A szépség veszélyes oldala. Taekook.

☆12.rész

Jungkook.sz.

-Mindegy erre most nincs idő, jungkook az óra már elkezdődött.-sürgetett hobi miközben beljebb jöttek maguk után bezárva az ajtót. Én értve a helyzetet gyorsan felkaptam a cuccaimat a földről.

-Akkor siessünk, bár már igy is futni fogjuk a köröket egész órán.-tettem hozzá nyűgösen.

-Kook a szemeid még mindig kékek.-figyelmeztetett hobi.

-Ó.-és azzal már vissza is váltottak feketére, már léptem is az ajtó irányába de taehyung a kezemnél fogva vissza rántott, újra kétkeze közé fogta az arcomat és annak a bal oldalára egy nagyobb csókot nyomot. Nagy szemekkel néztem a szemeibe miközben a fülem hegyéig elpirultam.

-Légy jó.-mosolygott rám, pajkosan csillogó szemekkel mire ha lehet még pirosabb lettem. A következő pillanatban pedig már hobi nyikkanására kaptam fel a fejem. Yoongi az egyik kezével a derekát ölelte körül mig a másikkal közre fogta az arcát és egy csóknak nem nevezhető hosszú puszit nyomot a szájára.

A szám elé kaptam az egyik kezemet, amelyik nem épp taehyung mellkasán volt, és nagy szemekkel néztem a történéseket. Közben próbáltam figyelmen kívül hagyni taehyungot, aki az orrával a nyakamnak dörgölődzött és közben kezeivel szorosan húzott magához a derekamnál fogva.

Miután yoongi elvállt hobitól mindkét kezével körül ölelte őt és az arcát a fürtjei közé fúrta. Hobi teljesen sokkosan maga elé meredt majd jobb tenyerével yoongi mellkasát kezdte ütögetni de látszólag az említett még csak megsem érezte.

-Kook. Kook! JUNGKOOK!-kiabált hobi továbbra is az alfa mellkasát ütögetve.

-Mégis miért nekem kiabálsz!? Nem én csókoltalak meg hanem ő!-kiabáltam vissza. Hobi kiszakadt yoongi karjai közül majd hozzám futva engem is kiszakított taehyung karjai közül. Az alfa csak nem tetszőn morgott de hobi a kezemnél fogva kifutót a teremből engem is magával húzva.

-Baszus! Baszus! Baszus!-kiabált a folyóson futva. Én pedig a helyzet ellenére hangosan felnevetem és alig tudtam abba hagyni. Nos a jóslatom beigazolódott miszerint egész órán futni fogunk, ugyanis tényleg egész órán futottunk. Tesi után a következő óránkra készülődtünk kedvtelenül de jött a földrajz tanár aki történetesen egy nő volt és nem mellesleg egy omega is.

Azt mondta hogy az utolsó óra ami vele lett volna el marad és haza enged minket. Miután mindenki összeszedte a cuccait utunkra is engedett minket azzal a mondattal hogy ő majd értesíti az osztályfőnökünket.

A Kétszárnyas ajtón kisétálva hobi beszélni kezdet.

-Tudod nem gondoltam volna hogy a férfi mosdóban történtek után ez fog történi velünk.-mondta valahova a távolba bámulva mire annak ellenére hogy zavarban voltam felnevetem.

-Hát én sem.-mondtam még mindig mosolyogva.

-És izé...Nem kellene megvárnunk őket vagy ilyesmi?-kérdezte zavartan és láttam hogy pirosak voltak a fülei. Felkuncogtam és úgy döntöttem még jobban zavarba hozom.

-Hm, igazad van. Megkellene várnunk őket. Yoongi talán még egy „Jó újra látni.”-csókot is add.-mondtam vigyorogva. Felkapta a fejét és nagy szemekkel, vörös arccal nézet rám mire én újra hangos nevetésben törtem ki.

-Igaz is, talán jobb lenne ha inkább haza mennénk.-mondta és a kezemre fogva futni kezdet engem maga után húzva.

Haza érve átöltöztünk valami kényelmesebbe aztán a konyhába vonulva leültünk egymással szemben.