Vakító múlt /Bejezett/

By ismeretlen_lany155

30.7K 985 90

Az én nevem Emily Blue.16 éves vagyok egy szar múlttal a hátam mögött.Hogy mire készülök? Jó kérdés,de az biz... More

-Ismertető-
-Költözés-
-vásárlás-
-Megláttak?-
-Első nap 1/3-
Másik könyv
-Első nap 2/3-
-Első nap 3/3-
-Bunkó motoros srác-
-Megint ő?Ki ő?-
-Kicsi balhé-
-Ez egy perverz állat!-
-Szedd össze magad!-
-Fájdalmas múltam-
-Hát te mégis ki a franc vagy?-
-Hello sminkkészlet-
-Dühös tanárnő-
-Munka,munka és munka-
-Csodás nap-
-Új könyv-
-Buli?-
-Ezt nem így terveztem-
-Sötétség fogságában-
-Zárkában-
-Nem biztos-
-Új lány-
-Tesi óra-
-Max-
-Ismeretlen fiú-
-Forró levegő-
-Ezt elcsesztem-
-Eresszük ki a gőzt!-
-Egy jó nap-
-Vallomás-
-Felhők között-
-Francba-
-Testvér-
-Idő-
-Ugye nem hitted?-
-Menni fog?-
-Aggódtam érted-
-Azért megyek,hogy újat építsek-

-erdei bújócska-

612 22 4
By ismeretlen_lany155

A nap megnyugtató sugaraira kellek.
Na persze,arra a rohadt ébresztőre keltem fel.
Megakarok fordulni,de egy kar megakadályoz.
Ace.Még nem kelt fel.Karja derekamon pihen,arca nagyon közel van nyakamhoz.Meleg lehellete kiráz.
Nyelek egyet.Egyszer engedtem ilyen közel magamhoz valakit.

-Visszaemlékezés-
"Egy szép tavaszi nap volt.A virágok csodaszépek voltak.
Boldogan sétáltam a suliból ki,mint mindig Derek ott várt rám.
Őrült szerelmesnek tartottam magam.
Derek folyton elvarázsolt a mosolyával,magába bolondított.
Szaladtam felé majd ő felkapott és megpörgetett.
Mosolyogva szemlélt engem.

-Milyen volt a napod,Em?-mindig így hívott,különös kedvességel szólt hozzám.

-Elfogadható,neked?-kérdezem csillogó szemekkel.

-Eltelt,nagykn hiányoztál szivem-derekamra fonta kezeit és megcsókolt.

××

Nála laktam.Este mindig együtt aludtunk.
Nem ismertem régóta,de rögtön bíztam benne.

-Gyere,bújj ide-mondta maga mellé intve.

Az ágyra kucorodtam,mellé.Éreztem a testéből áradó hőt.Átkarolt és így aludtunk el.
Reggel karja derekamon pihent.Nyakamban szuszogott.
Nem is sejtettem,hogy az nap tönkre megy az életem.Csak mosolyogtam.Mit sem sejtve."
-Vége-

Ace kezét megfogva próbáltam felemelni magamról,hogy kimásszak.
Magamban fohászkodtam azért,hogy ne keljen fel.

Felemeltem,és kicsuszantam volna,egy morgás kiséretében erősen vissza húzott maga elé.
Kicsit hátra fordítottam és egy élénk szempárral néztem szembe.
Gyorsan elfordultam és kimásztam mellőle.

-Én nem az ágyban aludtam el-adok szavakat értetlenségemnek.
Álmosan megdörzsöli szemét és íriszei rám pillantanak.

-Nem is,én raktalak fel.-közbe akarok szólni,de nem engedi-Nem hagyhattam,hogy ott aludj.-rázza neg a fejét.

Bólintok és ruháért kutakodok.

-Készülődnöd kellene,nekem iskolába kell mennem.-mondtam tényszerűen.

Ruháimmal a kezemben megyek a fürdöbe.Veszek egy zuhanyt,hogy felfrissüljek,átöltözök.
Egy nagyobb méretű,elnyűtt, sötét színű poló.Egy szakadt régi farmer.
Alá egy hálós harisnya mellé és bakancs és kész is vagyok.

Ace is felöltözve várt.

-Te hány éves vagy?-kérdeztem miközben Maxnek adtam reggelit.

-18.

-Ide jársz suliba?-kérdezek tovább a pultnak támaszkodva.

-Nem,még- mondja a végét szinte alighalhatóan.-Nem tudsz lerázni..,szóval majd még találkozunk.-mosolyt villant és lelép.

