BORN TO BE YOURS - kygo ✓

57

- Haver, végre! Ha Yas ott van, hangosítsd ki, ezt neki is hallania kell - hallottam meg Myles hangját a csendes nyaralóban, mire Kyrre megfordult, és kissé zavarodottan nézett rám, hogy most mi a szar van, de végül visszajött mellém a pulthoz, és arra letéve arra a telefont, rákattintott a képernyőn megjelent hangszóróra.

- Ki vagy hangosítva - közölte Kyrre, akit közben láttam, hogy kissé idegesen dobol az ujjaival.

- Hali - köszöntem én is.

- Hello, Yasmin - viszonozta Myles gyorsan. - Ne haragudjatok, hogy már most, a második napotokon belerondítottam a nászutas életetekbe, de ha ezt Kyrre megtudja...ember, az agyad eldobod - folytatta, a mondat végét már csak a fiúnak intézve.

- Új dal? - kezdett találgatni Kyrre mellettem állva, de ezt kimondva még nem tudta, hogy ezzel pontosan beletrafált.

- De még milyen dal, haver - válaszolta neki Myles, ezzel megerősítve az első tippet. - Tegnap délután kaptam egy emailt, de csak este láttam. Egy George Kingston nevű fickó keresett fel, a levélben pedig az állt, hogy már lassan egy hónapja megtalálták Whitney Houston acapella feldolgozását Steve Winwood Higher Lovejából , és George szerint rohadt nagyot ütne, ha te ezt kiadnád, totál a saját stílusodban - magyarázta Myles, szerintem a lényegre lerövidítve a sztorit, csak, hogy minél előbb megtudjuk mi is.

- Basszus, ez...hihetetlen! - döbbentem le totálisan a hír hallatán, és Kyrre felé fordultam, aki szintén meglepetten állt mellettem, és hosszasan kifújva a levegőt világosbarna tincsei közé túrt.

- Ugye, hallod, mikor megláttam, eszembe jutott, hogy a barom Justin csinált valami kamu fiókot, de legugliztam a hapsit, és kicseszettül igazi meg nagy hírneve volt Whitney karrierje alatt. Párszor dolgoztak is együtt, szóval.. - Myles itt megakadt. - Kyrre megmarad?

- Meg, csak Kyrre éppen sokkot kapott - beszélt magáról E/3-ban a barátom, és felpillantva rá jégkék szemeiben láttam a boldogságot, döbbenetet, és egy kis félelmet is. - Anyám - fújtatott megint, majd két kézzel megtámaszkodott a pultban. - El tudod küldeni George email címét? A dal megvan gépen? - bombázta kérdésekkel Kyrre a menedzsert.

- Hé, haver nyugi - kezdett bele Myles. - Ez lett volna a másik, amire kitérek, miután megkérdezem, hogy vállalod-e, de ebből csak arra tudok következtetni, szóval. A héten hagyom, hogy kicsit emésztgesd a dolgot. George azt mondta, kazettán van a felvétel, és csak a hét vége felé tudja felvitetni gépfájlba, de azt mondta, utána rögtön küldi, ha visszajelzünk, hogy mehet a dolog. Meg egyébként is, egy ilyennek kell idő. Haver, gondolj bele. Ez Whitney Houston. - Myles itt tartott egy kis hatásszünetet. - Szerintem simán ráérnénk olyan májusban vagy nyár elején kiadni. Egyébként George is megmondta, hogy van időnk bőven, ahogy mondtam, ő sem intézkedik most egyszerre. Április első hetében lenne neki oké egy találkozás, ahol igazából csak elkezdenénk megbeszélni, mi van és hogyan, tehát addig semmit nem kellene csinálnod - ismertette a helyzetet Myles. - Meg nem gondolod, hogy amikor kettesben vagytok, akkor fogsz nekiállni az alapnak, ugye? - tette hozzá Myles, mire aztán elnevettük magunkat.

- Jó, rendben, ez így tényleg korrekt - mondta Kyrre. - Természetesen benne vagyok, de ezen tényleg agyalnom kell előre egy kicsit, hogy valamivel majd elő tudjak állni neki - utalt George-ra.

- Na, én is így gondoltam. De hidd el, az sem lesz baj, ha nem lesz addig semmi konkrét, mert biztosan George-nak is vannak tervei, tudja a dolgát, az tuti, szóval majd ketten összedobtok valamit, ami biztos vagyok, hogy felér a Firestoneos ütéseddel - jelentette ki Myles, és a hangjából érződött, tényleg komolyan gondol mindent. - Örülj, haver, mert ezt tényleg csak magadnak köszönheted, hogy egy ilyen hatalmas lehetőséget kaptál - kezdett bele újra.

