5.fejezet:Egy Gimis nap

870 29 2
                                    

Kora reggel ébredtem, de annyi tisztázódott bennem, hogy sosem aludtam még ennyire jót és tartalmassat. Nagy léptekkel indultam tusolni, majd fel is vettem egy farmer nadrágot, egy fekete blúzzal és a magassarkú bokacsizmáimmal.
-Kincsem..-rohant be anya, a tárcámmal a kezében amit apa elvett még régebben. Hogy került hozzá?.-Mióta van jogsid?-kérdezte, mire elmosolyodtam. Neked is jó reggelt anyu.
-17 éves koromban kaptam meg.-zártam rövidre.-Apa elvette, így nem vezettem már rég..-mondtam halkan, megfogva a tárcámat.
-Jól hallottam, hogy van jogsid?-ugrott be Jer az ajtómon egy szál alsóban, nagy vigyorral az arcán. Nem szégyenli ez magát?
-Kocsim nincs szóval gyalogláb.-gúnyolódtam, mire megforgatta a szemeit.-Húzd el a formás segged az ajtó elől, és öltözz fel.-szóltam rá mire beintett és ment is.
-Ami azt illeti van kocsid...-vett elő egy zöld pompomos kocsi kulcsot anya, én pedig hirtelen ledermedve néztem hol a szemeibe, hogy ezt komolyan gondolja el, s hol a kulcsra.-Boldog születésnapot kincsem!-könnyezett be, majd átölelt. Én azonnal
-Azt hittem elfelejtetted.-nevettem ellépve tőle majd letöröltem a könnyeim.
-Még arra is emlékszem, hogy melyik kocsiért voltál oda.-adta át a kulcsokat.
-Szóval van kocsi?-lebbent be Jeremy, egy ajándékos szatyorral a kezében.-Boldog szülinapot te dinka.-adta át mire megöleltem. Bakker ez annyira sok így reggelre.
-Köszönöm szépen.-nevettem mikor bejött Elena is, négy vászonnal a kezében és Stefan egy csomó festékkel és ecsettel megpakolva. Te szent Isten!
-Boldog születésnapot Tara!-mondták egyszerre mire megöleltem őket s sorra meg is köszöntem. Bakker! Sosem kaptam még ennyi mindent.
-Istenem..köszönöm szépen, de ezt tényleg nem kellett volna.-mondtam egyszerre sírva és nevetve is.
-Na siess...te viszel engem suliba.-szaladt ki Jer, egy puszit nyomva az arcomra. Jer egy évvel fiatalabb mint én. Ő 19. Míg én hivatalossan is 20! Hogy miért járok suliba ennyi idősen? Hogy is fogalmazzak...nos a lényeg, hogy kimaradt pár évem apám miatt, amit be is szeretnék pótolni. Anya mindíg azt akarta, hogy jól tanuljak. Belém nevelte így már magamtól megkövetelem, hogy ha suliba járok akkor azt rendessen járjam ki. Talán elég lenne egy egyszerű vizsga, otthon tanulással, de abban mi lenne a buli? Tini vagyok és az iskola is bele számít az életembe, a boldog szakaszomba mégha nem mindíg az is minden része.
-Azt hiszem, hogy nem fogom szeretni ezt a kocsi dolgot.-nevettem mire anya ismét megölelt.
-Ha haza jöttél leülünk megnézni egy filmet.-ajánlotta fel, mire bólintottam is.
-Az jó lenne.-mosolyogtam.
-De most mennem kell mert késésben vagyok!-nyomott puszit a fejemre, majd elszaladt és én csak nevetve néztem Elena-ra aki az ajtónak támaszkodva mosolygott rám.
-Siess..-mosolygott majd kimentek Stefannal. A fürdőbe rohanva fogat mostam, majd gyorsan kivasaltam a hajam és Felkaptam a rég nem látott ezüst nyakláncomat, amin egy félhold alakú medál volt. Hosszú hajam a fenekemig ért majdnem, szóval a vasalás beletelt egy kis időbe. Felvettem egy ezüst karkötőt illetve két apró köves fülbevalót, majd kimentem a fürdőből, de egy hivatlan vendég nézett farkasszemet velem már kora reggel.
-Jól nézel ki.-dícsért meg, az ágyamon fekvő Damon mikor az ajándékos táskához léptem.
