Halálba és vissza

1.7K 70 1
                                    


Nincs olyan érzésem mintha meghaltam volna. Jó azt mondták kell keresnünk valamit amivel megtudjuk őket találni.
Valami nagy fát vagy mit. Ebbe engem nem igazán avattak be. Csak hogy ott van a legtöbb "természetfeletti" erő. Az erdőben egyre mélyebbre megyek, valószínűleg ez az-az éjszaka. Amikor Scott farkas lett. Igen meg harapták de ezt még mai napig nem tudjuk hogy ki is volt.

Nem értem hogy miért is kerültem ide, mondjuk akkor láthatom hogy mi is történt. Hm... gondolkodom el hirtelen a nagy csendet beszélgetés váltja fel. A hang irányába fordulok ez most komoly? igazából biztos időt utaztam, (jó mondjuk ezt tudom). Ott látom Scott-ot és magamat baker de szarul állt ez a haj keserűen el mosolyodok. Vagyis újra láthatom mi is történt akkor, hogy én ennek mennyire örülök..

Azokon a fejeken röhögni kell de nem szabad észre vesznek. De komolyan gondold el amikor két tini majdnem szívrohamot kap a félelemtől. Meg jelenik az az izé és közelít felénk, feléjük.
Még harapjak Scott-ot, na de hogy az a foszer milyen csúnya. Utána mintha kislányok lennének úgy futunk el. Valahogy ketté váltunk Scottal. Aztán apába botlok, még mai napig nem tudom miért volt ott.

Beszélgetnek és meg próbálok nesztelenül eltűnni jó, ez nem jött össze. Ide kapják fejüket gyorsan hátrálni kezdek. Majd valaminek beleütközök jé megvan a nagy fa. Érzem ahogy levegőért próbálok kapkodni, majd újra ott találom magamat a többiekkel. De nem értem miért áll mindenki felettem.
-Am miért áll mindenki körbe? - tekintek érdeklődve körbe. Derek éppen száját törli de hogy miért azt nem tudom.
-Kissé szívrohamot okoztál nekünk Stiles. - mondja a kurúzsló.
-Te voltál lent a legtovább, még akkor se jöttél fel amikor a többiek már felleted álltak. Így ki húztunk de nem lélegeztél - amúgy milyen meglepő a halálnak éppen az a lényege gondolom magamba.
-Így újra kellet éleszteni - fejét oldalra dönti Derekre. Vagyis ő és én, úgy számítva csókolóztunk. Gondolatomba bele pirultam. Persze mindenki észre veszi, jó Stiles ez nem nagy dolog csak éppen egy álmod vált valóra.

Meg próbálok felállni de össze csuklók, a földdel való találkozástól Derek erős keze ment meg. Jó soha többé nem fürdök.
De amúgy miért pont ő Scott itt áll mellettem. Még mindig fog megint vörösödök.
-Köszönöm - mondom majd el lépek tőle.
-Na és még találtátok?-kérdi "doki".
-Ja én nagy fába ütköztem -mondom.
-Rendben mi is. - Scott mondja
-Tudom hol van az a hely csinálok egy térképet és párosával indulunk. - ok doki.
Igaz Scottal jó társaság vagyunk.
-Scott Lydia, én Allison, Derek, Stiles. - bolgatok oké, mivan!??,! Én örülök a legjobban hogy vele vagyok de ő közel s távol utál. Nézzek rá és tömör undort láttok. Tudom hogy az vagyok de ez tőle fáj.
-Remélem nem baj ha kicsit később indulok. - mondom, és ők elindulnak


Derek szemszög:

Igazán semmi kedvem nincs ide vissza jönni, de Scott meg kért. Na de a haverja Stiles valami különös valami furát érzek vele kapcsolatban. Ma reggel érkeztem beszéltük Scottal hogy Stiles apja szerintük el tűnt de ő ezt nem mondta neki míg nem biztos. Követem őket az őrsig. Pár percet voltak bent majd jönnek ki. Fura ezt a gyereket így látni. Scott jön lassan felém és egy jelvényt nyújt ide, vagyis igazunk volt. Lassan indul barátja felé majd mutatja meg. Láttom ahogy lábai meg remegnek és elájul. Időben kapom el. Ez a gyerek még jobban levan fogyva.

El indulunk a kurúzsló felé. Kicsit aggódok (ja tudom a nagy Derek aggódik de valami különös ezzel a gyerekkel) már lassan több mint 2 órája nincs magánál.
20 perc múlva mocorgást észlelek majd felébred. Most kicsit később itt állok és várom hogy le nyomja a víz álla, remélem nem lesz bajuk. Órákat vártunk majd szép lassan felszínre jött Scott és Allison de ő még mindig nem. Vártunk egy 10 percet majd ki húztuk a vízből.
Nem lélegzet ezért újra kellet éleszteni valamiért erre engem választottak.
Ez különös mi ez az érzés mi húz.
Lassan de felébredt de nagyon kába, próbált felállni de nem igazán ment neki.
Majdnem elesett de el kaptam. Valamiért vörös az arca.. Párba osztottak minket. Amúgy is lehet tudni milyen arcom van de amikor gondolkodók akkor na..
Sokkal csúnyábban nézek. Most így néztem rá is.
El indulunk de ő később jön. Remélem nem lesz baja.

Igen megint a nagy Derek aggódik, de valami különös érzés van felé azóta...

Ha a határok elmosódnakWhere stories live. Discover now