The Big Red Number One -Haikyuu fanfiction -Kuroo Tetsuro x OC (SZÜNETEL)

6.rész

Reggel a telefonom zörgésére keltem.

A normális emberek szombaton legalább 9-ig alszanak...erre itt vagyok én reggel hatkor, és a vonatom fél nyolckor indul a fővárosba.

Nagy nehezen kimásztam az ágyból, kómásan sétáltam be a fürdőbe, és felfrissülést remélve megmostam az arcom. Magamra öltöttem az aznapi viseletemet, kifésültem vállig érő fekete tincseimet, végül pedig megmostam a fogamat.

6:35

Elővettem egyszerű, fekete, közepes méretű hátizsákom, és belepakoltam minden szükséges dolgot, a fülhallgatómtól, a sport kulacsig.

6:50

Lelépcsőztem a konyhába, és egy nagy tál műzlit kezdtem reggelizni. Közben a telefonomon pörgettem az instagrammot. Mikor végeztem, beraktam a tálamat a mosogatóba, és vissza mentem a szobámba, a táskám ért.

7:10

Belebújtam a sportcipőmbe, és elindultam a vonatállomás felé. Megvettem a jegyemet, és a peronra sétáltam, és helyet foglaltam a vonaton.

Yumie pár megállóval később szállt fel, szörnyen rég láttam már, így egy nagy öleléssel fogadtuk egymást.

-Annyira hiányoztál!-ujjongott a rövid barna hajú lány.

-Te is nekem, már vagy ezer éve nem láttalak. Sok mindent kell bepótolnunk pár óra alatt.-huppantam vissza az eddigi ülőhelyemre.

-Hát, akkor kezdjünk is bele!-foglalt helyet baránőm, velem szembe.

-Na, még mindíg erősíted a szinglik csapatát, vagy összeszedtél valakit?-húzogattam a szemöldökömet.

-Háát, ami azt illeti, nem én szedtem össze, hanem ő engem.-mutatott egy képet, a jelenlegi "nagy őről".

-Aranyos arca van, sportosabb, vagy pihis?-érdeklődtem.

-Kondizik, és focizik.-dőlt hátra a székben.

-Szóval sikerült valóra váltani a vágyaid, hogy egy sportos kölyökkel melegedhess össze.

-Na és te? Még mindíg nem adtad be a derekad senkinek?-vetett rám egy bizonyos huncut vigyort.

-Ismersz, nekem túl nagyok az elvárásaim...-forgattam a szemem.

Rengeteget beszélgettünk a vonaton, aztán a plázában irány a mozi.

Eldöntöttük hogy érett 16 évesek leszünk, és megnézzük az új Disney filmek egyikét.

Mozi után beültünk egy elmaradhatatlan mekibe, majd vásárolni indultunk, én nem nagyon szeretek ruhákat venni, szóval én csak egy új fülbevalóval, és egy karórával gazdagodtam, míg barátnőm két közepes szatyrot tömött meg vadonatúj ruhadarabokkal.

-Azta rohadt, telik az idő, ha jól mulat az ember, nekem rohannom kell a vonathoz, a barátommal megyek este vacsizni. Nagy baj ha most itt hagylak?-kérdezte Yumie idegesen.

-Nem, menny csak, érezd jól magad!-öleltem meg a lányt aki már rohant is.

Hát, ha már nekem nincs kihez rohanni, akkor legalább ő had romantikázzon.

Sosem voltam az a nagy "pasizós" lány, és ez köszönhető egyrészt a kibaszott magas elvárásaimnak, annak hogy nem vagyok valami nőies, és harmadrészt Ryu sincs oda az ötletért.

Éppen sétáltam az üzletek előtt, mikor egy elcseszett fekete frizurát láttam.

Na várjunk, ezt a sérót egy életre megjegyeztem!

Egy hirtelen ötletnek tűnhet, de eldöntöttem, hogy oda megyek hozzá. A pláza nem volt annyira tömve, így simán mögé...az az mögéjük értem.

Előszedtem a humoros énemet, és Kuroo beképzeltségét használtam fel, a hatásos megjelenésért.

-Elnézést fiatalember...elhagyta az egóját.-érinttem meg a fekete hajú vállát, mire az hátra fordult.

Egy pillanatra lesokkolt, aztán...

-Jézusom, te hogy? Mi?-köszöntött meglepetten.

-Hey! Hey! Hey! Hogy hívják a meglepetés vendégünket?-érdeklődte a szintén különös haj stílussal megáldott, bagolyra emlékeztető fiú.

-Tanaka Keiko.-nyújtottam felé a jobb kezem.-És a bagoly fiúnak mi a becses neve?

-Bokuto Koutarou!-csapott a tenyerembe.-Na és, sportolsz valamit? Szereted a röpit? Mióta ismered Kuroo-t? Szerinted a hóbagoly, vagy a macska bagoly a menőbb? Mi a kedv-tette fel kérdéseit sorra, mire Kuroo befogta a száját.

-Elég lesz Bokuto, szegény fel sem fogja a kérdéseidet, annyit teszel fel egyszerre.-forgatta meg szemeit, egy mosoly kíséretében a nagy macska.-Na de, hogy hogy itt vagy drágaságom?-dobta egyik karját a nyakamba.

-Egy barátnőmmel találkoztam, mint ahogy azt tegnap a telefonban is mondtam, és este eldönttük, hogy feljövünk mozizni meg ilyenek.-mosolyogtam.-És egyébként megérte, nem mindennap látok ilyen cuki bagoly fiúkat.-kacsintottam a melletem sétáló ezüst hajúra.

-Hey! Hallotad Kuroo, cuki vagyok!-vigyorgott aranyosan, és hüvelykujjaival magára mutogatva dicsekedett.

-Meg idegesítő.-lökte meg barátját egy széles mosollyal az arcán.

Rengetegett beszélgettünk és szórakoztunk ezzel a két fura hajú idiótával, és szert tettem még egy tesóra...nem tehetek róla, ez a Bokuto imádni való!

Először a bagolynak intettünk búcsút, aki kapásból szarrá ölelgetett, aztán pedig Kuroo elkísért a vonathoz, tőle is kaptam búcsúként egy ölelést, és még integetett is nekem a peronról.

Sajnos egyre jobban megkedvelem a cicafiút...