I Swear...-{Klaus mich. Fan.fic}

16.fejezet:Hercegnő

Ahogy hazaértem anya máris elvigyorodva fogadott. Egy rohadt hosszú napon vagyok túl, ez a vigyor nem nekem való mára.
-Kaptatok meghívót egy bálra.-mosolyogta-Szeretnél elmenni?-mosolygott. Bakker el sem kéredszkedtem. Nehéz megszokni,hogy most itt van anya.
-Igen!-mosolyogtam, mire bólintott.
-Akkor rendben. Elena, Jeremy,Damon és Stefan is megy.-mosolyogta-Este pedig akkor az enyém a ház.-vigyorgott mint egy eszelős.
-Szupi.-mosolyogtam-Na akkor megyek.-intettem, majd a szobámba mentem és elfeküdtem az ágyon.
El aludhattam mivel..
-TARA GYERÜNK!-keltett Elena, mire kipattantam az ágyból-Adok fél órát.-morogta.
-Bakker a bál.-kaptam észhez, majd elrohantam készülődni. Letusoltam, hajat mostam, majd megszárítkoztam és felkaptam a hercegnős benyomású ruhát, amit Klaus ajándékozott még nekem a mai napra. Akaratlanul mosolyodtam el, majd felvettem egy zöld köves nyakláncot a sötétzöld ruhához és ugyan olyan fülbevalókat tettem a fülembe. Szempilla spirált tettem fel pilláimra, majd pirosítót az arcomra és végül felhúztam egy zöld köves gyűrűt amit anya adott régebben és nyakláncként hordtam. Felvettem egy fekete magassarkút, majd fújtam magamra parfümöt és a hajam a ball oldalra rendeztem s hullámcsatokat tűztem a jobb oldalhoz, hogy biztossan a ball oldalt maradjon hullámzó hajam.
A ruha teteje szív alakú volt, és tele volt egy kicsit nagyobb kövekkel. Smaragd zöld színű volt és a ruha alsó részén, tele volt kisebb kövekkel.
-Kész va...-jótt be Elena, majd rám nézett enyhén tátott szájjal.
-Hogy festek?-kérdeztem egy kicsit aggódva.
-Gyönyörű vagy, de ezt orvosoljuk..-mutatott a számra, majd ujjával vitt fel rá vörös rúzst.-Természetessen tökéletes.-vigyorgott, mire előkaptam egy tasak vért és szívószállal gyorsan kiűrítettem.-Te aztán nem vagy semmi.-indultunk meg kifelé.
A kocsiút hosszú volt és lassú. Főként azért mert Stefan vezetett.
Aztán, mikor oda értünk kiszálltunk majd sorba rendeződtünk. Elena állt középre Stefan-al és Damon-el míg Jobb oldalán én álltam Damon mellett, s a ball oldalon Jeremy. Ahogy beléptünk minden szem ránk szegeződött, én pedig csak mosolyogtam. Persze halványan mivel eléggé izgultam.
-Biztos, hogy jól festek?-kérdeztem halkan mikor megpillantottam a lépcsők tetején a Mikaelson testvéreket.
-Gyönyörű vagy..-suttogta Damon, mire halványan elmosolyodtam. Aztán mikor megláttam Klaus képét, ahogy rám nézett a ruhában, el is nevettem magam.
-Ez meg mi?-állt elém Carolain, a ruhámra mutatva.
-Ruha.-feleltem-Téged kiskorodban fejre ejtettek?-kerültem ki, majd Rebekah máris elém lépett s ő is egy zöld ruhában volt, ami alakjára öltődött.
-Nagyon jól nézel ki!-mondtuk teljessen egyszerre, mire csak felkacagtam.
-Nem szeretek ennyi emberrel egy helyen lenni. -mondtam halkan, mire csak legyintett.
-Meg fogod szokni.-kuncogott.
-Nagyon remélem.-mosolyogtam.
-Tamara!-jött le a lépcsőn Elijah-Gyönyörű vagy!-csókolt kezet megállva elöttem mikor odaértem.
-Te is jól festesz.-mosolyogtam, mikor mellénk sétált Kol.
-A zöld a te színed Dzsungellakó!-nevetett megölelve, amit kacagva viszonoztam.
-Köszönöm. Ezt egy ilyen jó üzletembertől hallani, egy öröm.-mosolyogtam, mire meghajtotta a fejét.
-Sziasztok!-pattant mellénk Carolain.-Rebekah, nagyon jól nézel ki!-mosolygott-Ahogy ti is.-nézett a fiúkra.-Nos?-fordult körbe dícséretet várva.
-Iszok valamit.-dobta fel Kol a témát.
-Igen ez jó ötlet..-mentem bele, majd mindenki elhaladt. Carolain és én, egymás mellett álltunk.
-Tegnap randiztam Klaus-al. Semmi esélyed!-nézett a szemeimbe. Klaus felé pillantottam aki szigorúan méregette Fobres-ot. Hallja az egészet. Randizott?
-Oké.-vontam vállat, elvéve egy pezsgőt a pincértől.-Van önbizalmad igaz?-mosolygotam.
-Igen!-felelte.
-Nos, akkor már tudom miért ilyen a hajad.-fintorogtam.
-Mi?-akadt ki, majd elszaladt.
-Nesze neked önbizalom.-ráztam meg a fejem, mikor megindult felém Klaus, de pont mellém lépett Damon.
-Szia.-köszönt Halkan.
-Szia Damon.-fordultam felé.