-Nektek vámpíroknak ez egy hobbi?-nevettem, mikor kivettem egy fekete pénztárcát a táskából. A régi tárcámból, mindent át raktam bele értve a bankkártyám amin elvileg van még pénz, hacsak apa le nem itta. Mindent átpakoltam bele, majd megfogtam egy fekete kézi táskát.
-Boldog születésnapot újonc.-dobott felém valamit amit elkaptam. Egy kocsiba való fekete plüss dobókockát.
-Köszönöm, de ti honnan is tudjátok?-érdeklődtem mikor kivettem a táskából egy Pendrive-ot és egy cetlit.
*A kedvenc zenéim vannak rajt hamár egyszer a személyi sofőröm leszel. <3*
Na persze!
-Elena szétkürtölte, akinek Jeremy mondta, akinek anyád.-sorolta fel a menetet, mire elmosolyodtam.
-Köszönöm Damon.-vettem fel egy fekete kabátot.-Mit érzel Elena iránt?
-Ugyan már...-azzal eltűnt. Pedig láttam, hogy néz rá mindíg. Barom.
Lementem a vállamra kapva a fekete táskát, mikor Elena a kezembe nyomott egy 10-est.
-Anyud küldi reggelire.-bólintottam, majd oda léptem az egyik fiókhoz, ahol szerintem a rágó van.-Mit keresel?
-Anyu mindíg dug el rágót. Olyan helyre teszi, ahol sosem találom meg.-mosolyogtam, majd megtaláltam és elvettem egy csomaggal, majd elővéve a kocsikulcsom kiléptem. Jeremy az ajtómnak támaszkodva szédített egy csajt. Egy csodás fehér BMW elött tette a seggét.
-Szerinted?-néztem Elena-ra, aki elvette a kulcsom, majd megnyomta a zárfeloldót így Jeremy megugrott. Vissza kaptam a kulcsom, majd felmutattam, hogy a csaj is lássa aki nevetve elhaladt.
-Ne már lányok.-morogta Jer, én pedig csak felnevettem. Oda mentem majd a csomagtartóba tettük a cuccaink, mivel allergiás vagyok arra, ha minden a hátsó ülésen van. A forgalmit és a kocsi adatainak a papírjait eltettem a kocsiba, majd bevéve egy rágódt bedugtam a pendrive-ot és elindult egy remix. A kocsi motorjának járása, olyan volt mint egy dallam amit imádtam hallgatni. Elena és Stefan beszálltak hátra.
-Ha nem gond csatlakozunk.-ültek be majd bekötötték magukat.
-Indulj mert elkések...-nyafogott Jeremy mire rá néztem.-Nem szóltam.-elnevettem magam, majd megindultam. Ez olyan mint a bringázás. Elfelejthetetlen. Hamar a gimihez értünk na, de mikor leparkoltam a Parkolónánál egyből mindenki ránk fókuszált. Mintha nem láttak volna még embert. Furák ezek a Gimisek.
Kiszállva a kocsiból, kivettünk mindent a csomagtartóból majd lezártam és megindultunk befelé.
-Ez igen...-mondta pár srác.
-Olvadnak érted.-állt elém egy szőke hajú és kék szemű csaj, aki máris irritálni kezdett. Mint egy élő Barbie baba. Megtorpanva néztem az idegenre, aki nyájassan mosolygott, de láttam rajta, hogy rohadtul, de elküldene a legsötétebb bugyrába a pokolnak.
-Carolain Forbes, a vita Klubb elnöke!-mutatta be Elena unottabban amin nagyot mosolygott a Baba.
-És a pompon lányok csapat kapitánya továbbá...-folytatta volna, de csak kikerültem és megindultam az eligazitáshoz, amit meg is találtam.
-Jó napot.-köszöntem a papírjaim a hölgy felé nyújtva.-Tamara Hargreews új diák. Behoztam a kért papírokat.-a nő mosolyogva vette el.
-Köszönöm és üdvözöllek az iskolánkban. Tamara Hargreews...12./B osztály.-adott egy órarendet-Ha szeretnél délutáni foglalkozást, akkor ezt majd töltsd ki és hozd vissza. Az órarenden minden adat ott van, és itt vannak a tankönyveid. Az idei évben nem lesz túl sok.-adott át három könyvet.
