Váratlan fordulat

333 19 0
                                    

- Hogy mi van?! - kerekedett ki Ash szeme. - Ki kell jutnunk innen!
- Mikor robban? - kerdezte Gary.
- Passz - csovalta a fejet Jay.
- Itt van a vesz kijárat lépcsője - néztem ki az ablakon.
- Francba! Minden ablak zárva - ütött ököllel a falba Jay.
- Törjük ki - határozta el Ash.
- Ha mindenáron a sebeszetre akarsz menni, hajrá - nézett ra Jay.
- Nincs más választásunk - álltam Ash mellé.
- Talán egy van - gondolkozott Gary. Álljatok hátrébb, az ablak robbanhat - figyelmeztetett minket, mi pedig az ablakból legtávolabbi pontig, egészen a falig hátráltunk. Jay hátulról atolelt. Ez totálisan romantikus pillanat volt, annak ellenére, hogy egy be voltunk zárva egy lakásba ahol egy bomba is volt a tarsasagunkban, de a szívem így is hevesebben kezdett verni. Gary az ablak ele emelte a kezet és erősen koncentrált. A fák lombjait látni lehetett, hogy a szél egyre erősödik. Két lehetséges opció volt. Az egyik, hogy kirobban az üveg az ablakból, a masik, amiben bíztunk, hogy egyszerűen csak ki csapódik az ablak. Nos, hát a kettő keveréke történt. Hortelen kicsapodott az ablak, de a csapodastol az üveg is kirobbant a helyéről. Jay hatra fordított, így őt érhettek volna a szilánkok. Gary éppen időben leugrott és szerencsére Ashnek sem lett semmi baja.
- Jól vagy? - kérdeztem Jaytol.
- Kutya bajom - legyintett mosolyogva.
- Valami ketyeg - fülelt Ash.
- A bomba! Nyomás! Ki az ablakon - sürgetett minket Gary. Elsőnek Ash mászott ki és ügyesen átlépett a lepcsokre. Ezután sorban követtük öt és sietősen lepkedtunk le a lépcsőfokokon. Alighogy leértünk felrobbant a bomba. Nem okozott nagy kárt, de ha bent maradtunk volna, tuti ott is maradunk.
- Szép volt - csokolta meg Ash a barátját.
- Kosz.
- Most mit csináljunk? - néztem Jayre.
- Előrrébb hozzuk azt a vámpír vadászatot. Az autóba, mindenki! Indulás! - unszolt minket, mire mind a négyen vissza futottunk a kocsihoz, ám ott társaságunk akadt. Az a férfi volt, aki a kulcsot adta.
- Basszus, hogy a rohadt életbe nem vettem észre?! - kerdezte leginkább saját magától Jay.
- Mi van, Jay? Nem ismered fel a saját fajtádat? - kerdezte gunyosan a férfi.
- Ezek szerint vérfarkas - csettintett Ash.
- Az vagyok. És Bob elég súlyosan sérült. Nem szeretem, ha a testvérem nem tud atvaltozni - ingatta a fejet. Jay láthatta rajtam a rémületes, mert megfogta a kezem és halkan odasúgta nekem.
- Semmi baj nem lesz! Egyedül van.
- Tényleg, elfelejtettem valamit mondani! A csudába! - szólalt meg megint a vérfarkas. - Luke, gyere! - kiáltotta el magát, mire a következő pillanatban a batyjámat láttam meg.
- Luke! - kerekedett ki a szemem.
- Lia! Ezt nem értheted!
- Nem, tényleg nem erthetem, mert mindig én voltam a kis hülye hugi, aki semmit nem értett, és most kiderül, hogy a bátyja nem csak vérfarkas, hanem az ellensége is!
- Elég a fecsegésből! - bukkant elő a banya, kezében a Gyémánttal. Ash és Gary egyszerre indultak el az irányába, de a boszorkány valamit a levegőbe fújt. Hirtelen megszedultem és minden elsotetedett előttem.

Egy vérfarkas társának naplójaWhere stories live. Discover now