-Tudom, hogy álmaid pasia jelenleg odafennt figyel minket, szóval elrabolnálak egy táncra ha lehet.-mosolyogta.-És Mikaelson nyughass nem nyomulok rá!-mordult fel mire felnéztem Klaus felé aki csak figyelt s ekkor össze tört a pohár a kezében.
-Talán késöbb..-azzal felszaladtam a ruhám elejét felkapva a lepcsőkön, és oda szaladtam hozzá.-Nem esett bajod?-kaptam el a kezét, amiben a szilánkok voltak de elrántotta azt.
-Menny és táncolj a Salvatore-val.-mordult fel undorral. Kezdődik!
-Fejezd be a hisztit Nicklaus Mikaelson, vagy olyan pofonnak leszel gazdája amilyet nő, még sosem adott!-szóltam rá ő pedig csak dühössen fújtatva hallgatott. Elkaptam a tenyerét, majd kiszedtem a szilánkokat, majd az be is gyógyult s Klaus-ra néztem.-Most pedig táncolj velem.-parancsoltam mi meglephette, de mosolya felcsillant.-Gyerünk Mikaelson, ne keljen kétszer mondanom!-felállt, majd felém nyújtotta jobb kezét és úgy mentünk le lépcsőn, hogy tartotta a kezem.
Aztán megfogta a derekam, mivel közelebb vont magához s vállára tettem a kezem. Keze szorossan tartotta az enyémet, mikor táncolni kezdtünk. Gyomrom liftezett és perzselt a bőröm a ruha alatt, ahogy hozzámm ért. Nem akadtunk el, nem volt gond. Csak egymás szemébe nézve táncoltunk és, minden annyira meseszerű volt.
-A szépség és a szörnyeteg..-suttogta mire elmosolyodtam.
-Nem vagy szörnyeteg.-feleltem, mikor becsatlakoztak páran a táncba.
-Gyönyörű vagy..-mondta halkan, mire elvörösödtem.-És aranyos mikor zavarba jösz!-húzott magához közelebb, egy forgás keretén bellül, mire már a lepkéim is felébredtek. Ő mindíg zavarba tud hozni!
-Neked ez mulatságos?-morogtam, mikor felkacagott s megálltunk. Meghajolt ahogy én s ekkor kezet csókolt.
-Felettébb.-felelte, mire megcsóváltam a fejem s ő odébb állt. Oda mentem Elena mellé és bele kortyoltam a piába.
-Tudom, hogy mi a helyzet kettőtökközt.-morogta, mire rá néztem. Ekkor Klaus és Carolain táncra keltek.-Vagyis...-akadt meg, mire felnevettem.
-Barátok.-mondtam halkan, és éreztem, ahogy...neki ez nem lényeges! Vagyis, Klaus nem akarja eztaz egészet jóvá tenni, vagy fogalmam sincs.
-Táncra?-jött hozzám Damon, mire vállat vontam s táncra keltünk.-Csodás vagy Tara.-mondta, mire Elena felé néztem aki csak mosolygott. Valószínűleg nem hallotta.
-Damon...van csajod. Én pedig...
-Tudom neked Mikaelson jön be.-forgatta a szemeit.-De nincsen csajom.-forgatta meg a szemeit.
-Nem így fogalmaztam volna.-ekkor megláttam Klaus dühös tekinteteit.-Kezdődik a féltékenységi roham...-suttogtam.
-Akkor mutatom a megoldást.-azzal átforgatott s, máris Klaus-al táncoltam.
-Ha meglátom ezt a közeledben-sziszegte, mire elmosolyodtam.
-Szóval ez nem féltékenység igaz?-nevettem, mire egy kicsit elmosolyodott, de megforgatta a szemeit.-Akkor most had áruljak el valamit Mr.Mikaelson-hajoltam a füléhez-Öltem már, és el hiheted, hogy Carolain-al sem fogok kivételetzni.-mondtam könnyen, mire felkacagva közelebb vont magához és a lepkéim versengni kezdtek.
-Féltékeny vagy.-állapította meg.
-Ahogy te Damon-re.-feleltem, mire morgott egyet.-Amit neked lehet azt nekem is ne feledd.-mosolyogtam ravaszan, mire látszólag agyalt egy cseppet.
-Rendben.-mosolyogta, mire a tánc véget is ért.
-Levegő kell.-indultam meg az erkély felé ahová követett. Keresztbe fontam a karjaim a hideg, miatt mikor meleg...rajtam landolt Klaus Smokinge-ja és mellém állt.-Köszi..-mondtam halkan.
-Szóval féltékeny vagy.-kuncogott fel.
-Ahogyan te is.-feltem.
-Elfogadsz engem.-mondta halkan, mire felé fordultam.
-Ahogy te is.-mosolyogtam halványan, mikor közelebb lépett.
-Megértesz.-fogta meg a lógó kezem. A másik kezemmel a Felsőt fogtam össze magamon, ezzel a hidegtől megóvva magam.
-Ahogy te is.-mondtam közelebb lépve.
-Szeretsz engem..-mondta önelégülten, mire egyszeribe vágtam rá.
-Ahogy te is..-s kezei a derekam köré fonódtak s úgy vont közelebb, magához lenézve rám s én fel rá.
Arcomra simította a kezét, majd közelebb hajolt...akartam, hogy megcsókoljon. Mindennél jobban.

