40.fejezet

2.5K 165 10
                                    

Nem tudom hova mentem miután Harryt a szobámba hagytam. Valahova, ahol le tudtam nyugodni. Nem szerettem veszekedni vele, de néhány dologról kell beszélnünk.

Például, Ava terhességéről.

Ahogy, Harry védekezően reagált, kikészített. Miket rejteget még előlem? Miért érzi szükségesnek? Ha azt akarja, hogy segítsek neki, miért titkol el dolgokat előlem? Nem bízik bennem?

Világos, hogy bízik bennem, ha engem választott, hogy segítsek neki. A válasz könnyű. Habár, úgy érzem ez az éne, aki eltitkol előlem dolgokat, megmaradt a viselkedéséből, amikor még élt.

"Ne beszélj, Jane." Ha nem lenne érzéketlen pofon vágtam volna.

Végül a lépcső tetején ültem le, államat kezembe pihentettem. Felnéztem a csillárra, próbáltam nem Harryn gondolkozni.

Hallottam, hogy az ajtó csukódott és lépteket, mielőtt Harry jött és leült mellém a lépcsőre.

"Igazad van, elrontottam." Mondta.

"Ez nem újdonság." Mondtam és elnéztem róla.

Enyhén nevetett, előrehajolt és térdére könyökölt. "Sajnálom, igazán." Mondta. " Csak te nem vagy nekem, és nagyon jól teszed a dolgod. Csak ne figyelj arra, amit mondok, mert egy idióta vagyok és ezt mindketten tudjuk."

Elmosolyodtam és Harry nevetett.

"Rendben." Mondtam. "Ha egy csapat vagyunk, akkor van pár dolgom." Elengedtem a kezét és felálltam.

"Hova mész?"

"Beszélni egy gyanúsítottal."

"Kivel?"

-

A Mel's Diner lengőajtaja becsukódott mögöttem és kértem a pincérnőtől egy boxot. Mosolygott, bólintott és egy boxhoz vezetett a sarokba, kezembe adott egy menüt.

Ian sétált be pár perccel később, rám mosolygott kicsit és leült velem szembe.

"Szóval, az ügyről akarsz beszélni?" Kérdezte, levette kabátját és az asztalra támaszkodott. A pincérnő neki is adott egy menüt.

"Igen." Válaszoltam. "Csak lenne még pár kérdésem."

Bólintott. "Ki vele."

Mély levegőt vettem, hátradőltem és keresztbe fontam karomat mellkasom előtt. "Mit csináltál Harry halálának az éjszakáján?"

Felhúzta a szemöldökét. "Az alibimre vagy kíváncsi?"

Vállat rántottam és gyengén bólintottam.

"Nos," Mondta. "Azon a szombaton, nyolcadikán, azt hiszem, akkor jött haza a nővérem az egyetemről a nyárra. Népszerű volt, mielőtt leérettségizett, tehát nagy buli volt nálunk. Egész este ott voltam."

"Melyik egyetemre jár a nővéred?"

"MIT. Mérnök akar lenni."

"Anyukád a bulin volt?"

"Igen. A buli kicsit megnyugtatta."

"Mikor szerzett tudomást Harryről?"

"Kapott egy telefont hétfőn reggel egy eltűnt személyről, tehát ez tizedikén volt, azt hiszem."

"Meddig volt Harry eltűntnek nyilvánítva?"

"Körülbelül másfél hónapig, utána azt feltételezték, hogy halott."

"Miért ilyen hamar?"

"Nos, mielőtt lezárt aktává vált, az ügye eltűnt személyi ügy volt. Egy idő után mindenki azt feltételezte, hogy meghalt, és utána az ügyet lezárták, és egy temetést rendeztek neki, mielőtt a szülei elköltöztek. Aztán megtalálták a testét pár hete... és aktuálissá vált."

Phantom (magyarul)Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora