Georgi szemszöge
A tükörbe nézve erősen koncentráltam, hogy a szempillámra felvitt második réteg tökéletes legyen. Elégedetten hátra dőlve az egész arcomat szemügyre vehettem. A hajam művészi összevisszaságban hullott a hátamra és a vállamra. Nicole most felülmúlta önmagát, tökéletesre sikerült ez a csokoládé barna szín. Már untam a rózsaszínt. Ahogy végigsimítottam az arcomon, körmeimen megcsillant a vadiúj piros dögös körömlakk. Tudtam, hogy Harry megőrül érte. A felső és az alsó ajkamat egymáshoz dörzsölve egyenletesen eloszlattam vadító vörös rúzsomat. Az estét várva izgatottan keltem fel a székből. Fekete koktél ruhámat es térdig érő magassarkú csizmámat megigazítottam. Meglepetés lesz ez a ruha Harrynek, mert nélküle vásároltam. Az egyszerű ujjatlan ruha második bőrként tapadt testemre. A tükörtől elfordulva szemem sarkából megpillantottam ahogy a lámpafény szikrázva megcsillan fülbevalómon. Ez volt az egyetlen ékszer amit viseltem mert ruhám magasított nyaka miatt nyaklánc szóba sem jöhetett. A karjaimon pedig nem bírtam elviselni semmit. Utolsó mozzanatként egy-egy csepp parfüm került a pulzus pontokra. Még egy utolsó pillantás a tükörbe, kicsi ezüst levél táskámat vállamra kanyarítva kiléptem a szoba ajtón. Elindultam a lépcsőn, Harry nekem háttal ülve halkan telefonált. Nagyon titokzatos volt.. soha nem suttogott a telefonban. Épp befejezte a hívást, mikor a lépcső aljára értem. Teljes csendben álltam, de Harry mintha megérezte volna jelenlétemet, lassan megfordult. És a tekintete a csizmámtól indulva szép lassan végig söpört rajtam, majd megállapodott a szememnél. Csak álltunk és némán néztük egymást. Széttártam a karjaimat és így szóltam.
-Na? Jó leszek? - Harry mint aki révületből ébredt, megrázta a fejét.
-Hihetetlen vagy! Bár ha jobban meggondolom nem is kellene, hogy kiengedjelek az utcára ebben a ruhában a ragadozó pasik közé. - közölte velem. Mérgesen néztem rá, mire elnevette magát. -Nyugi nyugi csak hülyülök! - emelte magasba megadóan a kezeit, majd az orra alatt motyogva így szólt. -Vagy mégsem?
-Hallottam ám! - kiáltottam rá nevetve, majd felugrottam a csípöjére.
-Tényleg csodálatos vagy, szerelmem! - adott egy csókot ajkaimra.
-Köszönöm! Te is igazán jól nézel ki! - kacsintottam rá. -Egyébként mennünk kéne, nem? Megbeszéltem a többiekkel, hogy 22:30-ra ott leszünk a buli helyszínen!
-Megbeszélted velük? Tényleg?
-Igen. Baj?
-Jaj nem, dehogyis! Viszont akkor picit késésben vagyunk, szóval induljunk el! - mondta, mire csöngettek. -Ki lehet az? - kérdezte, majd ajtót nyitott.
-Sziasztok!
-Vera, Dennis! Ti is a buliba mentek? Jöhettek velünk! Épp most akartunk indulni! - mosolygott rájuk Harry.
-Nem! Beszélni szeretnénk veletek! - vigyorgott Veronika.
-Rendben, akkor gyertek be!
-Szia drága! - adtam két puszit barátnőm arcára. -Dennis! - öleltem át.
-Akkor egy picit késni fogunk, de sebaj! Hozzak valami italt?
-Nem kell semmi, Harry! Ülj csak le! Egy hatalmas hírünk van!
-Mondjátok csak! Kíváncsiak vagyunk!
-Szóval... képzeljétek el, hogy terhes vagyok!
-Micsoda? Jézusom csajszi! Gratulálok! Nagyon örülök nektek! - öleltem szorosan magamhoz barátnőmet.
-Te jó ég! Ez csodás hír! Gratulálok nektek!
-Apa leszek! - gördült le egy könnycsepp Dennis arcán.
-És ezt mikor tudtátok meg? - kíváncsiskodtam.
-Hát már pár hete úgy éreztem, hogy nincs valami rendben. Nem voltam túl jól. De tudtam, hogy ez nem betegség! Egyből arra gondoltam, hogy biztosan teherbe estem! Tegnap Denn épp a haverjaival volt, én pedig úgy döntöttem, hogy megcsinálom a tesztet. És... először el se hittem. Csak ültem, sírtam, és bámultam előre. Egy fél óra után magamhoz tértem és tudatosult bennem, hogy ez a valóság és tényleg anya leszek! - mesélte nekünk sírva.
-Jaj drágáim, annyira örülök nektek! Olyan jó szülők lesztek!
-Istenem.. olyan boldog vagyok! Amúgy mi is megyünk ám a buliba! Csak én nem fogok inni! - nevetett.
-Elvigyünk titeket?
-Kocsival jöttünk! - jelentette ki Denn.
-Jól van, akkor menjünk! - beszálltunk az autóba, majd elindultunk.
-Drágám, nem haragszol ha írok anyuéknak? - kérdeztem.
-Dehogy haragszom baby! Írj csak! Puszilom őket! - mondta kedvesen. A hátsó ülésről elvettem a laptopot és az ölembe raktam. Az egész családomnak boldog új évet kívántam és elég sokáig beszélgettem velük. Vissza tettem a laptopot, majd egy kicsit elbóbiskoltam. -Kicsim! Ébredj! Itt vagyunk! - simogatta meg arcom.