-Köszönöm.-pakoltam el.-viszlát.-intettem de..
-Várj csak!-kiáltott-A szekrény kulcsod. Tettem rá bilétát, ha megjegyezted szedd le róla.-bólintottam majd a szekrényemhez mentem és betettem a feleslegesebb cuccokat.
-Szia szépség..-dőlt a szekrényemnek egy srác ezzel bezárva azt.
-Hagyd a nővérem haver..-lépett Jer mellém majd Elena, és vele Stefan is.
-Gilbert?-csodálkozott rám, hol rám nézve, hol Jeremyre.
-Hargreews.-javítottam ki ridegen.
-Randi?-nézett rám nagy egoistán.
-Patkányokkal a kártevő írtó dolgozik.-zártam le a szekrényem unottan. Gyűlölöm az ilyen patkányokat, de komolyan ez volt a legjobb szövege?! Melyik lány van az ilyenekért oda?!
-Hibáztál csillagom.-mondta sziszegve.
-Te is.-mosolyogtam baljósan, amin talán egy kicsit beilyedhetett, de ez van.
-Gyere.-nevetett Elena, majd megindultunk. Elvileg vele vagyok egy osztályba szóval ja. Minden rendben lesz.-Tudtam, hogy ez lesz.-nevetett mikor Jer-be kötöttek.
-Na mi van narkós..-cikizték mire, oda nézve széfeszítettem a tenyereim, de végig lennt tartottam.
-Ne csináld..-suttogta Elena, de már késő volt elkezdtem ökölbe szorítani a kezeim mire fájni kezdett a fejük. Letérdeltek, Jeremy pedig nevetve slisszolt el mellettük, majd biccentett felém. Utoljára küldtem rájuk egy erősebbet, majd az osztályterembe léptem ahol enyhén szólva büdös volt.
-Maga az új diák igaz?-nézett rám a tanárúr. Én csak bólintottam.-A nevem Mr.Turner és ha nem gond felmérném a tudását.-invitált az asztalához, mire kimentem ledobva az egyik asztalhoz a cuccom.-Mikor választották Lincoln-t elnöknek?-remek.
-1860.-vágtam rá egy kicsit általánossan, hiszen szerintem ez egy olyan dolog amit tudni kell.
-Mikor telepedtek le elsőnek itt MisticFalls-ban?-szegezte nekem ismét a kérdést.
-17.század elején.-feleltem.
-Második világháború vége?-kérdezte már,már idegessen.
-1945.-feleltem legjobb tudásom szerint.
-Honna tud ennyit?-hallottam meg Elena hangját.
-Berlini fal leomlása?!
-1989.-feleltem bizonytalanabbul, hiszen idegesített, hogy versenyezni akar a tudásommal. Mintha minden áron azt akarná, hogy hibázzak.
-Gattysburgi csata?-kérdezte ismét. Lehet, hogy meg kéne adnom magam mert ez versenyezni akar velem.
-1863.-feleltem egyszerűen mire pár percig csak hallgatott.
-Neve?
-Tamara Hargreews.-feleltem robot szerűen, mire hátra dőlt a székében.
-Nem sűrűn teszek ilyet, de jóváírok önnek, egy nagyon jó jegyet. Üljön le.-leültem majd elővettem a jegyzet füzetem és egy tollat.
-Szép volt.-suttogta Elena, mire biccentettem és hatalmassat ásítottam.
-Untatom máris?-nézett rám Mr.Turner.
-Nem tanárúr. Nem szeretnék kifogásokat gyártani, szóval kérem kezdjük el az órát.-egyenesedtem ki, mire elismerően bólintott. Elena magyarázatot kért, így suttogni kezdtem, hogy csak a mi kis vámpírjaink hallják.-Egyszerű. A tanárok gyűlölik a kifogásokat, és oda vannak az álltaluk tanított órákért. Arra meg idegessek, ha megszakítják őket. Csak agyaljatok és simán lehet még egy agyhalott is kitűnő!
-Mit motyog?-nézett rám a Tanár.
-Azon gondolkoztam, hogy Hogy éltük meg az első polgárháborút civil szemszögből.-dobtam fel egy nehezebb témát amire álltalában harapnak a tanárok, ha valami nehezebb témát dob fel a diák.
-Nos ez jó kérdés..-dőlt hátra a székébe.
-Ez el fog tartani egy ideig. Megspóroltam nektek egy órát.-suttogtam Stef-éknek akik elvigyorodtak.

