The Big Red Number One -Haikyuu fanfiction -Kuroo Tetsuro x OC (SZÜNETEL)

10.rész

A tábor a mai napon kezdődik, ám én itt maradtam drága osztálytársaimmal, Kageyama-val, és Hinata-val, mivel ezek az észlények megbuktak, és újra kell írniuk az év végi dogájukat, szóval ahelyett, hogy a nyugalmas busszal mentem volna, mehetek a halálos iramban 8-ból szabadult nővéremmel. Beültem szokásos helyemre az autóban, ami a sofőr ülés mögött volt, majd mellém került hátra az áfonya, a kis mandarin pedig elölre ült.

Én már megszoktam, hogyha Saeko-val autóba ülök, akkor életveszélyt vállalok, de a két fiú vagy 20x ütötte be a fejét az ablakba. Az autópályán sikerült bealudnom, és nem sokkal az úticélunk előtt ébredtem fel. Az autóból mind egyben szálltunk ki, nem tört el senkinek sem a keze, vagy a lába. Megindultunk az egyik tornaterem felé, ahonnan hallottuk a labdák pattogását, és beszéd foszlányokat. A fiúk éppen játszottak az egyik iskola ellen, ám én csak 2 elcseszett hajkoronát kerestem a sok fiú között, majd az egyik hamarabb talált meg engem, mint én őt.

-Tanaka-saaaan!-kezdett hátulról ölelgetni Bokuto.

-Bokuto-kun!-fordultam a fiú felé, majd így ölelgettük egymást... Sőt, Bokuto elsírta magát...

Annak ellenére, hogy a bagoly fiúval még csak egyszer találkoztam, nagyon jóba lettünk, és hiányzott, hogy be sem áll a szája.

-Bokuto-san.-lépett közelebb egy fekete hajú srác.

-Akaashi! Megjött Tanaka-san!-pattogta körbe barátját izgatottan, akárcsak egy kisgyerek.

-Keiko Tanaka vagyok.-mosolyogtam a srácra, aki csak biccentett.

-Akaashi Keiji.-mutatkozott be.

-Örvendek. Ha nem probléma, akkor magatokra hagylak, megkeresem a másik fura frizurájú fiatalembert.-öleltem meg Bokuto-t még egyszer, Akaashinak pedig intettem egyet, aztán megindultam, hogy megtaláljam Kuroo-t.

Pár perc múlva meg is találtam, éppen egy játék vége felé jártak, amit sikeresen meg is nyertek. Mikor a kulacsaikért mentek, kihasználtam a lehetőséget, és a kakasfejűt is szarrá ölgettem.

-Kuroo!-kiabáltam neki, mire felém figyelt, majd nekifutásból a fiú nyakába ugrottam.

-Nicsak, ki van itt.-ölelt vissza.-Hiányoztál kiscsaj.

-Te is, te nem normális.-löktem el játékosan.

-Nem is tudtam hogy Kuroo-sannak van barátnője...-lépett mellém egy... Létra... Zsiráf... Felhőkarcoló.

-Azt a rohadt de magas vagy.-néztem felfelé az ezüst hajú fiúra.-Amúgy nem vagyok a barátnője, csak barátok vagyunk.-igazítottam egy kósza tincset a fülem mögé.

-Egyenlőre...-mosolygott felém kajánul a fekete hajú, mire az én szemeim tágra nyíltak.-Ne vegyél komolyan, viccelek!-túrt a hajába, miközben fejét félre fordította, és mintha egy kevés pír jelent volna meg az arcán.

-Vissza térve rád, téged anyádék mivel etettek, hogy ilyen magas vagy?-döntöttem oldalra a fejem.

-Azzal, amivel Yaku-sant nem...-nézett a libero felé, aki éppen beszélgetett.

Ebben a pillanatban akkora tockost kapott Kuroo-tól, hogy csoda hogy nem dőlt ki, én pedig csak nevetni tudtam rajtuk.

Még a Karasuno-nak volt egy meccse, így helyet foglaltam Kenma mellett a kispadon, és néztem ahogy játszik. A kis puding fejű még csak nem is köszönt, de nem haragudtam rá, tudtam mennyire bele tud merülni a játékba. Teljes nyugalomban néztem ahogy Kenma sorra nyeri a játszmákat, ám nem sokára, egy pár lány próbálta felkelteni az érdeklődésem, ami sikerült is nekik.

-Szia, te biztos a Karasuno másik menedzsere vagy, igaz?-kérdezte a fekete hajú lány.

-Igen, ezek szerint Kiyoko-sannal már beszéltetek.-mosolyogtam.

Ismerkedni kezdtem a három lánnyal, igazság szerint aranyosak voltak.

Kaori és Yukie a Fukurodani menedzserei voltak, Eri pedig az Ubugawa csapathoz tartozott, ugyanezen a poszton.
Idő közben csatlakoztunk a többi lányhoz, akikkel az udvaron beszélgettünk.

-Bocsi lányok, elrabolhatom ezt a fiatal hölgyet?-lépett mögém Kuroo, és a fejemre tette a kezét.

A lányok Kiyoko-sanra néztek, tőle vártak választ, én csak a szemüvegesre mosolyogtam, aki viszonozta a gesztust, és igenlően bólintott.

-Na és hova megyünk Kuroo-kun?-lépkedtem a fiú mellett mosolyogva.

-Valamikor mondtad, hogy te is röpizel, Bokuto-val, és Akaashi-val éppen az egyik tornateremben gyakorolunk, ha gondolod beállhatsz.-nézett rám szintén egy mosollyal az arcán.

-Akkor ha nem gond, én felmegyek a szobába egy röpis nadrágért.-mutattam a szállás irányába.

-Elkísérlek.-fordult velem együtt az épület irányába.

Odafelé ment a szokásos hülyéskedés, majd a szoba ajtaját becsukva magam után hagytam Kuroo-t a folyosón. Felkaptam egy egyszerű fekete röpisnadrágot, és a felsőmet is lecseréltem egy karasuno-s tesipólóra.

-Megvagyok.-léptem ki az ajtón, kezemben a térdvédőimmel.

-Már alig várom hogy játék közben lássalak.-kacsintott a nagy macska.

-Majd leütlek a labdával, ha idegesítesz.-löktem meg játékosan.

Beérve a tornaterembe felhúztam a térdvédőim, majd egy kis bemelegítés után elkezdtük átütögetni Kuroo-nak a labdát, mivel négyünk közül csak ő tudott normálisan blokkolni, köszönhetően annak, hogy Bokuto és én is ászok vagyunk, Akaashi pedig feladó. Már éppen azon agyaltunk hogy, hogy oszoljunk szét ahoz, hogy normálisan tudjunk gyakorolni, amikor a drága colos "barátom" sétált el az ajtó előtti utacskán, Kuroo és Bokuto pedig egy zseniális ötlet által vezérelve megkérték hogy csatlakozzon. Erre persze nemleges választ kaptunk, szóval nem kínoztuk Kuroo-t sokáig, este hét felé kezdtünk összepakolni.

-Tanaka-san. - szólt a fekete hajú, mikor már mindent összepakoltunk.

-Mondjad.-huppantam le a padra, ő pedig megállt velem szemben.

-Nem megyünk el sétálni egyet?-nyújtózott.