-Bocsánat, egy picit bealudtam. - kuncogtam a kezem mögött.
-Ezért ne kérj bocsánatot baba! - kiszálltunk az autóból.
-Harry! Hol vagyunk? Miért nincs itt senki? Olyan, mint hogyha az erdő közepén lennénk! Csak egy pici faház áll itt előttünk! De most komolyan, hova hoztál? - értetlenkedtem. Harryre pillantottam, mire elmosolyodott. -Szívem, válaszolnál?
-Ez egy meglepetés volt édesem! Ebben a kis faházikóban leszünk! Úgy gondoltam, hogy az első közös szilveszterünket töltsük kettesben! Örülsz? - kérdezte, mire megöleltem.
-Hogy te milyen édes vagy! Annyira Szeretlek! Hát persze, hogy örülök! - nyomtam egy apró puszit az állára.
-Na jólvan, elég hideg van, úgy hogy menjünk be! - követtem Harryt. Beléptünk a kis faházba és elmosolyodtam. Annyira otthonos. Egy nappali van, pici fürdő, mellékhelyiség és egy aprócska konyha. Kimentem a hátsó ajtón. Ehhez a faházhoz egy kerítéssel körbevett kis udvar tartozik. Illetve a házzal szemben egy kis tó áll.
-Csodás hely!
-Szerintem is! - mosolygott.
-Harry! Mi lesz a többiekkel? Mindenki minket vár!
-Nyugalom édes, már írtam nekik, hogy mi nem megyünk a buliba, mert én ide hoztalak téged, hogy kettesben töltsük a szilvesztert.
-Senki sem tudott róla? - kérdeztem.
-Senki! Csak én! - válaszolta. -Bejössz?
-Persze, megyek! - visszamentünk a házikóba. A nappaliban egy kanapé helyezkedett el, középen egy kerek asztalka, a sarokba egy kis komód, rajta egy tv.
-Milyen fura, hogy kevesebb mint 1 óra és 2024!
-Jézus, még kimondani is elképesztő!
-Hozok pezsgőt! - felállt a kanapéról és kiment a konyhába.
-Látom pezsgő mellé, bort is hoztál! - vigyorogtam.
-Naná! Hisz mindketten imádjuk! És én szoktattalak rá! - kuncogott.
-Szóval te vagy a hibás baby! - nevettem hangosan.
-Persze hercegnő, mindenért Harry a hibás! - nyomott egy puszit homlokomra.
-Így van! - kacagtam tovább. -Nem ám!
-Szeretlek Georgi! - húzott magára, majd elfeküdtünk a kanapén.
-Szeretlek Harry! - suttogtam, majd csókolózni kezdtünk. Harry elvett az asztalról egy távirányító szerűséget, majd megnyomott egy gombot, mire elindult egy zene. -Ez a dal annyira ismerős! - füleltem.
I was thinking all day. / Egész nap gondolkodtam.
On you baby. Just on you. / Rajtad baby. Csak rajtad.
I want to tell you. Now. Oh yeah. / Elakarom mondani neked. Most. Ó igen.
I want you. I need you. I love you. / Akarlak. Szükségem van rád. Szeretlek.
You do not call me. / Nem hívtál.
You do not write. / Nem írtál.
I do not understand. Oh yeah. / Nem értem. Ó igen.
I want to tell you. Now. Oh yeah. / Elakarom mondani neked. Most. Ó igen.
I want you. I need you. I love you. /Akarlak. Szükségem van rád. Szeretlek.
-Amikor Los Angelesbe voltunk, akkor vettétek fel a stúdióba ezt a számot ugye?
-Bizony baba! Na és mi a címe? - kérdezte kedvesen.
-I want you! - vágtam rá.
-Pontosan! - simogatta meg combomat. -Georgi! 10 perc!
-Jaj annyira izgatott vagyok! Ez az első közös szilveszterünk, minden olyan tökéletes, nagyon nagyon szeretlek téged, 2024 lesz és... - folytatni szerettem volna, de Harry mohón lecsapott az ajkaimra.
-Menjünk ki! - megfogtam a pezsgős poharakat, ő pedig a pezsgőt, majd kimentünk az udvarra. -Lesz még egy apró meglepetés!
-Tényleg? - csillantak fel a szemeim.
-Igen!
-Mondjuk, sejthettem volna. Te mindig meglepsz! Folyton! És mindig imádom a meglepetéseidet! - bújtam hozzá.
-Én meg imádlak meglepni, mert szeretem ha boldog vagy, nevetsz, jól érzed magad, felszabadult vagy! - simogatta meg arcom.
-Öntök pezsgőt jó? - kérdeztem, mire bólintott.
-15 másodperc! - ujjongott.
-Számoljunk vissza! 10
-9.. - suttogta.
-8.. - folytattam a visszaszámlálást.
-7..
-6..
-5..
-4..
-3.., 2.. , - mélyen egymás szemébe néztünk. -1.., suttogta a számba, majd azonnal megcsókolt. Az égen színes tűzijátékok jelentek meg. Tudtam, hogy ez volt az a meglepetés. Belemosolyogtam a csókunkba, majd Harry szorosabban magához rántott és mohón csókolt. Kezeim tarkójára vándoroltak, az övéi pedig a hátamra. Szerelmes nyelves csókot váltottunk. Lassan elhúzódtunk egymástól, és újra egymás szemébe néztünk. -Boldog Új Évet Georgina!
-Boldog Új Évet Harry! - kezünkbe vettük a pezsgős poharainkat és koccintottunk.
***************
Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet Kínvánok Minden Kedves Olvasómnak!!!❤❤❤
Puszi és ölelés; Georgi xx