Az én nevem Emily Blue.16 éves vagyok egy szar múlttal a hátam mögött.Hogy mire készülök?
Jó kérdés,de az biztos,hogy őrültségre.
Egyáltalán nem vagyok átlagos.
Miért?Itt a válasz:
Vérfarkas vagyok és nem félek használni a karmom.
És ez még a legkis...
Nem foglalkoztam azzal,hogy lehet néznek.Nem is fordultam vissza megnézni milyen arcot vághatott a srác kinek nevét még mindig nem tudom.Igazából nem is izgat. Most végre megtaláltam az órarendem és meg is kerestem melyik teremben lesz az órám.301.-es terem és rajz.Na szupi végre egy óra amit kibirok.
-Sziasztok gyerekek.Ma rajzolni fogunk.-jött be a férfi tanár.Furcsa volt,hogy így köszönt.A tanár körbenézett és meglátott engem.-Na!Végre találkozhatok az új diákommal.Te még nem ismersz,én leszek az osztályfőnököd.-mutatkozott be.
-Jó napot!-köszöntem röviden.
-Öhm hát jól van..-jött zavarba.-Kezdjük is az órát.Lehet választani,megmondom milyen témáról kell rajzolni vagy mindenki azt rajzól amit szeretne.-mondta.
Mindenki elkezdett bekiabálni.Végül a tanár a második opciónál döntött.
Nem tudtam mit szeretnék rajzolni ezért csak elkezdtem rajzolni,nem figyelve annyira mit is csinál a kezem.Füllhallgatómat beraktam és elindítottam egy lejátszásilistát.
Óra végén a tanár beszedte a lapokat és mindegyiket felemelte. Nem figyeltem meg az összeset csak a vége felé néztem a rajzokat.Egyik sem volt annyira hejsze-hurca csak oda firkantottak valamit.Az enyémet is felmutatta a tanár.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Ezt kirajzolta?-kérdezte meg.Csak felemeltem a kezem.-Nagyon szép munka.-biccentett nekem.
Az utolsó rajz következett.Ki is csöngettek,elpakoltam épp csak egy pillantást vetettem a rajzra,de elakadt a lélegzetem.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Remélem nem azt jelenti amire gondolok.Bár aki csinálta,lehet véletlenül vagy direkt,nem tudom,úgy csinálta hogy ne lehessen felismerni aki rakta van. Biztos csak én képzelem bele,és semmi köze nincs senkihez. Igen ez történt. Aha meg a nagy lószart.Ennyire naiv nem vagyok.80% százalék van arra,hogy valaki rájött,hogy egy lány a "különleges betolakodó farkas".És ez nem jó nagyon nem jó,tekintve,hogy kevés új lány jött,és fehér a hajam és még sorolhatnám.
Bajban vagyok.
A következő órákra nem figyeltem annyira amennyire kellett volna. Haza felé inkább nem mentem az erdőbe csak mellette lévő ösvényen sétáltam. Zenéthallgatva ballagtam.
-Nem igaz hogy ma sem tudok majd kimen-akadt el a gondoltam menetem mikor valaki mellém sétált.
Egyből kirántottam a fülhallgatóm és ránéztem.Persze,hogy a motoros srác volt. Morogva folytattam utamat.
-Szia,úgye tudod kislány,hogy itt veszélyes közlekedni?-kérdezte enyhén gúnyosan.
-Aha persze.Amúgy megtennéd,hogy nem zaklatsz egész naphoszatt?-kérdeztem indulatosan.-Mellesleg arrébb mehetnél.-mivel olyan szorosan sétált mellettem,hogy karja néha hozzám ért mire a hideg kirázott.
-Oh, nem csak zavar?-kérdezte pimaszul és közelebb hajolt hozzám.
-De zavar!-löktem távolabb magamtól.
-Milyenkár.Pedig nem tudjuk akkor megcsinálni azokat a dolgokat amiket a fejemben kiterveltem.-vigyorgott perverzen.
-Milyenkár,hogy én ezt pont lefosom.Velem aztán semmit nem fogsz csinálni,ha rajtam múlik.-mondtam rápillantva mérgesen.
-Ezért nem múlik rajtad-mondta és maga felé fordított és neki döntött egy fához.
-Engedj el! Most!-kiáltottam rá.
-Mást is csinálhatnál a szép kis száddal.-nyalta meg ajkait.
-Barom!-csattantam fel és jó erősen beletérdeltem érzékeny pontjába.-Ha még egyszer hozzám érsz megbánod.-néztem rá fenyegetően. Ő csak összeesve nézett rám.
Mielőtt észhez kapott volna gyorsan elszaladtam.Nem annyira akarta,hogy megtudja hol lakom.
