13. fejezet

1.3K 120 22
                                    


Piroslepke

Szeretném ezt a fejezetet új olvasómnak, Laurának ajánlani! Üdv itt! <3


Alan

Még pont elfértem kinyújtott lábakkal a kádunkban. A kicsi bojler miatt csak langyos volt a víz, de még így is eszméletlenül jólesett. Rengeteg emlék jut ilyenkor eszembe; ahogy anyám kisgyerekként mossa a hajamat, túl durván dörzsölve a fejbőrömet, amit akkora annyira, de annyira nagyon utáltam. Vagy a kék-nyakkendős fürdőkacsám, amit apámtól kaptam csak úgy, minden ok nélkül, mert neki megtetszett a boltban, de mivel tizenkét éves voltam, eléggé kiakadtam. "Tizenkét évesen már nem játszik ilyenekkel senki..." De persze, minden morgás ellenére, fürdéskor magam mellé vettem azt a nyamvadt kacsát. Emlékszem, állig felért a rengeteg hab, csentem anyámtól illatgyertyát, és csak relaxáltam, ahogy az egyik magazinban láttam. Aztán minden egyre nehezebb és rosszabb lett.

Most nem volt sem meleg víz, sem hab-rengetek, sem illatgyertyák. Elkeserít, mennyire megváltoztak a dolgok. Relaxálás helyett is ezerrel pörgött az agyam.

Mekkora véletlen, hogy egy furgon követ szombat este és hogy Michaeléknek is furgonja van?

Nagyon-nagyon hátborzongató egybeesés volt. Mármint... új srác érkezik a városba, aki csodálatos módon pont irántam kezd el érdeklődni, és ezzel egyidőben, életemben először, valaki követett éjszaka egy furgonnal. Michaelre gondoltam és a mai napra. Arra, hogy milyen esetlen beszélgetés alakult ki köztünk, és arra a megfogalmazhatatlan bizalomra, ami miatt megmutattam a karomon lévő sebhelyet. Az anyukájára gondoltam, mennyire különleges munkája van, milyen csodálatosan dolgozik, és hogy mennyire kedves. Végül is sosem lehet tudni, furcsa alakok élnek New Yorkban, lehet épp az egyik sorozatgyilkos anya-fia páros költözött a városunkba.

Aztán megint bevillant Michael mosolya, vagy ahogy, azt tagolja nekem, hogy „LEG-KE-VÉS-BÉ SEM" undorító a karom... Kedves volt. Ugyanakkor nem hiszek a véletlenekben. Nem gondoltam volna, hogy valaha hatalmába kerít az üldözési mánia. Mi van, ha Michael tényleg valami elmebeteg dolog miatt akar közel kerülni hozzám? Mondjuk egy éjszaka nem csak követni fog a furgonnal, hanem elkap és kibelez?

Megint a kép, ahogy vigyorog. Nem volt benne SEMMI elmebeteg. De tényleg? Aztán beugrott a műhely. Azokkal a gépekkel biztos egészen könnyű embereket darabolni.

Nem bírtam el a saját gondolataim, úgyhogy a telefonom után nyúltam, de csak a kádból kihajolva mertem írni, mert ez a vacak nem volt vízálló. A borzalmas wifi-jel egyúttal azt is eszembe juttatta, hogy jövőhéten intézkedjek a saját net miatt.

Alan Haynes: Michaeléknek furgonja van.Egy furgon követett tegnap. Túl nagy egybeesés, nem hiszek a véletlenekben. Felbukkan az új srác, rám hajt, közben meg éjszaka valaki a nyomomba szegődik.

Lisa Woodruff: ...

Lisa Woodruff: Láttad a kocsit? Ugyan az volt??

Alan Haynes: Nem láttam, csak szóba került. A másik utcában parkolt valószínűleg. Meg kellett volna néznem, de egyből elrohantam.

Lisa Woodruff: Figyelj Alan... ezt te érzed. milyen volt ma? milyen volt a randi?

Alan Haynes: Nem igazán volt randi, sőt! De Lisa...

Lisa Woodruff: igen?

Alan Haynes: Nagyon jól éreztem magam. Tényleg.

Jött egy ujjongó gif. Aztán még egy, aztán még egy, elárasztotta az egész chatet.

Honnan tudnám?Where stories live. Discover now