Ha a határok elmosódnak

Tényleg?

Peter és Lydia léptek be a szóbába, majd lassan mindenki más követe. Egy kivételével, vagyis az egyik iker tényleg elment..
-Tudsz rajta segíteni? - kérdezi Scott aggódó hangon.
-Ha meg harapnám az segítene rajta? - kéri újból, mire Peter közelebb lép. Furcsán néz rám de ez most valószínűleg a helyzet miatt van. Akkor is soha nem szeretem miatta van ez az egész és olyan furcsa.
-Ahogy látom ő most egy pofont se élne túl. De van egy ötletem. - mondja majd előre lép meg fogja Scott kezét majd a karmai elő jönnek.
-Mászunk a fejébe. - mondja mire újból el  hagyják a szobát.

Most ezt hogy értette hogy másznak a fejembe? Na de úgy is meg tudom, de 3z a személy mintha aggódnia vagy nem is tudom. Újra vissza jöttek majd Lydiát mellém ültették a kanapéra Scott pedig ahogy hallom mögénnk lépett. Egy erős fájdalmat érzek majd ugyanabban az óriási fehér szobában találom magamat. Ugyanott mint ahol legelőször voltam és valami furcsa játékkal játszik felém szemben. A pólyába be tekert személy.

Nem telt sok időbe mire ő ált nyerésre amikor is hirtelen a nevemet hallom de a fejemet nem tudom arra fordítani. Majd egy üvöltést hallok mire meg mozdult a fejem Lydia és Scott állnak a távolban. Vagyis el jöttek értem tényleg és ki tudok innen jutni. Vissza nézek a játékra majd le söpröm az összes dolgot róla mire el ordítja magát a "játszós" társam.
Újra sötétség majd...