Egy vérfarkas társának naplója

38. fejezet

Másnap egyik kisvárost hagytuk magunk mögött a másik után. A kisbuszban Mrs. Parker vezetett, mellette elől Eva. Jay és Audrey között ülve próbáltam én is megfejteni, csakúgy, mint a többiek, hogy pontosan hol van az úti célunk.
- Mondom, hogy már bőven elhaladtunk - győzködte az anyukáját Ash mögöttem előre hajolva. Mrs. Parker fáradtan sóhajtott.
- Ne kezdd el megint! - szólt a lányára.
- Várjatok! - hallottam Gary hangját, majd láthattam a fejét is, ahogy ő is követi barátnője példáját és előrehajol. A kezében a mi világunk térképe. - Mi most... - nézett ki az ablakon Jay feje mellett, hogy elolvassa a tábláról, ami előtt elsuhantunk - itt vagyunk - mutatott rá a térképen egy pontra. - Oakland - jegyezte meg biztos, ami biztos alapon.
- Ha mi már Oakland-ben vagyunk... - kapta ki a térképet Gary kezéből Audrey.
- Még 10 km - szakította félbe Gary, hogy pontosítsa a tartózkodási helyünket.
- Jaj, fogd már be! - csitította le a vámpír-lány. Gary mérgesen nézett Audrey-ra, de ő rá se hederített. - Akkor itt lesz - mutatott meg a térképen egy erdőt Oakland mellett.
- Hadd nézzem - kérte Mrs. Parker.
- Van nálatok egy toll? - fordult körbe Audrey amennyire tudott. Eva kinyitotta a kesztyűtartót, majd egy kék golyóstollat nyújtott Audrey-nak, aki bejelölte az erdőt és előreadta Ash anyukájának. Mrs. Baker lehúzódott egy szupermarket parkolójában és szemügyre vette a térképet.
- Ez lesz az! - jelentette ki végül. - Szép volt, Gary. Körülbelül 20 perc autóval, onnan pedig mehetünk gyalog - nyomta Eva kezébe a térképet és már be is indította.
- Amúgy - szólaltam meg - az elmondásotok alapján, ők erről, hogyhogy nem tudnak?
- Nem lehetünk biztosak benne, hogy nem tudnak - felelte Eva.
- Lehet, hogy csak nem akartak minket belekeverni - vonta meg a vállat Audrey.
- Hogy ne akarnának minket bevonni, ha a boszorkány a Gyémántot kaparintotta meg, amiért mi felelünk?! - kérdezte idegesen Jay, Audrey-ra nézve.
- Jól van, na! - tette fel a kezét védekezően. - Ez pusztán csak feltételezés volt.
- Elég logikátlan - jegyezte meg Gary, mire Audrey felkapta a vizet.
- Már elnézést, de nélkülem nem igen jöttetek volna rá, hogy az őrzőkhöz menjünk!
- Mire vársz, dicséretre? Veretes sem meg a vállad?
- Mondjuk szerintem egy kis tiszteletre várnék!
- Gyerekek! - szólt hátra Mrs. Parker.
- Azért, mert rájöttél valamire? - hagyta figyelmen kívül Gary Mrs. Parker-t.
- Nem, te hülye!
- Hülye?! - szállt be a vitatkozásba Ash. - Egyedül te vagy itt a hülye!
- Azért, mert vámpír vagyok?! - emelte fel a hangját Audrey.
- Fogjátok már be! - üvöltötte Jay.
- Köszönöm - nézett hálásan a visszapillantó a Mrs. Parker. Jay folytatta.
- Emlékeztetnélek titeket, ma telihold lesz. Hiába adjátok be azt a szart, aki mostantól megszólal megismerkedik elég közelről a fogaimmal!