- Myles, ne ke..- Mylo már azelőtt félbeszakította Kyrre-t, hogy igazán elkezdhette volna, amit mondani akart.

- De komolyan, valld be, én arra vagyok jó, hogy intézzem a cash-t meg kihúzzalak a szarból, ha kell, és ennyi. - Persze ismertük már Mylest, annyira, hogy tudjuk, csak hülyül; a következő pillanatban mindhárman elnevettük magunkat. - Na, de hagylak titeket, csak ennyit akartam. Yas, előre is bocs, ha ezzel most megzavartam a nyugalmatokat és 0-24-ben ezt kell majd hallgatnod - röhögött Mylo.

- Nyugi, majd megoldom - válaszoltam vigyorogva, mire a mellettem levő fiú csak mosolyogva forgatta a szemét.

A közel 10 perces hívás megszakítása után sikkantottam egyet, és széles mosollyal ugrottam Kyrre nyakába, úgy, hogy csoda, nem estünk össze ott, a konyha közepén.

- Annyira büszke vagyok rád! - mondtam boldogan, én pedig éreztem, hogy Kyrre a nyakamba puszil.

...

Sóhajtva dőltem Kyrre mellkasának, miközben elmerültem a habbal teli fürdőkádban. A peremén két pezsgőspohár pihent, a hatalmas üvegablakon kinézve pedig a csillagokkal borított eget, a hullámzó tengert láttam - tényleg, egyenesen filmbeillően nyálas volt ez a jelenet, de mégis, eszméletlenül boldoggá tett.

A délután nagy részét filmnézéssel meg beszélgetéssel töltöttük, és ahogy számítottam rá, Kyrre szerintem akarata ellenére is a Higher Love témát hozta fel párszor, de nem bántam, mert hitetlenül jó volt ilyen boldognak és megtiszteltnek látni őt, ahogy a dalról beszélt, miután meghallgattuk az eredetit.

Kilenc óra előtt kicsivel járhatott az idő, mikor a fürdőbe mentem azzal a szándékkal, hogy egy kicsit kikapcsoljam az agyam és egyedül legyek a habfürdőm meg egy pohár pezsgő társaságában, de Kyrre felvetette az ötletet, hogy velem tart, biztosan tudva, hogy ezzel iszonyatosan zavarba fog hozni - meg is történt. Őszintén, már az indulás előtt eszembe jutott, hogy mi van, ha ez is megtörténik, mert hát..hiába, hogy már jó párszor kerültünk testi kapcsolatba, ez...ez mégis más.

Végül aztán úgy voltam vele, hogy Kyrre az utolsó, aki előtt szégyenlősnek kellene lennem, szóval belementem a dologba.

- Min gondolkozol? - hallottam magam mögül a mormogós hangot. Kyrre egy apró puszit nyomott a nyakamra, miközben ujjaimat babrálta, és mikor felé fordítottam a fejem szembetaláltam magam a jégkék szemekkel.

- Semmi különös, csak..jó, hogy itt lehetek. Veled. Kettesben - válaszoltam, mire Kyrre csak halványan elmosolyodott.

- Ja, negyed órája meg még "Felejtsd el, hülye vagy?" meg "Kyrre, ho...

- Ne már! - fordultam meg a nevetésemet elfojtva, és óvatosan meglöktem a vállát, ő pedig nevetve ölelte át a derekamat a víz alatt, és közelebb hajolt hozzám.

- Valld be, Baba, az, hogy nekem ellenállj...lehetetlen - közölte magabiztosan.

- Aztarohadt, hogy odalettél magadtól hirtelen - nevettem fel hitetlenül.

- Ezek csak tények - vigyorgott.

- Jaj, fogd már be! - vágtam rá, és, hogy tényleg ne mondjon semmit, végleg megtörtem a köztünk lévő távolságot. Éreztem, ahogy Kyrre elmosolyodik, majd egyik kezét az arcomra simítva viszonozta a csókot.

_____

hi babies !! ♡
végre visszatértem egy eléggé hosszú résszeeeel, nagyon remélem, hogy elnyerte a tetszéseteket 🙈🥰💗
idk mi lesz így, hogy vége az első félévnek, valószínűleg most majd azzal hajtanak minket, hogy "év vége legyen már jobb", so továbbra is csak azt tudom mondani, hogy ahogy van időm és nem vagyok fáradt, igyekszem összehozni a részeket a könyveimbe ❤️

all the love, Aida ♡