Kedves naplóm!
2018. 11. 08.
Festékszag! Mindenhol. Azt hiszem a hajam is átvette.. Na és Ian... Ahogy alszik mellettem. Mintha egy festékes vödör ölelne át..
-Kicsiim..-Keltem fel korán reggel az alvó kisbabát... Aki amúgy pár éven belül betölti a 30at, de még mindig kisbaba.. Egy festékszagú, borostás kisbaba.. Ah asszem inkább ezt nem erőltetem..
-Mi van má' megint?-Motyogta miközben szorosabban átölelt.. Annyira utálok innen elmozdulni.. Az ölelése, az arca, a szeme amikor ébredezik, Az illata.. Najó az illatát most átvette a festék.. Hm így már nem is olyan jó.. De azért még a szeme.. Ahww néha úgy érzem helyben rá tudnék mászni.. Aztán pedig eszembe jut a nagy hasam, és az hogy ha ráfekszek, a hasam annyira megemel, hogy nem érem el a száját... Úgy meg mit érek?!
-Kelj fel drágám, találkozunk a bébiszitterrel..-Suttogtam neki bár egy ideje sejtem, hogy csak még álmosabb lesz a hangomtól, mert ha suttogok csak jobban tapad le a szeme.-Hallod? Sietnünk kell..-Mondtam már egy kissé hangosabban és elkezdtem rázni a vállát hátha éberebb lesz tőle.
-Csinálsz egy kávét?-Motyogta és már le is hunyta a szemét.
-Csinálok, de addig kelj fel!-Simítottam meg az arcát és már tápászkodtam is.. Volna Ha nem lenne ekkora gyerek a hasamban.. Fúh istenem..-Ah..Öh..Ühh..-Adtam ki a hangokat miközben áltam volna fel, és mikor már majdnem sikerült, Ian hirtelen elkapta a kezem és visszahúzott az ágyba... Amikor is olyan heves csókba kezdett, hogy hirtelen nem hittem el, hogy ez a pasi 3 perce még aludt.. Felémtápászkodott és lehúzta rólam a pólómat, Élveztem ugyan, viszont nem értettem pontosan mit is csinál..
-Tudod, hogy nem lehet..-Suttogtam két csók közben.
-Tudom, de valahogy csillapít a vágyon, ha nincs rajtad ruha..-Mondta és belecsókolt a nyakamba..
-Hát nem tudom hogy vagy vele..-Mondtam és újra megcsókolt.- De ha rajtam nincs ruha..-Kezdtem bele ismét, de megint félbeszakított a csókja.-Akkor valahogyan..-Kezdtem már unni, hogy nem tudom végigmondani.-Jobban kívánlak..-Nyögtem ki szó szerint amikor a nyakamat csókolgatta és ellöktem magamtól.. Mentem csinálni kávét :)...
.
Épp igazgattam magamon a ruhámat amikor megláttam, hogy Ian néz.
-Készen vagy.-Fordultam oda hozzá.
-Ühüm..-Bólogatott fáradtan.
-Akkor induljunk.-Mondtam és már mentünk is, a megbeszélt helyre, ami egy kicsi gofrizó volt, itt a sarkon nem messze.
-Csaj vagy pasi a csősz?-Kérdezte Ian mikor a bérházban lefelé tartottunk. (Csősz= Bébicsősz, Ian sajátos szótárában)
-Pasi, De azt mondja Rebeka, hogy nagyon jól bánik a gyerekekkel, ők csak azért váltották le, mert Noah féltékeny volt rá.-Mondtam ki mire Ian lefagyott.. De úgy tényleg. Megállt a lépcsőn..-Hát veled mi lett?-Fordultam vissza amikor észrevettem, hogy nem tart velem.
-Ha rád mászik, én esküszöm...-Tette fel a mutató ujját fenyegetőzve de félbeszakítottam.
-Nanananananana... Álljunk meg. Nem azért volt féltékeny, mert rámászott, hanem azért, mert mindenkire féltékeny jó? Kissé birtoklási vágya van jó?-Értettem meg vele Noah egyetlen hibáját.
-Hát okéé.-Húzta össze a szemét-De!-Tette fel a mutató ujját megint.-Szemmel tartom.-Mondta ki összehúzott szemekkel.
-Ahogyan a szíved akarja kicsim.-Próbáltam lenyugtatni, és aranyosan mosolyogni, de ő csak elkapott és magáhozhúza lekapott... Ah pasik.. Mintha nem élvezném..:).
.
Sikeresen megbeszéltünk mindent amit kellett, és úgy látszik fel is vesszük ilyen alkalmi munkára. Csak akkor ismétlem, Csak is akkor ha nem vagyunk itthon valami Nagyon, nagyon fontos dolog miatt.
A gond az, hogy Ian fülébe bogarat ültettem, és azóta azt hiszi, hogy kavar velem... De ez tökmindegy, miszen alig lesz velünk ez a srác. Csak is akkor ha mi nem vagyunk itthon.. Amiből nem sok lesz, hiszen a lehető legtöbb időt szeretnénk vele tölteni..:)..