╠1. fejezet: mindenekelőtt╣

3K 118 18
                                    

Éppen az ablakon bámultam ki a kocsiból. Néztem a napot ahogy követ és a fákat ahogyan suhannak el mellettem, mintha ott se lettek volna. Egyik fülemmel a rádiót, másikkal a fülhallhatómba játszódó 'the one that got away' számot hallgattam Katy Perrytől.

"A 16 éves Kita Chiyokot eltűntnek nyilvántította a rendőrség, miután szülei kétségbeesetten jelentették be, lányuk mar hetek óta nem tért hazan" szólalt meg a rádióból szóló hang.

- Chh. -
Hallottam anya megnyílvánulását a kormány mögül.
- Neveletlen kölyök. Látod, [Név]-em? - Fordult felém anya, mire odakaptam a tekintetem.
- Ezért kell mindig hallgatnod rám. Mekkora galibát okoznál ha eltünnél? Bele sem merek gondolni. -
Hőbörgött magában.

Tudtam, hogy már el is dobta a témát, és nincs okom folytatni, ezért vissza is fordítottam fejem az ablakhoz.

Eltelt egy kis idő mire megláttam egy táblát 'Paradis' ez volt ráírva.

'Hát.. megérkeztünk' gondoltam magamba, ahogyan egy csomó formálódott a gyomromban.

Pár percel később a kocsi lefékezett. Anya kiszállt és megközelítette a költöztető kamiont, ami már pár percel előttünk megérkezhetett. Kiszálltam a kocsiból és kiszedtem a táskámat a csomagtartóból, ezután utamat anyu felé vettem.

- Ah, [név]. kérlek nyisd ki a bejárati ajtót, hogy be tudják vinni a holmiainkat ezek a kedves fiatalemberek -
Bízott is meg anya ezzel az igen fontos feladattal.

A beköltözés elég hamar megtörtént, minden bútor a helyén állt, már csak pár új dologra volt szüksége néhány szobának és készen is állt az új házunk.

Felmentem a saját szobámba ami egy tetőtéri szoba volt. Szép méretes de nem volt túl tágas. Éppen tökéletes. Fa mintájú és feher színű volt az egész, amit ugyancsak le festethettem volna, de inkább nem tettem. Nekem így tetszett. Olyan... Tiszta volt. Az ágyam a fal mellett foglalt helyet és felette az ablak. Az ablakom a ház jobb oldaláról nyílt, alatta rögtön a garázs helyezkedett el. Egy egyszerű szekrény, íróasztal, és polc volt megtalálható még a szobámban.

Üres volt még és ezúttal biztos voltam benne, hogy magamévá fogom tenni. Én választottam ezt a szobát, hiszen csendesnek tűnt. a konyha és anya szobája lent volt, csak úgy, mint a fő nappali. A tetőtérben csak egy kissebb mosdó, és egy ~még üres~ szoba helyezkedett el.

Éppen az ágyon rugóztam amikor meghallottam, hogy anyu szólít.

- megyek már.-
Mondtam és rohantam is le a lépcsőn.

- Menjünk bútort és valami szobadekort nézni. A régiek teljesen unott aurát árasztanak, fel szeretném dobni a házat.-

'woah' gondoltam. Anya sosem szokott csak úgy elvinni vásárolni, mégha bútorokról is van szó. Az utunkat az Ikea felé vettük, benéztünk még pár home decor boltba is. A vásárlás sikeres volt, mivel sikerült beszereznem egy álló tükröt és még egy csomó díszt a falra, mint képkeretek, led, mű növények stb... nagyon boldog voltam, habár nem igazán tudtam akármit is tenni az imént említett keretekbe.

Aznap este nehezen aludtam el. Vártam ezt a napot, de azt ami utána következik, már kevésbé. Holnap elmegyünk anyával az új sulimba, beszélünk az igazgatóval, mivel tanév közepe van és ez nem a legjobb időszak egy iskolaváltáshoz. Persze nem mintha lett volna sok otthagyni valóm a régi iskolámba.

Arra keltem, ahogy kint kel fel a nap, az én szobam pedig vilagosodik ki.

- Tartsam észbe, hogy szereznem kell egy függönyt. -
Mondtam magamnak és felkeltem.

Megtört Szabályok és ígéretek [ Levi Ackerman x Olvasó - középiskola AU]Where stories live. Discover now