Nagyon sok kérdésem lenne még hozzá.Lesz még alkalmam feltenni?
Bár,hogyha azt mondta,hogy találkozunk akkor..én hiszek neki.
Najó ez fura tőlem hallani.

-Max!

Pár másodperc múlva megjelent mellettem.
Adtam neki reggelit,kicseréltem a vizét,s vállamra kapva a táskát elindultam suliba.
A portással nem is foglalkoztam amikor bementem az épületbe.Teremben nem annyira foglalkoztak velem.Jó ez így.
Az osztálytársaim hangoskodása miatt (részben) bedugtam a fülembe a fülhallgatót.
Mikor a tanárnő egészkor megjelent akkor a készüléket kihúztam.
Nem lenne jó megbukni az plusz egy év.Hirtelen nagy csönd lett,majd susmorgást hallottam.Gyanakodva pillantottam föl,miközben keresgéltem a cuccom.
Annyira meglepődtem a látványtól,hogy belevertem az asztal sarkába a fejem.

-A kurva élet!-káromkodtam hangosan.Erre a szépséges megnyilvánulásomra,mindenki rám kapta a tekintetét.
Ezt jól elintézted Emily.

-Szeretne valamit Blue?-kérdezte erélyesen a tanárnő.

-Nem,tanárnő.Sajnos nem olyan mint ön.- mondtam gúnyosan,de szememett nem rajta tartottam.

Mellette lévőket kémleltem.Az egyik visszafojtotta a mosolygását,míg a másik komolyan kisebb nevetőráncokkal a szeme mellett nézett engem.Majd a tanárnőhöz fordult.

-Igazgató úr,mit szeretne?-kérdezi.Jól beégett egy átlagos diák miatt.Magamban nevettem egyett.

-Igen,köszönöm.Bocsánat az óra zavarásáért,de elszeretnék vinni valakit.

-Kit?-vonja fel szemöldökét a tanárnő.

-Emily Blue.-jelenti ki egyszerűen.

Én meg átkozom az égieket,hogy mindig kiszúrnak velem.
Háborgás hallatszik legfőképpen a lányok felöl.

-Mi van?-flegmán mondom.És reménykedek,hogy nem kell kettesben lennem a mellette álló fiúval.

-Te ismered Ace-t,ő az új diák az iskolában és neked a feladatod körbe vezetni.Külön akart téged-teszi hozzá mellékesen.Rohadjon meg úgy ahogy van!

Ránéztem a sötét hajúra,amit ő is észre vett.Belenézett a szemembe és onnantól nem tudtam elszakítani tőle.Mosolygott egyet.A többi lány majd elolvadt.Kifogom nyírni..
Közben zakatolt a fejem mert tudtam,hogy képes kivoncolni innen vagy irtó kínos helyzetbe hozni mindenki előtt ami helyzetemre nézve nem tenne jót.

-Oké.-sóhajtok-Mennyi időnk lesz?

-A mai nap,nem lesznek óráik.Amint végeztek mehetnek,de nem szeretnék kifogásokat hallani utána.
Jó lassan pakolom a cuccom,hogy húzzam az időt.
Az igazgató a folyosón még pár dolgott mondott majd ott hagyott ezzel.
Feszülten álltam.
Csípőmre tettem a kezem.

-Muszáj volt engem említened?!-kérdezem mérgesen tőle.

-Megtehettem volna,de jobb volt hamarabb találkozni,sőt most nagyon sok időnk van. -mondja mély hangjával.
Közelebb kép mire hátrálok.

-Minden nap találkozni fogunk,készülj fel.-szemembe néz sötét szemeivel.-Most pedig lógjunk el-kapja el derekam és magához ránt.

-Eressz el!!Iskolában vagy seggfej.Mit képzelsz??-visítok fel és folytatnám a szidást de ő lejebb hajol felém és számra teszi mutató-és középsőujját.

-Shh.Nyugi van-néz rám pimasz tekintettel ekkor esik le,hogy még mindig nagyon közel van hozzám.

Kissé elpirulok,elfordítom fejemet.

-Oh,nicsak.-kezdi vidám hangján-Csak nem a megtörhetetlen Emily Blue elpirult?Ha ez kitudodna..-duruzsolja fülembe mire nagyot dobban a szivem.
Élvezi a szemét,hogy ő az egyetlen aki hatással van rám.

Kitépem magam karjai közül,most hagyja is.

-Mit akarsz már?-gondterhelten nézek rá.