[...]

Óra után, ahogy kiléptem a teremből Elena nevetve lépett mellém.
-Ezt, hogy csináltad?-nevetett mire csak vállat vontam. Inteligensnek tartom magam valamilyen szempontból persze. De azért van bennem egy olyam rész, ami többet akar hülyülni mintsem okoskodni.
-Logikázz és megúszol akár mit.-indultunk meg tesire.
-Képzeljétek fogytam öt Kg-ot!-vigyorgott Carolain az öltözőbe.
-Lemostad a sminket?-kérdeztem bunkón, mikor egy szál fehérneműben álltam.
-Hogy nézhetsz ki ennyire jól?-nézett rám egy barnásabb bőrű csajszi.-Bonnie Benett.
-A Benett boszik?-kérdeztem, mire bólintott.
-Te is?-bólintottam mikor felpattant majd megölelt.-Istenem végre valaki!-örvendezett.
Mosolyogva öltöztem tovább ezután. Felkaptam egy fekete térd cicanacit, egy fekete trikóval ami direkt futáshoz van ahogy a nadrág is és fekete edző cipővel pattantam a tükör elé, ahol Hajam össze fogtam majd kimentünk az udvarra.
-Most a Parkba megyünk kocogni!-adta ki a parancsot a tanár, mire meg is indultam. Ahogy a parkba értünk mepillantottam Klaus-t ült és egy órát nézett.
-Ott van Klaus.-vigyorgott Carolain mire hányingerem lett.-Lehet, hogy ez a pávián elöttem jól néz ki, de inteligensebb vagyok.-megfordultam.
-Ne haragudj, de nem emlékszem arra, hogy bármikor is bizonyítottad volna, hogy annyira okos vagy. Azt harsogod, hogy mennyi mindenben vagy jó, de eredményét meg senki sem látja szóval húzz bőrt a fogadra.-morogtam mire a tanárnő...
-Mrs.Hargreews most, hogy végre vissza vett Mrs.Forbes arcából esetleg neki állhatnánk köröket futni! Akinek megvan a három kör, az leülhet amíg a többi nincs kész.-diktálta a tancsi mire neki kezdtem.

Klaus szemszöge:

Nem számítottam arra, hogy látom Tara-t a parkban, de kellemessen csalódtam mikor meg láttam.
-Ott van Klaus.-hallottam meg Carolain hangját-Lehet, hogy ez a pávián elöttem jól néz ki, de inteligensebb vagyok.-elötte ott állt Tara egy fekete nadrágban és trikóban mely csodás alakjára öltődött.
-Ne haragudj, de nem emlékszem arra, hogy bármikor is bizonyítottad volna, hogy annyira okos vagy. Azt harsogod, hogy mennyi mindenben vagy jó, de eredményét meg senki sem látja, szóval húzz bőrt a fogadra.-sziszegte Tara mire felkacagtam.
Ekkor futni kezdtek. Próbáltam kiszűrni Tara hangját, ami meg is lett és a mellette lévő hasonmásé is.
-El sem hiszem, hogy ma vagy 20!-hallottam meg a Gilbert lány hangját. Szóval ma van Tara születésnapja...azt hittem, hogy maximum csak 17 éves.
-Nem nagy cucc..-rántott vállat a lány.

Tara szemszöge.

-El sem hiszem, hogy ma vagy 20!-mosolygott mellettem Elena.
-Nem nagy cucc. De siessünk..már leülnék!-azzal bele is húztunk, de tekintetem folyton Klaus-t leste aki mindíg a szemembe nézett. Kezdem azt hinni, hogy ő is engem nézett.

[......]

Már a sulinál vártam mindenkire, hogy jöjjenek mivel még mindíg én viszem őket haza.
Ekkor megláttam, hogy a kocsimnak valaki neki van dőlve és fényképeket csinál.
-Te is látod?-kérdezte Elena mellém lépve. Mikor mindenki mellém került, meg is indultam a kocsimhoz.
-Csinálsz rólam egy képet hercegnőm?-mosolygott rám a foci csapat kapitánya. Hogy honnan tudom?! Egy osztályba járok vele.
A hátam mögött a focisták álltak.
-Add a mobilod.-mondtam kicsit flegmán, mire nekem dobta én pedig gyorsan csináltam MAGAMRÓL egy képet, ahogy beintek neki.
-Most tűnj el!-nézett rám
Tudtam, hogy ez lesz. Feloldottam a zárat a kocsimon, majd elkaptam a tarkóját és ellöktem az autómtól.
-Ezt meg szívtad haver.-nevetett a többi, mire én csak letöröltem azt a helyet ahol ült.
-Betegyem a csomagtartóba Tara?-kiáltott Elena.
-Kérlek!-mosolyogtam, majd oda adtam neki a táskám és beszálltam. A kisfiúk kedvéért megbőgettem a motorját, majd ahogy beszálltak meg is indultam.
-Ez király-ugrándozott Jer mire elvigyorodtam.
-Stefan hová vigyelek?-kérdeztem bekanyarodva a sarkon.
-Hozztok megyünk.-felelte mire bólintottam. Jó volt látni Klaus-t. El sem hiszem, hogy ezt tényleg kimondtam..nem vagyok normáis!

I Swear...-{Klaus mich. Fan.fic}Where stories live. Discover now