The Big Red Number One -Haikyuu fanfiction -Kuroo Tetsuro x OC (SZÜNETEL)

1.rész

Keiko Tanaka vagyok, most kezdtem az első évemet a Karasuno High-ban. A bátyám már ebbe a suliba jár, igazság szerint tőle tudom, hogy ez egy egész jó iskola, ahoz képest, hogy nem valami nagy. Ryunusoke Tanaka a bátyám, ha már itt tartunk...bár én csak Baka-nak szoktam hívni. Visszatérve a lényegre, jó testvéri viszonyunk van, de fene se fogja még a suliban is az ő pofáját bámulni, így ha fizetnek se fogok bemenni az edzéseire...aha...ezt így terveztem, aztán jött egy bökkenő...pontosabban egy kis narancssárga bökkenő. Hinata Shoyo...osztálytársak, és szinte legjobb barátok vagyunk a kis mandarinnal, és Kageyama-kunnal is egész jól kijövök.

-Tanaka-saaan...kérleeeek!-könyörgött Hinata, miközben a derekamra akaszkodott, és így tartott vissza.

-Meg mondtam Hinata, hogyha fizetnél sem mennék el arra az edzésre, elég nekem otthon elviselni Ryu-t.-morogtam.

Kageyama természetesen örömmel nézte, ahogy magam után húzom kis vörös barátját.

-Veszek neked jégkrémet Tanaka-san, csak kérlek, gyere el velünk egy edzésre...-nyöszörgött.

A jégkrém hallatán felcsillant a szemem...nem tehetek róla, kajával bármire rá lehet venni.

-Egy feltétellel elmegyek veletek...2 jégkrém, és egy kicsi jégkása.-alkudtam.

-Legyen, 2 jégkrém, és egy jégkása.-ismételte szavaimat a kis mandarin.

-Öröm veled üzletelni Hinata-kun.-rántottam fel a földről magam mellé.

Immár mosolyogva sétáltam a két fiú társaságában, mit ne mondjak, nagyon örültem, hogy a napokban Hinata fizeti a napi hűsítőmet.
Benyitottunk a tornaterembe, ahol mindenkinek egyből szemet szúrtam. Ryu szemei azonnal villámokat szórtak, mivel nem szereti, ha fiúk körül rontom a levegőt.

-Ohayo!-intettem a srácoknak mosolyogva, akik zavartan köszöntek vissza.

Drágalátos testvérem gyors léptekkel száguldott felém, már vártam, hogy elkezdhessük megcsillogtatni a testvéri szeretetünket.

-Te mit keresel itt?-varázsolt ideges mosolyt az arcára.

-Két haveromat kísértem el, de ha téged ennyire zavar az egész, akkor lehet többször jövök.-kunkorodott mosolyra a szám széle.

-Tudom hogy a haverjaim nem csinálnak olyat amivel engem zavarnának, szóval-fordult vissza a csapat felé-srácok, ő a hugom Keiko Tanaka, első éves, és kitöröm a nyakát, annak aki megpróbál flörtölni vele.-mutatott be, mire némelyik srác arca kicsit meglepődött, de a többiek örömmel fogadtak.

-Daichi Sawamura vagyok, a csapat kapitánya.-nyújtotta felém a jobb kezét egy rövid, barna hajú srác.-Ha megengeded, bemutatom a csapat többi tagját.-mutatta felém legfényesebb mosolyát.

-Örvendek. Persze, bár a neveket nem biztos hogy elsőre megjegyzem.-fogadtam el a a jobbosát.

Sawamura-kun bemutatta nekem az egész csapatot, mindenki más más tulajdonságokkal bír, de nagyon kedvesnek tűnnek mind, kivéve Tsukishimát, akit már többször is láttam, mivel osztálytársak vagyunk. A haverja Yamaguchi kicsit csendesebb, nem sok emberrel láttam beszélgetni, csak Tsukishimával.

Éppen Sugawara-kunnal ismerkedtem, mikor a terem ajtaja kinyílt, és egy velem egy nemből származó életforma lépett be rajta. A bátyám és Nishinoya hirtelen nyálcsorgató kiskutyává váltak, és egyből körülrajongták a feketehajú, szemüveges lányt.

-Ezek mindíg így neki ugranak szegény csajnak?-sandítottam Sugawara-kunra.

-Igen, Tanaka, és Nishinoya oda vannak Shimizu-sanért. Bér mi tagadás, csinos lány.-mosolygott, arca pedig a piros egy halványabb árnyalatát vette fel.

A fiúk bemelegítettek, majd gyakoroltak, és a végére még egy játékos meccs is belefért.

-Tanaka-san, úgy emlékszem valamikor azt mondtad te is röpizel, nem mutatsz valamit?-mosolygott rám Hinata, mikor leültek pihenni egy pár percre.

-Áh, semmi kedvem megmutatni, ahogy bénázva ugrálok a labdáért...-szerénykedtem.

-Mi van hugi, beijedtél?-vigyorgott idiótán Ryu.

-Mit mondtál Baka?-ráncoltam a szemöldökömet, ahogy tekintetem bátyámra vezettem.-Sugawara-kun, feladsz nekem egy párat?-kértem meg a szürke hajú fiút, aki bólintott, majd a labdáért ment.

Kicsit nyújtottam, és kiropogtattam a kezeimet, aztán a hálótól pár méttere megálltam. Sugawara már adta is fel a labdát, én pedig nekifutva felugrottam, és lecsaptam a háló túloldalára. A technikám nagyjából ugyanaz mint Hinata-nak, mivel a 159 centimmel nem igazán tudnám másként átjuttatni a labdát a túloldalra.

-Megnéznélek játékban, nagyon hasonló a stílusod Hinata-éhoz.-állapította meg Sawamura-kun is.

-Csapat nélkül nem igazán tudok játszani, a lány csapatok pedig nem nekem valók.-vakartam meg a tarkómat.

-Keiko fiúnak készült, csak valahol elhagyta a farkát.-kuncogott Ryu, miközben a nyakamba akasztotta az egyik karját.

-Belőled meg én fogok lányt csinálni.-villantottam neki egy "barátságos" mosolyt.

A fiúk pakolásztak, és takarítottak, én eközben Shimizu-sannal beszélgettem, aki felhozakodott azzal az ötlettel, hogy ha szeretnék, akkor részt vehetek a csapat életében, mint titkár. A lényeg annyi lenne, hogy segítek a Sensei-nek a meccsek, és más programok megbeszélésében.

-Ha a fiúk beleegyeznek, akkor nekem jó.-néztem boldogan a nyugodt lányra.

Az edzés végén, a gyülekezőnél vettetük fel az ötletet, amire az összes fiú egy egyértelmű "IGEN" felkiáltással válaszolt...na meg azzal hogy csoportosan folytogattak...mármint ölegettek meg.

Szóval ilyen egy csapat tagjának lenni...