𝐵 𝑅 𝐼 𝐴 𝑁 𝑁 𝐴
___________
Magasztalom Jamie-t, amiért úgy szervezte az egészet, hogy Micah mellett ülhessek. A fekete hajú, napbarnított bőrű szépség társaságában, minden eltöltött perc egy ajándék volt. A siralmas meccs ellenére is jól éreztem magam, és rájöttem, hogy mennyi közös van bennünk. Elmesélte, hogyan jött össze Jamie egyik csapattársával, én pedig bevallottam a titkos levelezéseket és azt, hogy Malrose megjelent a fotógráfia órámon. Imádott hallgatni mindenegyes részletet, én pedig imádtam mesélni róla. Mintha ezer éve lett volna.
Egy valami viszont kissé bicskanyitogató volt számomra, az pedig Corrie volt, aki késve huppant le Micah mellé. Emlékszem rá, mert ő bámult olyan gyilkos tekintettel, amikor edzés előtt a jégen enyelegtem Jamie-vel. Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy megfejtsem a csajnak, sok játkoshoz köze lehetett. Szegény Micah-t sajnáltam, amiért a lány annak ellenére a nyakán lóg folyton, hogy az újdonsült barátnőm folytonosan oltja, és nem rejti véka alá a véleményét róla. Ez így volt akkor is, amikor Corrie gonosz mosollyal az arcán megjegyezte, hogy nem vagyok több, mint egy újabb Malrose hódítás.
- Megtanít jégkorizni, miközben eljátssza a hőst. Gondolom előtte elvitt egy körre a motorján, amit alig használ, aztán meg meghívott ebédelni a kampuszon. Mindenkivel így csinálja.
Negédes mosolyától falra másztam, de nehezen folytottam el az elégedett vigyoromat. Fogalma sem volt róla, hogy Jamie ezek közül csak az egyiket csinálta velem, a közös ebéd pedig sosem volt randi, hanem közös rutin inkább. A különleges kávék és a séta az erdőben mind kivételes alkalom volt. Micah is pontosan tudta, hogy én más vagyok, és hangosan felhorkantva tette helyre Corrie egoizmusát.
- Persze, azokkal ezt csinálta, akiket csak megakart kefélni. Viszont egyikőjükkel sem tette soha hivatalossá.
Micah nevetése rám ragadt.
- Biztosan a te fiúd is tökéletes, Corrie.
Ezzel a mondattal zártam le a gyors eszmecserénket, amely láthatóan betalált nála, mert szerencsére csendben maradt a meccs hátralévő idejében.
Ezután a meccs heve engem is elragadt, főleg, miután Jamie gólt lőtt, bár az öröm nem tartott sokáig, mert valakik egyből elkezdtél egymást püfölni a jégen. Megkérdeztem Micah-t, hogy ez mindig ilyen-e, de a válasza egy nagy nem volt. A Columbiát megszállta valami vérszomjas erő, az már egyszer biztos. Minden alkalommal frászt kaptam, amikor Jamie verekedni kezdett. Azon gondolkodtam, hogy ha így folytatja, még csak egy búfelejtő szexben sem lesz része, mert mozdulni sem fog bírni.
Végül elvesztettük a mérkőzést, Micah én én pedig már vagy órája váruk az öltöző előtti büfénél a fiúkra, akik több, mint biztos, hogy világfájdalommal fognak kitérni hozzánk. Tudom, hogy Jamie számára fontos volt ez a meccs, én pedig szeretnék mindent megtenni annak érdekében, hogy feldobjam egy kicsit az estéjét.
- Örülök, hogy megismertelek. Nem sok barátnő jár el a meccsekre – sóhajt Micah. – Mondjuk ennek az oka az lehet, hogy szinte senkinek sincs komoly barátnője.
Hangosan felnevetek.
- Én is nehezen hittem el, hogy Malrose járni akart velem. Nem volt jellemző rá a kapcsolatosdi.
- Én nem – mosolyodik el. – Annyira tökéletesen passzolsz hozzá. Első ránézésre abszolút ellentéteknek látszótok, de pont ettől vagytok izgalmasak. A selyemfiú meg a vadóc csaj – sóhajtja színpadiasan.
- Mindig is azt hittem, hogy majd egy grafikus vagy egy másik fotós srác mellett kötök ki, de úgy néz ki az életnek más tervei voltak – vallom be. Persze hiszem, hogy mi alakítjuk a sorsunkat, de tudat alatt még magamat is megleptem a választásommal.
- Hiszel a sorsban? – kortyol bele a kis papírpoharas kávéjába.
- Abban, hogy mi magunk vagyunk a sors, és tudattalanul akár, de sokszor okozunk meglepetéseket magunknak – bólintok rá.
- Szóval, most ezt tetted? – rándul meg a szája széle.
- Igen, határozottan megleptem saját magam.
Megérzem, hogy valaki megáll mögöttem, és egy pillanatra azt hiszem Jamie az, de amikor megfordulok, egy magas, sötéthajú srácot pillantok meg.
- Te vagy Jamie Malrose csaja? - veti oda köszönés nélkül.
- Igen – vonom fel a szemöldököm. – És neked is szia.
Nem foglalkozik azzal, amit mondok, pofátlanul végigmér, miközben ujjaival végigsimít az állkapcsán.
- Gondolhattam volna, hogy valami történt vele, mert ennyire még sosem lehetett kihozni a sodrából.
