42.

1.6K 129 31
                                    


Jungkook pov.

Taehyunggal hamar odaértünk a hatalmas épület garázsába. Régóta készülünk erre a napra, utoljára átvesszük kinek mi a dolga és mit fog csinálni. Elég sokan vagyunk, de nem elegen. A másik maffiában jó pár emberrel többen vannak, de mi soha nem adjuk fel. Legalábbis én nem. Rendesen felkészültünk, van mindenkinél bőven fegyver. Beszállunk mindannyian a fekete furgonokba, majd elindulunk a bázis felé. Rettentően izgulok, mindenem remeg a pár centi mély sebről ne is beszéljünk ami a hasamon van.

Amikor odaérünk várunk. Jelenleg Tae a jobb kezem, sőt a jobb felem. Amig parancsot nem adunk mindenki a saját furgonjában marad. Késő délután van így kevesebb az esélye annak, hogy lebukunk. Egy óra várakozás után, amikor tudjuk, hogy váltás lesz az őrségnél a kapu előtt, akkor adom ki a parancsot, mert ilyenkor van pár perc amíg szabad a pálya.

-Készüljetek!-mondom az adóvevőbe.
-Most.-nyitom ki a saját furgonom ajtaját amiben még 5 alkalmazottam van és Tae. Az eldugott kis utcát a fekete ruhás, maszkos nagydarab emberek lepik el. Büszke vagyok a csapatomra, azt kell mondjam.

-Nem lesz semmi gond.-szorít vállamra Tae mielőtt ő is elhagyná az autót, és fejére nem húzná a maszkot.

Szétváltunk és kisebb csapatokban megyünk be, ki elől, ki hátul. Ahogy lábam érinti ezt a szennyezett küszöböt, máris elkezdődik a gyilkolás. Hallom, hogy máris lövöldöznek. Az én feladatom a 2 főnök megölése. Persze fedeznek közben, de ezt én akartam csinálni, hogy mielőtt lelövöm őket és a szemükbe nézek, érezzék a hatalmam, és, hogy vittem valamire, így is több vagyok mint ők. Amig meg nem találjuk a titkos kis szánalmas búvóhelyüket ahol őriztetik a semmirekellő seggüket, jópáran meghalnak. Nem foglalkozok semmivel, csak azzal, minél előbb túl legyünk ezen. Berúgom az ajtót, és egyből lelövök kettő nagydarabot. De szinte azonnal felém is érkeznek lövések, de mielőtt eltalálnának a földre esek, és egy asztal mögé bújok. Az embereim lelőtték az idebent levőket, kivéve azt a kettőt akit nekem szánt a sors.
Siwonnal nincs mit tárgyalnom ezért azonnal lelövöm, egy két szép szó társaságában amit neki szegeztem. De Jiwon, ő csak áll egy fura mosollyal az arcán és tapsol. Mindenkit kiküldök a teremből, miszerint én elbírok vele.

-Nocsak a kis Jeongguk. Hát idáig fajultak a dolgok? A saját főnöködre támadsz? Nem szép dolog remélem tudod.-sétál az íróasztala mögé, ahol helyet is foglal.

-Te akartál kinyírni minket, és több ezer ártatlant. Remélem nem bánod, ha ezt megakadályozom.

-Igazán szépen megterveztél mindent. Akkorát mégsem csalódtam benned, azért mégiscsak érsz valamit, ha már a kis szőke szerelmed nem tudtad kinyírni.

-Ne vedd a szádra mégegyszer.-tartom felé a fegyvert.

-Nagyon okosnak érzed magad, de soha nem fogsz tudni előttem járni. Ezt tanuld meg.-áll fel.

-Mégis mindjárt meghalsz, ugyan úgy mint az összes semmirekellő embered. Nem érdemeltük ezt, főleg nem én, hogy hátba támadj minket.

-Nem vagy te olyan nagyfalat nekem mint hiszed. Hozzátok be.-mondja hangosan.

Kinyílik az ajtó és azthiszem mentem összessek.

-Jimin?!-akadozik lélegzetem.

Megvan kötözve, száján ragasztószalag. könnyei csak úgy folynak.

-Ne merj hozzáérni.-indulok meg felé, de lefognak.

-Annyira sajnálom, hogy ennyire elpuhultál.-húz végig egy kést Jimin torkán, aki szemmel láthatóan retteg.
-Azthittem mivel ennyire szerelmes vagy, jobban gondoskodsz majd róla.

-Undoritó vagy. Te érzéketlen fasz.

-Ugyan Jungkook. Neked sincsenek érzéseid.

-Nem tudsz te semmit rólam.

-Azért csatlakoztam ide, mert azthittem ez a csapat jobb, de úgy látszik egy forintot se ér semelyik.

Nem tudom mit csináljak, hogyan szabaduljak de ekkor Taehyung lép be a terembe.

-Nem hiszek a szememnek. Taehyung, végre!

Odasétál a főnök mellé, majd rám szegezi fegyverét.

-Azthitted megbocsájtom amit az öcsémmel tettetek?-néz rám.

Najó, ha ez igaz végképp elvesztettem a fonalat, tényleg ennyire nem érnék semmit? Ilyen naív lennék? Mielőtt bármit is mondhatnék. Lelövi valaki a hátam mögül azt a két gyökeret akik engem tartanak. Majd azokat is akik Jimint fogják. Tae pedig Jiwon felé fordul, miközben hátrál és mikor mellém ér kezembe adja a pisztolyt.
Kiviszi Jimint és a fülembe súgja.

-Tudod a dolgod!

Lost in you (Jikook FF) BefejezettOnde histórias criam vida. Descubra agora