Megtört Szabályok és ígéretek [ Levi Ackerman x Olvasó - középiskola AU]

╠6. fejezet: @ern.ygr╣

A másnap gyorsan elment. Igazából csak tanultam. Főleg kémiára, mert az elég szegényesen ment. Próbáltam bepótolni az anyagokat és hozzászokni az új sulihoz. Amikor éppen a lemaradásom másoltam, megszólalt a telefonom.

"(@[felhasználónév]) @Ern.ygr elkezdett követni téged"

Felkeltette az érdeklődésem, ezert rákattintottam. Ismerős volt a név. Amint megláttad a profilképét, beugrott ki is volt ő. 'ah, ő az osztályomba jár!'

Végigpörgettem néhány posztján, majd visszakövettem. Letettem a telefonom és írtam volna tovább, amikor megint zizegett egyet. Ismét feloldottam és ismét egy Instagram üzenettel találtam szembe magam.

Ern.ygr
Sziaa! Te vagy az új lány az osztályunkba, nem?

[felhasználónév]
Ohm igen. Te meg az a fiú vagy akire mindig panaszkodik a töritanár, nem?

Ern.ygr
Úgy tűnik a hírnevem megelőzött.
Na és, hogy érzed magad nálunk?

[Felhasználónév]
Eddig tetszik. Remélem a jövőben is minden ilyen nyugis lesz

Ern.ygr
Hát erre nem esküdnék meg, de reméljük a legjobbakat.
Ah, neked kész a töri ötös feladat?

[Felhasználónév]
Nem kezdtem még bele a töribe.. nem mertem:')

Ern.ygr
Ohh, akkor csináljuk meg együtt, mit szólsz hozza?

[Felhasználónév]
okés

Ern.Ygr
felhívhatlak?

[Felhasználónév]
Egy pillanat.

'Egész jófej.' mondtam magamba és asztalhoz ültem majd felkötöttem a hajam egy sima copfba.

[Felhasználónév]
Rendben, hívhatsz

Pár másodpercen belül hívott is. Felvettem, majd letettem a telefonomat az asztalra, és neki támasztottam a ceruza tartómnak, hogy megálljon. Eren is asztalnál ült. Egy haj pánttal volt hátra igazítva a picit hosszabb haja, amit látszólag elhanyagolt már egy ideje. "Szia!" Szólalt meg a hívás másik végéből, amikor letette a telefont kiállítva, csak úgy, mint én. "Halii" köszöntem neki vissza.

"Ah, szóval töri." Mondta, miközben egy rakat füzet között keresgélt. "Mhm, pontosabban az ötös feladat. Haha" kuncogtam. "Remek!" Csapta elő a füzetét, végül a fiókból. Ránézett az utolsó oldalra, és olyan látványosan sápadt el az arca, hogy még két kilométerre is látni lehetett volna. "Mi a gond?" Kérdeztem.

Eren feltartotta a kamerának a füzetét, majd mutogatni kezdett a feladatokra. "Ezek mind" "úgy tűnik te ugyanúgy nem szereted a törit, mint a tanár téged" mosolyogtam rá. "Nem baj, megoldjuk" folytattam.

Egy ideje már dolgoztunk a házin. Végre eljutottunk az ötös feladatig, ami hála égnek az utolsó is volt, amikor megakadtunk. "Akárhogyan keresgetem, nem találom" csuktam be a történelem könyvemet egy sóhaj társaságában.

"Én sem." Csatlakozott hozzám Eren. "Ez szörnyű." Hajjogtam, amikor elnevette magát. "Látnod kéne az arcod." Szólalt meg. "Az arcom?" néztem a kamerába egy elszomorodott arckifejezéssel. "Erről beszélek" mondta, és lőtt egy képernyőképet.

Ern.ygr fényképet küldött.

"Ahh nee!" Mondtam neki elpirulva. "Bár fele ennyire érdekelne engem is a töri" mondta. "Jó, hát elszomorít, hogy nem találom" magyaráztam neki. "Jóó, ne aggódj. Megtaláljuk" nyugtatott Eren. Igaza is lett. Csodák csodájára ő szólalt fel, hogy megtalálta a megoldást. "Megvan!" Szólt hírtelen "mi? Hol?" Kérdeztem rögtön. "A 68. Oldal alján"