- Zayne, húzz innen a francba! – rivall rá Micah. Biztosan nem Jamie csapattársa, mert felismerném, hisz elég jó az arcmemóriám, így arra gondolok, hogy talán a Columbiai csapattal van.
- Miaú – vigyorog rá a mögöttem álló lányra. – Üdvözlöm a pasid, édes. Ha megunnád, még mindig áll az ajánlatom!
Micah csak egy igen nőies horkantással válaszol, de érzem a testéből áradó feszültséget, pont ahogy Zayne szándékával is tisztában vagyok. Nem volt elég neki a jégen, itt is kiakarja borítani az ellenfelet. Miért nem elégszik meg azzal, hogy szabálytalanul nyertek, és húznak el a fenébe innét?
- Szóval – tér vissza rám ismét a figyelme -, csak megakartam köszönni, hogy megnyerted nekünk a meccset.
- Mi bajod?
- Jamie-nek úgy néz ki elég dögös figyelemelterelése volt – pillant rajtam végig ismét. – Fogalmam sincs, hogy kötöttél ki mellette, bébi, de az biztos, hogy valamit tud a puncid, ha komolyan tervezett veled – vigyorodik el, és tekintete felhívást kínál.
Éppen készülnék valamiféle epés megjegyzést tenni neki és faképnél hagyni, de ekkor hirtelen valaki elrántja tőlem. Jamie jelenik meg a semmiből, és Zayne pulcsiját a nyakánál megmarkolva áll az arcába. Hasonlóan magasak, és a testfelépítésük is kiegyenlített játszmát ígér, mégis rohadtul nem szeretném végignézni, ahogy a pasim szétver valakit, vagy ami még rosszabb, fordítva történjen meg.
- Jamie – fogom meg a karját, de lerázza magáról.
- Mi van, Malrose! Azt hittem, nem jelent gondot, ha cserélgetünk. Mit gondolsz, elvihetem egy körre a csajod? – vicsorog Zayne.
Nagy hiba. Jamie egy jól irányzott mozdulattal behúz neki, ekkor pedig elszabadul a pokol. Micah valaki nevét kiáltja, ekkor pedig Ryker, Jamie egyik csapattársa, és Troy jelenik meg a semmiből, hogy szétszedje a két srácot.
Kővé dermedve figyelem őket, miközben remegő térdekkel állok ott teljesen tehetetlenül.
- Húzz innen a francba, Zayne! – dörren rá Troy, mire a srác a hajába túr, és egy utolsó nekem szánt kacsintással végül lazán hátat fordít nekünk. Tudom, hogy itt valami több volt, mint szimpla ugratás. Zayne fájdalmat akart okozni, de fogalmam sincs, mi történt kettejük között, hogy ekkora káoszt robbantott ki az élcelődése. Jamie felmordul, de Ryker visszarántja.
- Baszd meg! Szedd össze magad. Egy csaj miatt így kiborulni? - Ryker rám pillant, és a dühét megbánás váltja fel. – Ne haragudj, Brianna, nem úgy értettem.
Jamie gyilkos tekintettel mered rá, én pedig összeszorítom a számat.
- Mi a fene történik itt? – jelenik meg egy magas, őszes hajú férfi, aki tudomásom szerint az edző. Pont jókor. Amikor mellénk ér, értetlenül néz végig rajtunk, és a fejében pillanatok alatt összerakja a kirakós darabkáit.
- Zayne tiszteletlen volt Briannával.
- Kivel? – kérdezi az edző, majd rám pillant. – Ó. – Erősen megszorítja az orrnyergét, és fáradt sóhajt hallat. Hangja szigorú, tekintélyt parancsoló. – Húzzatok vissza az öltözőbe idióták! – dörren rájuk. – Nem végeztünk még, és ezt pontosan tudjátok. Még egyszer nem akarom meglátni, hogy jelenetet rendeztek – mutat rájuk fenyegetően.
Az edző tekintete meglágyul, amikor visszafordul hozzám.
- Sajnálom. Mindenképp értesítem Zayne edzőjét az incidensről.
Esélyem sincs semmit mondani, mert az edző visszarángatja magával a fiúkat, én pedig Jamie hátát bámulom, ahogy távolodik tőlem.
- Mi a fene történt? – kérdezem halkan.
- Jamie tavaly lefeküdt Zayne barátnőjével, de nem tudta, hogy a lány foglalt – válaszol Micah. – Azóta folyton beleköt, amikor csajjal látja, de most sikerült először ténylegesen felhúznia.
- Miattam.
- Ne okold magad – karolja át a vállam.
- Nem is teszem – fordulok felé. – Nem az én hibám, ez a srác egy seggfej. Remélem Jamie nem kerül bajba.
- Byer edző csak átmossa az agyukat, ne aggódj. Gyere, menjünk! Jó ideig nem fognak kijönni onnan.
Írok egy üzenetet Jamie-nek, hogy megbizonyosodjak róla rendben van-e, és felvetem neki, hogy találkozzunk nála.
Szinte egyből megkapom az üzenetét.
J: Inkább ne
Összeszorul a gyomrom. Számítottam rá, hogy talán egyedül szeretne lenni, hogy lenyugodjon, de az elutasítás mégiscsak fáj. Egészen addig, ameddig meg nem kapom a következő üzenetét.
J: Inkább menjünk hozzád a koliba. Szeretnék kettesben lenni veled. Csak veled!
●
"nem tehetek úgy, mintha minden rendben lenne, mégis szeretnék kicsit elmerülni abban, hogy minden rendben lenne..."