41. fejezet: A kocka srác

17 1 0
                                    

Felvéve a bukósisakokat, mindenki saját motorjára ült. Szinte egyszerre indultak el a város felé. Senki nem lépett sebességhatárt, szinte nem is emlékeztek mikor vezettek utoljára szabályosan. A város felé közeledve, nem egyszer jutott eszükbe megemelni a sebességet, de tudták, akkor kevés az esélye annak, amiért igazából jöttek. Így hát minden szabályt betartva érkeztek meg a Vernon Hills udvarára. Leparkoltak, s ahogy Henry ígérte, kikapcsolta a kamerákat.

Harris, lelépve Brooklyntól Henry házához vette a irányt. Száguldott a városon kívül, úgy érezte repül, mint mindig, mikor motoron ült. Torresék az iskola közelében laktak, így nem telt bele sok időbe odaérnie. Leparkolta a motort, majd csengetett. 

Egy kedvesen mosolygó, szőke nő nyitott ajtót. Kilépve csak gyorsan végig pásztázta az ajtóban állót, majd felhúzott szemöldökkel megszólalt.- Hát te? -nézett a fiú mélybarna szemeibe.- A fiához jöttem, Harris -nyújtott kezet, amit a nő vonakodva, de elfogadott. Harris meg is állapította, de persze csak magában milyen puha keze is van. 

- Penelope Torres -mutatkozott be, majd beengedte a fiút. - Az emeleten, első ajtó jobbra. -biccentett arra, mire Harris kérdés nélkül elindult felfelé. Egy szűk folyosó fogadta, zöld falakkal. 

Mikor megtalálta az említett ajtót, kopogott egyet.- Igen? -kiabált ki a fiú, de hangjából hallatszott, kizárt, hogy ez az anyja legyen, hiszen ő sosem kopogott. Chase lenyomta a fémkilincset és benyitott, mire Henry arcán tisztán olvasható volt: " Ez mit akar?"

- Hali, kéne a segítséged. -magyarázta, majd bezárta maga mögött az ajtót.- Miért is segítenék én neked? -ült fel rendesen.- Mert nincs okod nemet mondani -dőlt neki az ajtófélfának.- Ohh, millió okom van nemet mondani.- magyarázta a Torres fiú.- Oké, előbb hallgass meg - kérte és elrugaszkodott a faltól. - Ki kellene kapcsolnod néhány kamerát -összegezte röviden. -Miért is kéne nekem segítenem valami illegálisban? Hol vannak ezek egyáltalán? -kérdezte, s ha bárki  kérdezi letagadta volna, de őszintén kezdett kíváncsivá válni. - Hát, uhm a suli udvarán -mondta, s ismét a falnak dőlt. - Kizárt -közölte, s vissza is fordult volna a könyveihez. - Várj már, nem az aminek látszik, kérlek! -lépett közelebb.- Ahha, szóval nem illegális? -nézett fel a fiúra. - Hát, nem annyira -próbálta szépíteni Harris.- Hogy lehet nem annyira? Most az vagy nem? -nézett felhúzott szemöldökkel a vele szemben állóra.- Jó, egy kicsit az, de esküszöm nem árt senkinek, csak egy ártalmatlan csíny. -

- Olyan, mint az egyik teremben szexelni? -kérdezte, s teljesen félretette a könyvet. Harris először kissé lefagyott, de aztán kitört belőle a nevetés.- Láttad? De hogy? Mi a fasz?! -röhögött, miközben hátra fésülte haját ujjaival.- Én felelek a felvételekért, én adtam oda az igazgatónak.-  mondta egy gonosz mosolyt eresztve.- Mi van? Mégis miért? -dőlt vissza a falnak.- Mert ez szabálytalan, másrészről meg mindenki el van ájulva tőled, reméltem, hogyha kikerül, ez változik. -vont vállat Henry, mire Chase csak még jobban kezdett nevetni.- Te féltékeny vagy? -vágódott le Henry ágyára.- Nem ezt mondtam. . .de nézd, nem mondom, hogy nem szeretem az életem így, ahogy van de neked tényleg mindened megvan. Gazdag vagy, van egy barátnőd, aki annak ellenére amilyen vagy szeret. Jó persze, ő se komplett de ez más téma. Vannak őszinte barátaid és a családod se zűrös. -vázolta fel, mire Harris csak mosolygott egyet.- Nézd, abból, amit most mondtál csak a barátnős rész volt igaz. Igen, Brooklynnal jól megvagyunk és őszintén szeretjük egymást. Ki merem mondani, hogy minden hibájával együtt szerelmes vagyok belé. De a pénzem nem az enyém, hanem az apámé, aki egy orbitális nagy pöcs. Kezdésnek minden vágya, hogy szakítsak Brooklynnal, ha rajta múlna a szobámban ülnék egész nap, lényegében, mint te. Az őszinte barátokról csak annyit, hogy akit legjobb barátomnak hittem és az életemet bíztam volna rá, arról kiderült, hogy mindvégig szerelmes volt Brooklynba. Aztán nézzük csak, család. Anyám évekkel ezelőtt lelépett egy fasszal, pedig apám mindent feláldozott érte. Úgyhogy dióhéjban ennyit az én tökéletes életemről. -horkant fel.

Hívhatsz őrültnek! - You can call me Crazy!Where stories live. Discover now