyen. Okos lány, biztos megérti. Bár biztos nem akar velem beszélni, mindegy időre van szüksége... Meg tudod neki mondani, hogy szeretem? - fejezte be Lils és újra megköszörülte a torkát, majd mostmár rendes hangon szólalt meg, nem úgy, mint ahogy végig mondta Joshua "vallomását". - Szóval megmondom, hogy azt mondta, hogy szeret téged - kacsintott rám, én pedig szakadozottan vettem egy hatalmas levegőt. 

- Aludnom kell, holnap munka - jelentettem ki és meg sem várva a reakciójukat a szobámba vonultam. Az ajtót résznyire nyitva hagytam ezért tökéletesen hallottam, hogy Milan és Lily miről csevegnek lent.

- Ez a lány olyan szegény - sóhajtotta Milan. - Nem elég ugye az - köhintett. - De most még ez is - magyarázott értelmesen, de Lilo és én is tökéletesen értettük miről beszélt. - Sose volt még barátja, legalábbis nem szólt róla. Az első pasija egy celeb erre a média miatt szétmennek egy hét után - fújtatott. - Eskü megverem azt a pasast aki ezt kitalálta - csapkodott. 

- Milan nyugi. Ne bánts senkit - sóhajtotta gondterhelten Lily. - Még mindig aranyos amikor mérges vagy és csapkodsz - kuncogott lent a barátnőm.

- Ó, tudod mit csapkodnék most meg? - ajjaj ez a bátyám perverz hangja.

- Sejtem... - és márcsak a cuppanó hangokat és pár törött tányér utolsó nyüszítését hallottam. Ezt nem hiszem el... Kicsit hagytam őket hancurozni, majd erősen becsaptam az ajtóm. Ez után tompán, de nagyon koncentrálva hallottam, hogy miről beszélnek.

- Baszki, szerinted hallotta? - suttogta ijedten Lilo.

- Szívesen kibasznám, de most buktunk le - sóhajtotta Milan gonterhelten.

- Annyira hülyék vagyunk, nekem barátom van - Lily szakadozottan fújta ki a levegőt.

- Én nem tudtam - tette fel a kezét Milan védekezően.

- Igazad van... Várj csak... De tudtad mondtam neked! - kiáltott fel Lils idegesen. - Te hülye, köcsög vagy - hallottam ahogy megcsapja a bátyám mellkasát.

- Na jó, cica elég - fogta meg a barátnőm csuklóját a bátyám.

- Minek hívtál?! - kiáltotta Lilo magából kikelve.

- Maradj már, nem most kéne összevesznünk, segítenünk kell Minnie-nek - halkította le a hangját a végén Milan.

- Igazad van, jó - fújta ki magát Lily. - Majd ha ennek vége összeveszünk - bólintott.

- Oké - bólintott a bátyám is.

- Megyek a pasimhoz - bólintott Lils újra.

- Oké, menj a pasidhoz - bólintott a bátyám újra.

- Kikísérsz - bólintott meglepő módon újra Lilo.

Milan most szó nélkül bólintott. 

Ajjaj ez Ahmednek nagyon fog fájni úgy érzem...