Klaus szemszöge

Ott álltunk, egymásra nézve és mind ketten egy dolgot akartunk.
Hogy a másik megcsókolja.
Arcára simítottam a kezem, mikor közelebb hajoltam.
Nem akarom ezt az egészet elszúrni!
Kedves, megértő, érzékeny, erős, magabiztos, harcias, gyönyörű..tökéletes.
-Jobbat érdemelsz.-suttogtam, majd egyenessen a szobámba mentem ott hagyva a teraszon Tara-t. Ezaz utolsó lövésem, és ha elszúrom, akkor sosem fogok többé mellette lenni talán.
De mi van, ha ezzel szúrtam el?

Tara szemszöge

-Jobbat érdemelsz.-suttogta, azzal elhaladt én pedig csak álltam.
Jobbat?!
-Te lennél a legjobb.-suttogtam, majd letettem a felsőjét és vissza mentem a bálteremhez. Klaus zaklatottan loholt fel a lépcsőn, de ekkor lenézett rám.
Tekintete bánó volt, de haza akartam menni.
-Vigyázat.-mondtam kirohanva a házból, majd hazáig száguldottam.
Ahogy haza értem és benyitottam a konyhába mentem, de ott...
-Alarick tanár úr?-esett le az állam a két smároló vént nézve.-Te szent isten.
-Kincsem..-mondta anya halkan.
-Mrs.Hargreews..-akadt ki Alarick is.
-Oké...sok volt nekem ezaz este, szóval én most felmegyek a szobámba. Úgy teszek, mintha nem láttam volna semmit. És holnapra remélhetőleg leszek annyira nyugodt, hogy te-mutattam az anyámra-Elmagyarázd, hogy mi ez az egész! Maga pedig tanár úr..nos örülnék, ha nem tanítaná meg anyámnak az összes elnök nevét.-azzal a hűtőhöz lépve kivettem egy almát, majd felmentem a szobámba, bezártam az ajtót és az ablakokat illetve lehúztam a redőnyt sőt elhúztam a sötétítőt is. Ekkor csörgött a mobilom, vagyis jobban mondva SMS-jött.
Elena:A fotós csinált rólatok Klaus-al nagyon jó képeket!
Hol vagy?!
Te:Haza jöttem, ott hagytam a kocsim. Ha lehet ne törjétek össze.
Elena:Történt valami?
Te:Jó éjt!
Letettem a fejem, mellé a mobilom a töltőre, majd lemostam az arcom és felvéve egy rövid nadrágot egy trikóval bevágódtam az ágyba. Ekkor megkordult a gyomrom ígyhát kiűrítettem két tasakot és lezárva a frigót elfeküdtem.

Rebekah szemszöge

-Nick, eltűnt Tara!-mentem bátyámhoz aki zaklatottan ivott.-Nick?-néztem rá mire rám nézett.
-Majdnem megcsókolta.-jött fel Kol-De azt mondta neki, hogy jobbat érdemel és lógva hagyta.-Szóval Tara-t hagyta lógva. Remek.
-Tara, oda meg vissza van érted te nagyon balga!-néztem rá-Be fejeztem...te szúrsz el mindent Nick! -Csak meg kellett volna csókolnod, és a tiéd lett volna.-nevetett Kol.
-Nincs szükségem a tanácsaitokra.-puffogott, mire szemeim megforgatva néztem körbe.
-Tudod ha most nem szerzed meg, mert nem mered...jön majd más aki megszerzi. Lehet, hogy te most nem csókoltad meg és Damon vagy bárki udvarolni kezd neki?!-oktattam ki-Szerintem menny oda és csókold meg Nick. Mert ilyen lány több nincs a földön. Felmert téged képelni Nick!-nevettem elhaladva a Dilemmázótól.
De mi a rosebért nem csókolta meg? Hiszen már ágyba is bújt vele! Egy csók ekkora nagy teher lenne a mi kis hibridkénknek?