-Gyere el velem,sok időnk van.-hangja perverzé válik.

-Na nem!Beviszel az erdőbe azt megerőszakolsz,álmodozz csak.-beleverek egyet a vállába.

-Ugyan nem erőszak ha te is akarod-pillant rám pajzánul.

Majd teljesen átvált.

-Na kérleek-könyörög nagy szemekkel nézve rám.Mint egy játékért könyörgő kisfiú.Nem hiszem el,hogy ezt veti be.

-Hah,jól van most az egyszer belemegyek-emelem fel az újjam-Csak most!És ezt fejezd be ezt a szemeddel-mutatok zavartan rá.Olyan furcsa még mindig a helyzet.

-Igent mondtál nincs vissza út-mondja vidáman mire furán nézek rá,de figyelmen kívül hagyva engem kezd elrohanni.

-Hallod,hova mész?Itt ne hagyj!-bár nem félten volna,de ha már kirángatott óráról és könyörgött ne fusson már el.

Sóhajtok.Mikbe visz bele ez a srác?És persze,hogy utána futok,méghozzá előveszem kicsit a képességém is.
Erdőig tudom követni,de hamar indult és elvesztettem.
Komolyan meg kell keresnem ezt a hülyét?Nem hiszem el..
Össze vissza forgolódok és sétálok beljebb.Hol az istenibe lehet kérdezem folyton.
Egy nagy bokor mögül reccsenést hallok.

-Meg vagy-sétálok a bokorhoz,de döbbenten hátrébb is ugrok.

Egy óriási farkas ugrik elém.Korom fekete szőrével nappal nagyon kitűnik.
Nem biztos,hogy bántana,de nem vagyok naív,ha nem evett ez az állat ma akkor én vagyok az eledel.
Magabiztosan,dominánsan lépked felém.
Elkezd körözni körülöttem menve.
Nem csinálok semmi hirtelent várok.
Hirtelen megáll,támadó lépésbe helyezi lábát és ugorna rám,de gyorsan átváltozok és én terítem le.

Teljesen ellentéte vagyok kívülről.De nem ez a legfontosabb.
Leszorítom majd leugrom róla és elkezdek rohanni.A fák közé.
Nem érzem olyan veszélyesnek,mint kéne.
Valaki leterít oldalról,nem fájdalmasan, de meg érzem.
Rám tehénkedik,és látom a tekintetén,hogy nem ölni akar.Játszik.
Játszadozzon mással,baszki.
Mérgesen morogva két lábammal ellököm.

De ugyanaz, újra újra levisz a földre.Kezd elegem lenni.Nem hiszem el,hogy egy sima farkas nem hagy békén.
Megakarom harapni hátha elmegy,de farkas helyet már egy földön ülő széles vigyorú Ace-t találok.

Elnyílik a szám a csodálkozástól,majd méregtől felpumpálva lekeverek neki egyet.
Fájdalmasan felszisszen én arcához kap kezével.

-Ezt most miért?-nézd kérdőn,hangja szokottnál rekedtebb.

-Szerinted?!Kereslek aztán farkas alakba játszadozni akarsz velem!
Nem hiszem el,hogy hülyét csinálsz belőlem!!
Komolyan mit képzelsz?? Bazdmeg... - morgok.

Sziasztok!Nincs mentségem arra hogy ilyen későn jött a rész.Remélem azért megértitek.:)
Visszajelzéseket írjatok légyszi mivel kicsit elbizonytalanodtam,hogy nektek mennyire tetszit eddig a sztori.
Szoval jöhetnek a kommentek.
Jó pihenést nektek<3

Continue Reading

You'll Also Like

144K 10.4K 57
Márk és Milán a 2 démonmacska. Egy küldetés keretei között megismerkednek az elszökött omega vérfakassal. Az élet különféle akadályokkal állítja őket...
4.2K 261 21
Te félsz a sötétben? Nem? És, ha azt mondom szörnyek lapulnak benne? Angel Garcia tudja miféle lények rejtőznek az éjszakában. A szüleit vámpírok ölt...
82.9K 1.7K 18
Az első alkalommal, amikor megtörtént, lehetetlen csodának tűnt. A számlák halmozódtak, és összeadva több pénz kellett, mint amennyit valaha is meg t...
Offline By zitablack

Teen Fiction

445K 30.9K 43
A tizennyolc éves Nina Davis az egyedüli forever alone a barátnői között és már nagyon unja, hogy ettől magányosnak érzi magát - de nem ismer egyetle...